Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 9. szám - A szegedi ügyvéd-kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslatokról 3. [r.]

Budapest, 1877. péntek, február 2. 9. szám. Tizenkileuczedik évfolyam. Tartalom : Szegedi ügyvéd-kamara telekk. javaslatról. — Kereskedelmi döntvények. — Erdeietek. A szegedi ügyvéd-kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslatokról. X (Folytatás.) A 61. 62. 63. G4. és 65. §§ ok mint hazai viszonyaink által nem indokolt uj intézkedések egészben elhagyandók, annál inkább, mert szükség nélkül bonyolítják a jogviszonyokat, czél nélkül lekötik az ingatlan vagyont, rontják a tikkönyvi hitelt és könnyen visszaélésekre vezethetnek; mert végül, nem létező jogviszonyok rendezésével foglalkozni fölösleges. Ha mindazonáltal a rangsorozat följegyzése megengedtetnék, ez csak azoD esetre volna föntartandó. ha hitelnyitás, vagy kölcsönszerzésnél az abban résztvevő személyek, továbbá az összeg mennyisége és a jogczim határozottan megnevezvék, A 67-ik §. mellőzendő volna, mert ha meghagyatik, abból az következuék, hogy a jelzálogos hitelező ezen feljegyzés nélkül nem folytathatna szabadon végrehajtást a lekötött vagyonra, ha időközben azon vagyon uj tulajdonosnak adatott el. Ezen elvet a tlkvi állás szempontjából pártolni annál kevésbbó lehet, mert ezen eset Den még a közjegyzői — s igy végrehajtás képes okirattal biró jelzálogos hitelezőnek is előbb keresettel kellene fellépnie s azt feljegyeztetnie. A 68-ik §-ban „bekeblezés" helyett, valamint a következő §§-okbanis, „bejegyzés" volna teendő; mert nem csak bekeblezést lehet eredeti érvénytelensége miatt megtámadni. Továbbá „az illetékes, rendes bíróság" törlendő, maradjanak a törlési perek a tlkvi hatóságoknál. Felveendőnek tartjuk azonban ezen §. végére, a régi tlkkvi rdts. 148. §-ának azon rendelkezését, mely szerint a fél a törlési kereset feljegyzését hiteles felzet alapján kérelmezheti. Ezen §. intézkedései közé felvétetni javaljuk továbbá, hogy oly harmadik személyek is kérhessék az előbbi állapot helyreállítását és egyúttal saját jogaik bejegyzését, kik a telekkönyvi jogszerzésében a tlkkvi állapotnak alapjában érvénytelen változása folytán lettek gátolva. A 76. és 77-ik §§~ok egy sz< kaszba volnának egybefoglalandók, mert hasonló jogcziraü törléseket tartalmaznak; és az „illetékes bíróságok" mindenütt elhagyandók. Azonhan a perfeljegyzés hatályát illetőleg a 70. és 71. §§-okkal az összefüggés világosan kifejezendő. A 78 ik §. következőleg lenne szövegezendő; „valamely fekvőség, vagy jelzálogos követelés végrehajtási árverésének foganatosítását, az eljáró tkkvi hatóság hivatalból feljegyezteti." A második bekezdés végéhez teendő volna: „vagy ha a vevő veszélyére uj árverés tartatik." A 3<ik bekezdésben ezen szó után „elutasittatott" teendő még „vagy uj árverés nem tartatott;" továbbá ezen bekezdésből „az érdekeltek kértére" és azon mondat „valamint netalán az ezekre vonatko/ó bejegyzések," elhagyandók s azok helyett „hivatalból" kifejezés teendő. A 80 ik §. 2-ik bekezdéséhez hozzá teendő: „ily egyetértés hiányában A lejegyzés teherrel sem engedhető meg. A 81-ik §. egészen mellőzendő volna, mert a hitelező beleegyezése nélkül tehermentes lejegyzés egyáltalán nem engedhető meg, és a hitelező megszorításával a biró csak önkényes rendelkezésekre kényszeríttetnék. A 86-ik §. 2-ik bekezdésében „által rendelt" helyett teendő volna „megkeresésére leendő." A 87 ik §. egészen mellőzendő volna mert az igtatók feleletre nem vonhatása miatt több kár származnék belőle mint haszon, s koránt sem volna könnyítés, mint az indokolás mondja; bizzuk az ily kereseteknek feljegyzését külön kérvény által az illető folyamodók őrködésére; annyival inkább, mert a puszta felzetből a tlkkvi hatóság semmit sem érthetvén ni"g, ezen eljárás a tlkkvi kivonatok szabályos kiadhatását is akadályozná. A 89-ik §-hoz g. pont alatt felveendő: vg. a jelzálogos hitelező is jogosítva van az előjegyzett jogok igazolásának szorgalmazására, ha az előjegyzést igazolni a jogosult vonakodik." A 90 ik §. 2-ik bekezdése következőleg szövegezendő: „számitásnál a vasár és ünnep napok ha azok a határidő végső napjára esnek, nem számíthatók." A 3-ik és 4-ik bekezdés pedig elhagyandó, mert igazolásnak s perujitásnak a törvényjavaslat szerint nincs helye, sőt perindítást a tlkkvi hatóságok előtt egyáltalán meg sem enged. A 91-ik §. következőleg -lenne elfogadandó: „Telekkönyvi hatósághoz a kérvények, mindenkor írásban és pedig az ország hivatalos nyelvén nyújtandók be." A szóbeli kérvényezés, valamint a 2-ik bekezdés végkép elhagyandó. Már feliratunk elején kifejeztük abbeli meggyőződésünket, hogy nyilvánköny vi jogoknak szerzését, vagy változtatását és megszüntetését szóbeli kérvények utján nem helyeselhetjük ; söt ezen gyakran nagy fontosságú jogkérdéseknek megvitatását és eldöntését inkább társas bíróságok körére biznánk; minthogy azonban a törvényhozás a tlkkvi decentralizatiót kimondotta, ennek vitatásától és megtámadásától ezúttal tartózkodunk; nézetünk szerint azonban ennek határa még ez esetben sem terjedhet odáig, hogy miként tapasztaljuk. — mind több-több járásbiróság ruháztassák fel telekkvi hatósággal, és hogy azoknál a szóbeli kérvényezések is érvényesüljenek ; a miként a régi tlkkvi rdtsban is a szóbeli előterjesztést soha sem pártolhattuk, de azt a gyakorlati élet sem fogadta be. —• Ezen álláspont alázatos véleményünk szerint nem is ütközik a kir. járásbíróságokat jellemző szóbeli eljárás elvébe, mert itt telekkönyvi, tehát külön, szakszerű ügyek körül forog a kérdés. Másrészt ellenben a szóbeli kérvényezés megenge9*