Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 8. szám - A szegedi ügyvéd-kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslatokról 2. [r.]

30 emelkedését tudató bírósági határozat kéz-| besittetik." j Ez esetben aztán az eredeti okmányok jogerőre emelkedésig visszata^tatnának s a végzésbea folyamodó a 15 napi igazolási kötelezettségére figyelmeztetendő s ily helyzetben további meghoszabbitásnak seinni helye nem volna. „Ha pedig folyamodó a nyert előjegyzésnek igazolásául, magának a jognak érvénysitését más biróságnál tenné folyam atba, s ezt akár az előjegyzési kérvényben, akár az igazolási határidő alatt hivatalos felzettel igazolná: ez esetben részére az igazolási határidő a pör kimenetéig nyitva tartandó s külön igazolási pörnek megindítása nem szükséges; ellenkező esetben, ha az előjegyzés a kitűzött időben nem igazoltatik, avagy a kereset meginditása az igazolási idő alatt nem bizonyittatik, a törlés hivatalból elrendelendő. Az 52-ik §. első bekezdése egészen elhagyandó s e helyett a követkeeő volna teendő: „Az igazolási perben köteles a fél vagy a bekeblezést gátló hiányok p ó 11 ás á t e s z k ö z ö 1 n i, v a g y az e 1 ö j e g y z e 11 j o g valódiságát igazolni." Mert ezen 1-ső bekezdésben foglalt tulajdon — és zálogjog szerzési jogczimek — s azok terjedelmének stb. vitatása és elbírálása is a telekkönyvi hatóság, mint biróság illetékességéhez tartozik. — Továbbá a 2-ik bekezdésnek csak első része ezen toldattal „is" volna megtartandó; második része pedig „Különösen" szótól, mint megszorító s bírósági önkényt szülhető intézkedés, elhagyandó. Az 53-ik §. az öl ik §-nál kifejtett indokoknál fogva egészen kihagyandó s ezen két §. együtt egy szakaszban volna szövegezendő. Az 54-ik §, következőleg lenne szövegezendő: „Ha az előjegyzés a telekkönyvi hatóság által igazoltnak mondatik ki, akkor a jogerőre lépés után hivatalból emeltetik föltétlen bekebelezéssé; ha pedig az előjegyzett jog megítéltetik, akkor a fél kérvényére, mely a jogerőre lépéstől számítandó 15 nap alatt nyújtandó be, ezen jogerejü ítélet alapján jegyzendő be az igazolás. Ha az e 1 őjegy z és igazolása megtagadtatik, az előjegyzett jog hivatalból törlendő; ha pedig a jogérvényesítése iránti perben a kereset elutasittatik, valamint ha a jogot megitélő bírói határozat jogérvényétől számított 15 nap alatt az előjegyzés bekeblézósenem kéretik az érdekelt fél kéretére az előjegy zés ajogerejü ítélet alapján törlendő." (Folytatás köv.) Kereskedelem jogi döntvények. Kereskedelemügyi eljárásban a felek a keresel feletti vég zésröl a keresetlevél egy egy példányán levén ertesilendök, — a kereseti felzet beadása szükség feletti. Sztupiczky Béla bej. kereskedő Marosvásárhelyt — Grünfeld S. brassói bej. kereskedő s petróleum gyáros e. 1876. nov. 3. a brassói tszék mint keresk. biróság előtt — 5030 frt 95 kr. fizetésére kártérítési keresetet támasztott; minthogy alperessel A. szerint bizományi ügyletet kötött arra, hogy nevezett gyáros 1875. aug. 1-től egy évig bizonyos mennyiségű petróleumot fog állandóan s folytonosan számára készletben tartani s abból elárusitásul havi fizetés mellett bizományába szállítani. Ezen szerződést alperes meg nem tartotta, több hónapon át szükségesnél kevesebbet küldött, utóbbi hónapokban pedig a szállítást beszüntette; mi által tekintettel az időszakonkénti árkülönbözetre 5030 frt kára keletkezett alperes ellenében. (B, C. D stb.) Ezen keresetlevelet mely két sürüen beirott ivből áll — két példányban adta he felperes — egy felzetnek is hozzá csatolásával. A keresk. törvényszék 1876. nov. 6. — 12899. sz. a. végzésével a keresetlevelet kijavítás végett visszaadatni rendelte, mert csak két példányban adatott be. mi az eljárást szabályozó s 1875. decz. 1. kelt igazs min. rendelet 14. §-sza rendelkezésének nem felel meg Felperes ezen végzés e. semm. panaszszal élt A Semmitöszék a neheztelt végzést a 297. § 1. alapján megsemmisítette s a tszóket a kereset szabály szerű elintézésére utasította ; „mert pan,.sztevő keresetét épen a megtámadott végzésben hivatolt igazs. ministeri rendelet 14. §-sza utasításához képest, — tekintve, hogy csak egy alperes van, kellő számú példányokban adta be; sőt a kereseti felzet beadása is szükség feletti volt, minthogy a hivatolt rendelet 13. §-sza szerint e részben a perrend. 129. § tói eltérő intézkedés tétetett ; s jelesen az említett rendelet 15. §. végkikezdése értelmében, a kereset feletti végzésről a felek a keresetlevél egy-egy példányán értesitendők ;a „ennélfogva felperes keresetlevele kiegészités végett helytelenül adatott vissza." (1877. jan. 17. — 22173. sz. a.) Azon kérdés: va'jon az ügy a polgári vagy kereskedelmi törvény szerint lészen e megbírálandó, annak érdemleges eldöntéséhez tartozvá /, az illetőség kérdésénél figyelembe nem vehető, midőn arra nézve a biróság mint kereskedelmi biróság is illetékes Fischl Jakab temesvári kereskedő — Herzfelder S. L. s fiai brünni ker. czeg s olaj-gyáros e. 280 frt fizetésére a temesvári jbirósághoz 1876. július 22-kén sommás keresetlevelet adott be; minthogy alperes 800 mázsa repczére áruszállítási szerződést kötvén, a részére a temesvári indóházban szállított áruról nem rendelkezett s azt ki nem fizette; minélfogva felperes azt mázsánként 70 kr. veszteséggel eladni kéntelenitetett. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással élt. A jbiróság annak 1876. okt. 10. kelt végzésével helyt adva, sommás bírósági illetőségét leszállította ; mert a kereseti alap kereskedelmi ügyletből származó árkülönbözetre alapittatik; eszerint a keresk. törvények szerint levén megbírálandó, — a kereset ezen bírósághoz mint kereskedelmihez lett volna beadandó, mit felperes elmulasztott, midőn jelen keresetét a jbiróság mint sommás bírósághoz adta be. Felperes semm. panaszt adott be; mert jelen ügy nem kereskedelmi, hanem a polgári perrend szerint elbirálandó; minthogy a a kereset jogalapja polgári, és mert sem felperes sem alperes nem bejegyzett kereskedő Magyarországban; tehát a kereset keresk. bírósághoz nem sorolható; de ha így lenne is, a keresetlevél legfel-