Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 8. szám - A szegedi ügyvéd-kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslatokról 2. [r.]

31 jebb kijavítás végett lett volna visszaadandó, de az illetőség le nem szállítható, miután a jbíróság' ez ügyben mint kereskedelmi bíróság is illetékes lenne. A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemtuisitette sa jbiróságot illetékesnek kimondotta; „mert a kereset tárgya 300 írt értéket tul nem haladván, — a perr. 93. §. a. pontja szeriut sommás eljárás s a kir. jbiró.ság illetőségéhez tartozik — azon kérdés: hogy az ügy a polgári vagy kereskedelmi törvény szerint lészen-e elbírálandó, annak érdemleges eldöntése köréhez tartozván, az illetőség kérdésénél figyelembe azért nem vétethetik, mert az öjszeg tekintetében a jbiróság mint keresk. biróság is a keres. törv. 7. §. 1. p. szerint illetékes birája ez ügynek „a neheztelt végzés tehát a 297. §. 5. p. alapján megsemniisitendő volt." (1877. január 17. — 20308. sz. a.) I A kereset ellenfél meghallgatása nélkül hivatalból vissza nem utasítható, ha a terményszállitási ügylet nem kereskedő fölbirtokossal költetett ugyan, de az kereskedelmi ügyletet képezvén, a kereskedelmi biróság illetéklelensége egészen világosnak nem mutatkozik. S c h e n k Ferencz losonczi lakos — H a b e 1 F erencz tótfalusi földbirtokos, báró Nyáry Gyula főrendiház tagja, b. Nyáry Albert academiai tag bpesti s b. Nyáry Jenő göraörmegyei lakos e. 855 frt iránt a b gyarmati tszék mint keresk. biróság eiőtt 1876.! okt. 25-kén keresetet támasztott, előadván, mikép neve- < zett Nyáriak zárgondnokától Habéitól 4.] kötlevélként \ 100 mázsa rozsot vásárolt — 1876. okt, 15-kén átadan- I dottat s árát 690 ftot ki is fi/.ette; az azonban időre át | nem adatott, mi ellen B. óvással élt; C- végzés igazolván i Habel zárgondnoki jogkörét. A Semmitőszék a zárlatot i elrendelő végzést ugyan megsemmisítette, de a bárók ! meghatalmazott ügyvéde a zárgondnok számadásait elfogadta (D. szerint) különben is a lefizetett vételár az aratási munkálatokra forditatott. — A terményt felperes ismét eladta s ennél mázsánkint 1 frt 60 kr. vesztesége volt, összesen 165 frt kára, mit alperesi mulasztás okozott. A b.-gyarmati tszék mint kereskedelmi biróság 1876. nov. 8. — 10100. sz. végzésével a keresetet hivatalból visszautasította a perrend 51. §. értelmébeni; miután felperes nem is állítván, annál kevésbé igazolván, hogy alperesek csak valamelyike is bejegyzett kereskedő volna; ezen kereset á keresk. eljárási rendelet 5. §. 2. p. szerint a keresk. bíróságok hatáskörébe nem tartozik. Felperes semm. panaszt adott be; mert az A. kereskedelmi okmányban körvonolozott jogügylet kereskedelmi ügyletet képez; és pedig a keres.törv. 258. §. 1. szerint; ha pedig azt képez felperesre nézve, annak kell lennie alperesek irányában is ; nem szükségeltetvén alpe rések bejegyzett kereskedői minőségének igazolása. Végre itt az 51. §. 2-ik pontja lett volna követendő. A Semmitőszék a tszék fentebbi végzését megsemmisítette (297. § 5. p.) s a kereset ujabb törvényszerű elintézését rendelte el; „tekintve, hogy a kereseti adásvételi ügylet felperes előadása szerint alperes irányában is kereskedelmi ügyletet képezvén, — habár ez nem is kereskedő, a biróság illetéktelensége még sem oly világos, hogy a keresetet az ellenfél meghallgatása nélkül, hivatalból visszautasítani lehetne." (1877. jan. 17. — 23365. sz. a ) A kereskedelmi illetektelenség ki nem mondható egyedül azon alaki hiány miatt, hogy a kereset nem kereskedelmi ügynek jeleztelett, s nem a kereskedelmi bírósághoz czimeztetett. Beér Simon szatmári kereskedő — Feischl Fülöp debreczeni kereskedő e. 182 frt 60 kr. fizetésére 1876. július 22. a szatmári jbirósághoz sommás keresetleveletadott be — miután alperes az A. okiraton — számlán — alapuló tartozásának (az átvett olaj árukért) eleget nem tett. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással élt, — különösen az alapon mert a kereskedelmi ügyletek — milyen a kereseti is — nem a sommás bírósághoz, hanem a kereskedelmihez tartoznak s ahhoz czimezendők. A jbíróság 1876. sept. 27. kelt végzésével az illetőségi kifogásnak helyt adott ; mert beismertetett, hogy mindkét fél bejegyzett kereskedő; a kereskedelmi ügyletek pedig a keresk. bírósághoz tartoznak. Felperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 5. p.) ; „mert habár kétségtelen az, hogy a kereseti számla követelés, miután mindkét fél kereskedő, a keres. törv. 258. §. 1. p. szerint kereskedelmi ügyletet képez; tekintve mindazonáltal, hogy eljárási rend. 7. §. 1. p. szerint ilynemű keresetek ha azok tárgya 300 ftot meg nem haladja, a jbiróság illetősége alá tartoznak, s hogy eszerint fenforgó esetben az eljáró biróság esetleg mint kereskedelmi biróság is eljárhatván, — ugyanaz egyedül ázon alaki hiány miatt, hogy a kereset nem kereskedelmi ügynek jeleztetett s nem a keiesk. bírósághoz czimeztetett, helytelenül mondotta ki magát illetéktelennek." (1877. jan. 17. — 18903. sz. a) Körrendelet a bpesti kir. tábla területén levő kir. törvényszékekhez. (A vétkes bukás jogi következményei.) Hivatalos utoa tudomásomra hozatok, hogy egy kir. törvényszék a vádlottat vétkes gondatlansághói eredő vagyonbukás vétségében bűnösnek kimondván, az Ítéletben egyszersmind megállapította, hogy a bűnös jövőben váltókat ki nem adhat bejegyzett kereskodőnek nem tekintetik, s törvény előtt hitelességgel biró kereskedői könyveket nem vezethet. Ennek folytán figyelmeztetem a kir. törvényszéket, hogy az 1872. VI. t. cz. 84. §-a értelmében iparüzhetés jogától senki sem birói Ítélet, sem közigazgatási határozat által meg nem foszható, az 1875. XXXVII. t. cz. 5. §-a szerint pedig azon törvénynek a kereskedelmi czégekre, a könyvekre észrevezetésre vonatkozó intézkedései, a mennyiben üzletük a kis ipar körét meghaladja, — az iparosokra is alkalmazást nyernek, s ezen törvény 16. és 21. §-a szerint a kereskedők czógüket üzletük megkezdésével az illető törvényszéknél 500 frtig terjedhető pénzbirság fizetésének terhe alatt bejegyeztetni, s a 25. §. szerint bekötött laponként folyó számmal ellátott s átfűzött könyveket kötelesek vezetni, s a 31. §. szerint a bejegyzett szabályszerűen vezetett könyvei kereskedelmi ügyletekből eredő perekben rendszerint bizonyítékot képeznek. A most idézett törvények és az 1872. VI. t. cz. 104. éa az 1875. XXXVII. t. cz. 549. §-aiban foglalt azon rendelkezés foly-