Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 8. szám - A szegedi ügyvéd-kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslatokról 2. [r.]

Budapest, 1877. kedd, január 30. 8. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. Tartalom : Szegedi ügyved-kamara telekk. javaslatról. — Kereskedelmi döntvények. — Rendeletek. A szegedi ügyvéd-kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslatokról. w A, (Folytatás.) A 39-ik §. c. pontjában foglalt „fizetcuények" kifejezés, mely csak tárgyát jelentheti a fizetésnek, továbbá a d. pontban foglalt „árverési átadási okiratok s birtok bizonyítványok* bővebb magyarázatra szorulnak. A 40. §. törlendő mert a jogczimre nézve a 32. §-al ellentétben áll; de rendelkezése ellenkezik hazai törvényeinkkel is, valamint a tudománynak a két oldalú szerződésekre és illetve a tulajdon szerzésre vonatkozó elveivel. Azonkívül csalárdságokra utat nyit s a gyakorlatban sok perre adhat alkalmat. Például csak azon egy esetet említjük, ha valaki megterhelt vagyonát annélkül, hogy ez azt elfogadná harmadik személyre iratná, ezt mindenféle perekbe, sőt még csődbe is keverhetné. A 41-ik §. elejéből azon mondat: „mely nem évenként ismétlődő szolgáltatásokra vonatkozik," mint fölösleges kihagyandó. — A 2-ik bekezdés végéhez pedig hozzá teendő „kivévén azon esetet, ha a kötelezett fél nyugtákkal igazolja, hogy az elhalálozás idejéig kötelezettségének eleget tett, avagy a hátralékot deponálta." At42-ik §. 2 ik bekezdéséből ezen szavak „ezen kivül." továbbá „vagy vagy* hihagyandók és ez utóbbi „vagy" helyébe „és" teendő; mert vagylagos esetben az is megtörténhetik, hogy nem azon bizonyos ügy foglaltatik a meghatalraazványban, pedig e czélra kívántatik a különös megbízás. — Továbbá ezen kikezdésben a „bekebelezés" szó után teendő „v a g y törlé.s," mert az ügyvéd rendtartás 62 ik §. szerint az ügyvéd is adhat törlési engedélyt, a mennyiben az ügyvédi megbízás implicite már jogérvényes nyugtatványozásra és pénz felvételre is kiterjed. A 44-ik §. első bekezdéséből: „a 43. §-ban előszabott feltétel mellett," mint felesleges kihagyandó, mert erről már a 43. § szól; a b. pontra nézve megjegyeztetik, hogy az előjegyzés biztositási intézkedés lévén, ennek végén a le nem járt követelésre nézve is megadandó volna az előjegyzés azon esetben, ha a veszély, a perreud értelmében hitelt érdemlőleg igazoltatik. Mert ha a tlkvi hatóság a követelés előjegyzését megrendelni tartozik a követelés lejárta esetén veszély nélkül is, okszerű, hogy az előjegyzés a veszély fenforgásánál lejárat előtt is megadassék; a polgári biró is a lejárt okirat alapján, csak veszély esetén rendeli el a biztosítást, — hogy tehát az egyik tényező fenforog, következik, hogy az előjegyzés az ingatlan vagyonra is elrendeltessék, ha miként az uj váltótörvény veszély esetén a biztosítást lejárat előtt is megengedi. A C. pontban foglalt eme kifejezés „lejárt követelések iránt," kihagyandó, mert ezen követelések a kereskedelmi törvények szerint ugy is lejártaknak tekintendők; e helyett azonban teendő vol na „ v a 1 a— mint az ügyvéd rendtartás értelmében készített;" — a pont végén pedig hozzá teendő volna: „s a követelés le nem járta magából a könyvből ki nem tűnik." A d. pontban foglalt „átvételi ár" bővebb értelmezést kíván. A 45-ik §-ból a vissza — és elővásárlási jog átteendő volna a 25. §. példái közé, mert ezek természetüknél fogva nem előjegyzés, hanem följegyzésnek képezik tárgyát. A 46-ik §. d. pontjában azon szó után „nézve" hozzá teendő volna „ha az okmány a bekeblezésre s z ü k s ége s k e 11 é k e k va 1 a m e 1 y i k é t n élkülözi, és," — mert ellenkező esetben előjegyzést a 43. §. alapján sem lehetne elrendelni. A 47-ik §. azon intézkedéséhez mely szerint valaki az előző követelés átengedését kérheti, fölsorolandók volnának a régi tlkv. rdts. 91. §-ból az esetek, s különös intézkedés volna teendő az egyetemleges jelzálogokból leendő kielégítés tekintetében károsítások ellen, valamint arra nézve is, hogy a következő jelzálogos hitelező az előző hitelezőtől követelésének kifizetése által a követelés átengedését követelni jogosult legyen Az 50-ik §. elején álló „tulajdonjog" után hozzá teendő volna ezen szó: „előjegyzése," mert ez kihagyottnak látszik s az indokolás is hibás. Egyébbiránt nézetünk szerint ezen egész §. törlendő volna, mert a 49. §. már intézkedik s a jogok közt külömbség nem teendő; hivatalbóli eljárásnak pedig nincs helye.— E helyett azonban egy §-nak fölvételét [hozzuk javaslatba „mely szerint az előjegyzést nyert félnek jogában álljon az igazolást kérvény utján szorgalmazni, erre tárgyalás tűzendő s ha ekkor meg nem egyeznek, vagy alperes meg nem jelenik, folyamodó perre lenne utasitandó, záros határidő, p. o. 15 nap alatt." Az 51-ik §-t másként óhajtanánk szövegezni. Már fentebb jeleztük abbeli álláspontunkat, hogy mi a nyilvánkönyvi jogokra vonatkozó telekkönyvi pereket nem akarjuk a tlkvi hatókságoktól elvonni smáre miatt sem pártolhatjuk a napjainkban megindult nagy mérvű telekkönyvi decentralizatiót. Külőmbséget teszünk tehát a közt, váljon folyamodó pusztán csak az előjegyzés igazolását czélozza-e? s ez esetben keresetét a telekkönyvi hatóság birói körében raeghugynók. E szerint e szakaszt következőleg óhajtanánk : „Ha az előjegyzés per utján igazolandó, a pusztán ezen előjegyzés igazolása végett indítandó kereset, az előjegyzést eszközölte telekkönyvi hatóság előtt teendő folyamatba 15 nap alatt, azon naptól számítva, melyen az előjegyzési végzésnek jogerőre 8*