Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 96. szám

Budapest, 1877. péntek, decz. 21. 96. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARM. Tartalom : Curiai bíróság. — Eszterházy-féle Schutzbrief. — Váltójogi és Semmit, döntvények. — Irodalmi szemle. IHF" E napokban az 1877. évi előfizetési folyam lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőin­ket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Nagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi kö­rükben előfizetőink szaporítására közreműköd­nének."— Az év elejéről még néhány teljes pél­dánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt., egész évre 8 frt. Curiai bíróság döntvényei. A decz. í5-ki ülésből. 17. A Curia csak az összeírás alkalmával a névjegyzék­ből kihagyott választok, vagy érdekükben mások által beadott felszólalás következtében hozott központi választmány határo­zatainak felülvizsgálatára levén hivatva, — határozata tárgyául nem szolgálhat azon eset, midőn a választói jogosult a névjegy­zékből tévedésből kimaradt, de sem felszólalás nem használta­tott, sem a központi választmány e kérdésben nem határozott. Budapest főváros központi választmányának nov. 30-ki ülésébea felhozatott, mikép Nasztl Mór, kinek a választói jogosultságot megállapító két háza van a Józsefvárosban, s adóját egészen kifizette, az összeíró küldöttség által, a választók névjegyzékének kiigazítása alkalmával abból, valószínűleg elnézésből kihagyatott. Ennek folytán a közp. választmány előterjesztést küldött fel a Curiai birósághoz. A Curiai bíróság következő határozatot hozott: „Azon ötletből tett előterjesztésre, illetve kérdésre: hogy a mennyiben Nasztl Mór házbirtokos a választók névjegyzékéből tévedésből kimaradt — a névjegyzékbe a kiigazítási eljárás befejezése után utólagosan felvehető-e avagy sem ?B „szolgáljon válaszul az : miszerint a m. k. Curia az 1874. 33. t. cz. világos rendelete folytán csak az ösz­szeirás alkalmával a névjegyzékből kihagyott választók, vagy azok érdekében mások által beadott felszólalás kö­vetkeztében hozott közp. választmány határozatainak felülvizsgálására levén hivatva és jogositva: tekintve, hogy jelen esetben Nasztl Mór felszólalással nem élt — a közp. választmány pedig ezen kérdésben nem hatá­rozott;" „a felterjesztett esetet határozatának tárgyául nem tekinthette." (1877. decz. 15. — 196. sz. a.) 18. A választói jogosultság meg nem tagadható azoktól, kik nem kifogásolt kinevezési okiratokkal igazolták, mikép a tanítói állomásra törvényszerűen kineveztetlek. Konjevic Simon tanitó s Topalovic De­meter énektanár Pancsován az összeíró küldöttség által kihagyatván — felszólaltak. Torontálmegyeközp. választmánya által f. év okt. 20. — 26. sz. a. felszólalásukkal elutasitattak; miután mivel sem igazolták, hogy okleveles tanítók, s hogy állomásukra törvény értelmében kineveztettek, vá­lasztattak vagy megerősítettek ; nem lehet eszerint a vál. törv. 9. §. alapján választói jogosultságukat kimondani. Felebbezéssel élvén — A m. k. Curia a közp. választmány határozatát megváltoztatta ; „tekintve, hogy nevezettek a felebbezéshez csatolt A. és B. alatti (kinevezési) okiratokkal, melyeknek hite­lessége ellen észrevétel nem tétetett — igazolták, hogy a tanítói állomásukra törvényszerűen kineveztettek, s esze­rint az 1874. 33. t. cz. 9. §. értelmében választói jogo­sultsággal bírnak." (1877. decz. 15. — 189. sz. a.) 19. Azon ezetre vonatkozólag, midőn a választók adó­hátralékban levén, választói jogosultságuk igazolásául, a tör­vényhatósági küldöttség által engedélyezett fizetési halasztásra hivatkoznak : a curiai bíróság vizsgálata tárgyául nem szolgál­hat az: váljon az adóhátralék, tekintettel az 1876. XV. t. cz. 37. §-szára helyesen vitetett-e át az 1877. évi adókönyvecs­kébe ; — itt a választói jogosultság megállapításánál, csak az jöhetvén tekintetbe: hogy az adókönyv 1876. évről mennyi hátralékot mulat fel, és az 1877. apr. 15-ig lefizettetett-e ? Pócsa János és Ferencz a névjegyzékből ki­hagyatván felszólaltak, mit azonban Háromszékme­gye közp. választmánya elutasított mindkettőre nézve azon alapon: mert korábbi választói jogosultságuk elismertetik ugyan, de adókönyvecskéikkel nem bizonyí­tották, hogy adófizetési kötelezettségüknek, az 1875. VI. t. czikkben kijelölt időben eleget tettek volna. Felszólalók felebbezéssel éltek főleg azon ér­veléssel: mintha az 1876.15. t. cz. 37. §. értelmében ala­kított törvényhatósági kiküldöttség határozata — az 1874. 33. t. cz. 12. §. 5. p. — illetőleg az 1875. VI. t. cz. 1. §-sza joghátrányát felfüggesztette volna, s az idé­zett törvények határozatát csak az 1877. év lejártával lehetett volna alkalmazni; minthogy az 1876. 15. t. cz. 37. §-sza s az ennek végrehajtása tárgyában kiadott pénzügyéri utasítás 1—-16. §§. szerint eljáró adótisztá­zási törvényhatósági küldöttség határozata szerint fel­szólalóknak adófizetési halasztás engedtetett egészen 1877. év végéig — és ők f. év júliusban már ki is fizet­ték adóhátralékukat. — Az 1876. évi törvény pedig ké­sőbb hozatván, azon elv: lex posterior derogat priori — érvényesítendő. Erre a választmány által megjegyeztetik, mikép itt az 1875. VI. t. cz. 1-sza helyesen alkalmaztatott ; miután 96

Next

/
Thumbnails
Contents