Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 95. szám

380 kifogásolt okirattal is igazo lta, hogy a hg. Esztcrházyféle hitbizomány frakaói uradalmának ő a főbérlője, — ugy azt is, hogy ezen minősége folytán 1S61. nov. 1-től 18^9. év október végéig mindazon jogokat, melyek a frakriói uradalom törvényes birtokával járnak és azon mérvben jogosított gyakorolni, miket s mikép azokat a hitbizományi javak törvényes birtokosai — a bérbeadó herczegek magok gyakorolták volna." „Ebből folyólaor? tekintve, hogy az általános jogelvek szerint törvényes birtokjoggal a törvény előtti cselekvőség is jár, s hogy az érvényesen egy harmadikra is átruháztató, — a perr. 155. §. értelmében közvetve begyőzte azt is, hogy a kérdéses uradalomnak, melynek állományához köztudomásilag Nagy-Márton tartozik — birtokával járó bármi haszonvételek s javadalmak iránti kereseti jog jelenben, és a mig a bérlet tart, azaz 1889. okt. 31-ig kizárólag őt illeti, — ugyanazért felperességét megállapítani kellett." „A kereset érdemében alperes azért marasztalandó, — mert a Gr. alatt beperesitett — nem kifogásolt — védlevél szerint alp. hitközség az általa birlalt udvartelkek, irtásföldek használata, ugy a husmérési jog szabad gyakorlatáért az abban megállapitott bért 1860. jan. 1-től évenként a fraknói uradalom részére fizetni kötelezve levén, hogy ezen bér összesen évenként a felhozott czimeken 3S5 frt 98 krra rug, hogy tehát ennyit az uradalomnak fizetui tartozik és fizetni kész is, azt a keresetlevélhez csatolt B. a. végrehajtásilag is foganatosított peregyesség során maga önként beismerte." „Minthogy pedig eszerint a kereset valódisága begyözve van, mig alperes puszta tagadásai támogatására semmi ujabb tényeket, melyekből annak fen nem állása okszerűen következtethető lenne, fel nem hozott; s azon kifogása, hogy a kérdéses udvartelkek használatában már 3-ik személyek vannak, — figyelembe nem vétethetik, mert az összes bér fizetését, maga alp. község mint ilyen vállalta magára, illetőleg fizetésének kötelezettségét sajátjának elismerte." A b p e s t i ki r. tábla f. év május 1. — 11256. sz. a. az első bíróságit az 1861. nov. 1-től 1875. decz. 3l-ig lejárt 5468 frt 5 krra nézve ugy a kamatok s perköltség tekintetében — indokaiból — helybenhagyta; azonban az 1876. jan. 1-től 1889. okt. 31-ig lejárandó 385 frt összegre vonatkozólag megváltoztatta, s felperest ebbeli keresetével elutasította;" „mert felperesek a még le nem járt évi járadékot nincsenek jogo.-itva követelni; a mennyiben még is keresetük arra is kiterjesztetett, annak törvényes alap hiányában helyt, adni nem lehetett." (Vége köv.) Semmitöszék teljes tanácsülési döntvényei. A november 28-ki plénumban. Következő kérdés került szőnyegre: ,Ya'jon a takarékpénztár által engedélyezett kegydijra, — tekintettel a perrend 398.§-szára, — végrehajtás intézhető-e vagy sem ':" Ez következő elvi megállapodással döntetett el : ..Tekintve, hoyy a közpénztárakból, vagy szegényt és alapítványi pénzalapból fizetendő kegydijak, a végrehajtási foglalás alól a perrend 398. §-szanak első részében már kivéve vannak^ — azon szakasz második részében ellenben — az intézetek alapítási czeljara való tekintet nélkül — mindazon | kegydijak, melyek az állam vagy fejedelmi jóváhagyás mellett felállított intézetek és társulatok állal nyújtatnak, a végrehajtás alol felmentetlek; — ennélfogva a takarékpénztárak állal engedélyezett kegydijakra az idézett §. rendelkezéséből kifolyólag végrehajtás nem intézhető.u A jogeset volt: Rexa Lajos — özv. Fáy Andrásné e. 1877. május 19. hozott s jogerőre emelkedett itélet alapján, — 3695. frt erejéig végrehajtás elrendelését kérelmezte, melynek a bpesti kir. törvényszék f. év okt. 13. — 39764. sz. végzésével helyt adott, azt alperes ingóságaira, különösen pedig a pesti ,Hazai első takarékpénztártól' járó 1000 frt nyűg (illetve kegy-) dijára elrendelte, — mi foganatosíttatott is. Ezen végzés s foganatosítása e. alperes s e m m. panaszt adott be. A Semmitöszék a végreh. végzést s foganatosítását, a mennyiben az az 1 00 írt kegydijra vonatkozik, msgsemmisitette (297. §. 20. p.) „Mert a pesti ,Hazai első takarékpénztárnak' 1873. marcz. 22-kén 594. sz. a. kelt közgyűlési határozata szerint, panaszló özvegy az emiitett takarékpénztári intézet által 1000 frtnyi kegydijban részeltetik, — a perr. 398. §. rendelkezéséből kifolyólag pedig ily kegydijakra végrehajtás annál kevésbé intézhető, minthogy a hivatolt íjban a kizárólag jótékonyczélu s egyébb intézetek által engedményezett kegy-adományok tekintetében kifejezetten különbség nem tétetik." (1877. nov. 29. — 24551. sz. a.) A deczember 11-Jci plénumban. Következő kérdés vétetett tárgyalás alá: ,Ingatlanra vezetett végrehajtás esetében, ha a végre! hajtató fél zálogjogi bekebelezéssel biztositott követelését | egy harmadik személyre átruházza, megsemmisithető-e j az árverés azért, mivel az engedményes az engedmény | alapján az átruházást a maga részére a telekkönyvben i bekebeleztetni elmulasztotta V Ez következőleg döntetett el: „Tekintve, hogy a perr. 390. 46i. §§-ai csak a végrehajtási cselekvények telekk. feljegyzését rendelik „tekintve, hogy valamely bekebelezett követelés átruházása esetében az engedményes jogainak telekk. kitüntetése az en\ gedményes jogainak biztosítására szolgál, s annak elmulasztása | csak az engedményes jogait veszélyeztetheti, esetleg a kielégi| tési sorrend megállapításánál támaszthat nehézségei, de a végrehajtás alá került fél irányában jogkövetkezménye nincs, | minthogy ennek kötelezettségei ugyanazok maradnak, akárki j legyen a jelzáloggal biztositott követelés tulajdonosa :u „ezeknél fogva az, hogy a telekkönyvileg ki nem tüntetett | engedm nyes kérelmére az árverés elrendeltetett és megtartatott, nem képez oly szabálytalanságot, mely miatt az árverés megsemmisíthető volna " J ogesetül szolgált : Heim /z éh mester Borbálának — Heim Aaugner Apollónia e. perében az alperes 105 frt perköltségben marasztatott, mihez 35 frt végrehajtási költség is járult; s ezek erejéig a végreh. zálogjog alperes beodrai birtok részére bekebeleztetett. Ezeket melyekhez még 115 és 120 frt is járult, volt felperesnő ügyvédének Pejits Györgynek engedményezte. Ennek alapján Pejits György ügyvéd - Augner Józsefné szül. Heim Apollónia e. végrehajtást eszközöltetett , melynek folyamában árverés rendeltetett 6263. sz a —'