Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 93. szám

378 fizetési s ellátási igényeket nem táryyaznak, a bíróságok s nem | az iparhatóságok körébe tartoznak. | Braun testvérek bpesti bej. czég — L a c z k o­vits Mátyás Kőbányán lakó ügynök e. f. év sept. 4. bpesti váltó tszék mint keresk. birósághoz kerese­tet adott be 978 frt 82 kr. fizetésére — azon alapon, minthogy alperes 600 frt évi fizetéssel s napi dijakkal felperes czégnél utazóként volt alkalmazva, és mint ilyen utazásai alatt jelentékeny összegeket incassált a vidéken, a nélkül, hogy azokat átszolgáltatta volna. Alperes illetőségi kifogással élt, szerinte ez ügy első sorban az iparhatóság körébe tartozván. A b pesti keres k. ts zék f. év okt. 8. — 79817. sz. a. keresk. illetékességét megállapította; mert alperes azt, hogy felperesnél keresk. utazói vagy is meghatalma­zotti minőségben szolgálatban állott, hallgatag beismer­vén, — s felperes követelését épen a peres felek mint kereskedő s keresk. meghatalmazott közt fenforgott jog­viszonyból származtatván, a ker. tszék tárgyi illetékes­sége kétségtelen (keres. elj. rend. 6. §. 8. p.) — Ehhez képest mellőzendő alperes azon kifogása, hogy a kereset első sorban iparhatóság előtt lett volna érvényesitendő, mert a kereskedő s keres, meghatalmazott közti viszony­ból eredő kereset (Élj. r. 6. §. 8. p.) csak annyiban nem j t. rtozik a keresk. bírósághoz, a mennyiben azt az 1872. VIII. t. cz. az iparhatósághoz utasitja. A kereseti vi­szony azonban oly természetű, mely az ipar törvény rendelete alá egyátalán nem esik, minthogy az sem fize­tési sem ellátási igényt nem támaszt stb. stb. Alperes semm. panaszt adván be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kereseti követelés fizetési vagy ellátási igényt nem tárgyazván, a keres. törv. 55. §-sza ez eset­ben alkalmazást nem nyer; az alperesnek a bíróság ille­tősége elleni kifogása tehát nem alapos." (J 877. nov. 29. — 23830. sz. a.) Hivatalból ésilelendő semmUégi esetet képez, ha a biró ság felperest keresetével fellélletiiil elutasítja, — indokolásá­ból azonban nyilvánvaló, mikép az elutasítás a kereset alaki hiányossága, a végre nem hnjthalóság (perr. 256. §.J mialt s a per érdemének érintetlen hagyásával mondatott ki; és még is ezen határozat ítélet s nem végzés alakjában nyilvánít­tatott. Held Hermán fia nagy-váradi bej. czég — Gó­béi és Spiller bpesti bej. cz^g e. f. év márcz. 16. a bpesti váltó mint keresk. tszék előtt egy 450 ftos váltó s 74 ftos számla visszaadásáig, ezek értékének megfizetésére keresetet indított. A keresk. törvényszék f. év aug. 22. — 61647. sz. a. ítéletével felperest keresetével elutasította, és 19 frt 50 kr. perköltségben marasztalta — következő indokokból: „A perr. 256. §-ként minden ítélet ak­kép szerkesztendő, hogy végrehajtható legyen. A felpe­resi keresetben előadott kérelem azonban arra, hogy alap­ján végrehajtható ítélet hozassák, nem alkalmas. — Fel­peres ugyanis alperest első sorban egy 450 ftos váltó s 74 frt számla kiadásában — másod sorban pedig azok értéke fizetésében kéri niarasztaltatni. — Jóllehet hogy Schiebel József keres, meghatalmazotti minősége s az állított s :erződés létre jöttének ignzolása esetében mi sem gátolná, hogy alperes a kereseti váltó és számla ter­mészetbeni kiadásában marasztaltassék ; — még is alpe­res azok értéke megtérítésében csak a/.on esetre lenne marasztalható, ha felperes vagy azt igazolja, hogy közte s alperes közt a szerződés ily értelemben jött létre, — vagy pedig, hogy azok értékét akár alperes — akár egy harmadiknak kifizette volna. — Minthogy a ónban fel­peres azt, hogy az érintett körülmények bármelyike fen­forogna, még csak nem is állította, — sőt a per során általa előadottakból kitűnik, hogy a visszaadatni kért váltó alapján ellene indított váltó kereset ellen ugyan­azon alapon, melyen a jelen keresetet indította, kifogá­sokkal élt: kétségtelen, hogy alperes a visszadatní kért váltó és számla értékének esetleges megfizetésében el sem marasztalható; — e nélkül pedig, ha alperes pusz­tán csak azok természetbeni kiszolgáltatásában ma­raszltatnék, — az ítélet határozottan végrehajtatlan lenne." „A per érdeme ez okból elbírálható nem lévén, annak érintetlenül hagyásával — felperes a fentebbiek alapján keresetével elutasítandó stb. stb. volt" (refer. Jókuthy Albert.) A ki r. tábla — hová ez ügy felebbeztetett — hivatalból észlelendő semmiség alapján azt a Semmitőszékhez felterjesztette; miután a ts.^ék felperes keresetét a perr. 256. §. alapján, az ügyérdemének vizs­gálata nélkül utasította el, — ezen merőben alaki indo­kokra fektetett elutasító határozatát azonban a 246. §. ellenére ítéletnek czimezte. A Semmitőszék a tszék Ítéletét hivatalból meg­semmisítette s azt a pernek újbóli elintézésére utasította ; „mert habár az ítélet rendelkező részének tartalma szerint felperes keresetével feltétlenül elutasittatott ; az indokok mindazáltal kétségtelenné teszik: hogy azon elutasitás a keresetnek vélt alaki hiányossága miatt s a per érdemének érintetlen hagyásával történt." „Váljon az első bíróságnak, a per érdeme el nem dönthetése tekintetében nyilvánított nézete helyes-e vagy nem? az a perjelen állásában a Semmitőszék megbirálá­sának tárgya nem lehet ugyan: de hogy a biróság azál­tal, hogy felperes keresetét alaki okokból itéletileg uta­sította el, a perrendszabályait figyelmen kívül hagvta, s egyszersmind a czélszerü jogorvoslat használhatására nézve is tóvedésre szolgáltatott okot: ezek a perr. 246. §-ból, — mely szerint ítélettel kizárólag csak a per ér deme, minden más kérdés pedig végzés által döntendő el, — nyilván következnek." (1877. nov. 29. — 24756. sz. a.) Semmitőszék teljes tanácsülési döntvénye. A november 20-Jci plénwnból. „Tekintve, hogy a perrend 457. § sza mely a vevőnek megengedi, miszerint a jelzálogos hitelezőkkel megegyezzen ab­ban, hogy a követelések teherképen továbbra is a birtokon marad­janak, oly intézkedést nem tartalmaz, melyből következtethető lenne, hogy ezen egyezésnek egyedül a sorrend megállapítása után lenne helye, annak tárgyát tehát egyedül azon jelzálogos követelések képezhetnék, melyek a vételár (elosztási tervben már sorozva vannak ;" nde ily megszorítás, az azon szakaszban engedett és a bir­tokok előnyösebb értékesítésére szolgáló kedvezménynek igény­bevételét legtöbb esetben meghiúsítaná, minthogy a vételár fel­osztási terv rendesen csak a fizetési haláridők egyrészének le­járta után készül el? „tekinive tehát, hogy a vételár felosztása előli az érin­tett egyezés tárgyát képezhető jelzálogos követelésekre nézve egyedül a telekkönyvi állás, s ekként az veendő mérvadónak: val­93*

Next

/
Thumbnails
Contents