Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 92. szám

megtagadta, mint czélra nem vezetőnek helyt adni nem lehetett. — De a felperes résziről az 1340. 15. t. cz. II. R. 199. §. f. pontja alapján ajánlott eskü sem Ítélhető meg felperesnek, mert eztn eskü megítélésének csak akkor van helye, ha felperes abbeli állítása, hogy a kérdéses aláirás valódi, némti körülmény vagy adat által támogattatik, — mi jelen perben, tekintettel a 2-od r. alperes által felhivott tanuknak eskü alatt tett kimondásaikra, — fen nem forog." (1877. nov. 20. — S24. a.) Az 1876-hi váltó eljárási szabályok szeri/.t kielégítési végrehajtás alapjául nem szolgaihat oly egyesség, mely nem a váltó bíróság, — hanem a biztosításra kiküldőit végrehajtó elölt köttetetl. De a végreh. kérelemnek, az egyesség bírói jóváhagyása esetében sem lehet helyt adni. midőn ujilás következtében a váltók az adósnak visszaadattak s így a kérelemhez nem is tnellékelhetök. Kohn Lajus — Rosenfeld Fischl s társa e. 1135 fit váltó tartozás erejéig a bcszterczei tszéknél bizonyos bírói egyesség alapján kielégítési végrehajtás elrendelését kérelmezte. A törvényszék f. év aug. 11. kelt végzésével felperest elutasította. Semmiségi panasz használtatván — A Semmit ő szék azt elvetette ; „mert az 1876. nov. 30-ki váltó eljárás 63. §. 6. pontja szerint kielégítési végrehajtásnak csak váltó bíróság előtt kötött egyesség alapján van helye, — a végrehajtási kérelem alapjául szolgáló egyesség pedig olyannak nem tekinthető; miután az nem a váltó bíróság, hanem a biztosítás foganatosítására kiküldött végrehajtó előtt, és nem csupán a biztosítás tárgyát képező váltó követelés — hanem több más per alatt nem álló követelés iránt köttetett; mely egyességnek az eljáró biróság részérőli jóváhagyó elfogadása, illetve magáévá tétele sincs az iratokkal igazolva; de még ennek igazolása esetén sem lehetne a kérelemnek helyt adni, minthogy panaszló az újítás következtében az egyességben felsorolt váltókat alperesnek visszaadta, s ekként a hivatolt rendelet 64. §. értelmében az eredeti váltók a kérelemhez nem is mellékelhetők." (1877. okt. 30. — 20D7Ö. sz. a.) Kinevezések: Királyi Ő Felsége biróvá: a komáromi törvényszékhez : Hegymegli László szécsényi járásbirósági albirót; továbbá a 1 bírákká: a szeniczi járásbírósághoz . G o c z i g h József budapesti törvényszéki aljegyzőt, a boros-jenői járásbírósághoz : Tolnai József ottani járásbirósági aljegyzőt; a nagy-szentmiklósi járásbírósághoz Sigorus Ármin nagy-szebeni törvényszéki irodatisztet, az abauj-szántói járásbírósághoz: Járossy Károly budapesti köz- és váltó ügyvédet; végül alügyeszekké; a kalocsai alügyszséghez : K á 1 o s y József bajai járásbirósági albirót, és a kassai ügyészséghez : P.aksi József volt járásbirósági aljegyzőt nevezte ki. —Továbbá .-megengedte Szász Dénes székely-keresztúri járásbirónak — hivatalból — törvényszéki birói minőségben a beszterczei királyi törvényszékhez, Fehdenfeld Ottó nagy-szebeni törvényszéki bírónak — hivatalból — a kolozsvári kir. törvényszékhez, J e r k o v i c s Antal újvidéki törvényszéki bírónak - saját kérelmére — a zombori kir. törvényszékhez, P o torán István belényesi járásbirósági albirónak — hivatalból — a czglédi kir. járásbírósághoz, P r o s t e á n Miklós bogsáni járásbirósági albirónak — hivatalból — a zala-egerszegi kir. járásbírósághoz, Lipcsey Pál marmaros-szigeti törvényszéki bírónak — saját kérelmére — járásbirói minőségben a szegedi kir. járásbírósághoz, Lipcsey Péter szegedi járásbirónak — szintén saját kérelmére — törvényszéki birói minőségben a marmaros- szigeti kir. törvényszékhez, Csefalvay Rezső kun-szent-mártoni járásbirósági albirónak — saját kérelmére — a szolnoki kir. járásbírósághoz végül B a r s y Gyula szolnoki kir. járásbirósági albirónak — hivatalból -- a kun-szent-mártoni kir. járásbírósághoz leendő .áthelyezését. — Az igazságügyministerKáposztás István szolgabírói írnokot a nyíregyházi kir. törvényszék mellé bírósági végréhajtóvá kinevezte. Az ügyvédi kamarákból: A temesvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint B u d a y Miklós verseczi ügyvéd elahalálozása folytán az ügyvédi lajstromból kitörültetett; hátrahagyott irodája gondnokául pedig Halász Kálmán verseczi ügyvéd kirendeltetett; továbbá : Vuchetich Endre ügyvéd Cseneyröl Módosra történt átköltözése folytán a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett. 1877. november 28-án 624. sz. a. R á c z Ferencz kir. tanácsos alelnök. — A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága'í. hó 7-én a következő ítéletet hozta ; Draskóczy Miklós budapesti ügyvéd az 1874. 34. t. cz.^68. §. a. pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek kimondatik s ellene büntetésül a 70. §. értelmében az írásbeli feddés alkalmaztatik. Indokok. Ugy vádlott beismerése folytán mint a budapesti kir. törvényszék polgári osztályának a kir. tábla által 39200/876. sz. alatt helybenhagyott 6641/76. számú, további felebbezéssel meg nem támadott határozatával igazolva levén, hogy vádlott ügyvéd Koller Eberling Teréz kárára az ügyfele részére behajtott pénzből 37 frt 64 krt jogtalanul visszatartott; ugyancsak a budapesti kir. törvényszék büntető-osztályának 1925/77. sz. határozatával továbbá igazolva lévén, hogy a vádlott ügyvéd a kérdéses összeget a fenti határozatban foglalt meghagyás daczára is csak a végrehajtás elrendelése után fizette le, s igy begyőzve levén, hogy vádlott ügyvéd az 1874. 34. t. cz. 48. §-ában körülirt kötelességót vétkesen megszegte; vádlott abbeli védekezése pedig, hogy ügyfele az incassált pénzek átvételét ügyeinek véglebonyolitásáig megtagadta volna, Eberling Koller Teréz feljelentésével megezáfolva lévén : vádlottat a 68. §. a. pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek kimondani s ellene, — tekintettel a vétség csekélyebb fokára, valamint arra is, hogy a mai tárgyalás folyamán átterjesztettek alapján a Borgovits Máriától kapott 38 frt előleg visszatartása teljes jogosulatlannak nem tűnik fel, — büntetésül a 70. §-ban felsorolt fegyelmi büntetések első fokát vagyis az írásbeli feddést alkalmazni kellett. (Themis után.) — A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy többrendü csalás és sikasztás bűnténye miatt vád alá helyezett és letartóztatott Lelkes Gábor nyitrai ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett és folyamatban ,lévő ügyeinek tovább vezetésével gondnokul kinevezett Lelkes Ferencz nyitrai ügyvéd megbízatott. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap betenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.