Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 93. szám

Budapest, 1877. kedd, decz. 11. 93. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Jogeset: Oldalrokonok öröködése. — Kereskedelmi döntvények. — Teljes tanácsülési döntv. Jogeset. A z oldalrokonok, az öröködési rend alapját képező jogközösségnél fogva csak azt követelhetik, mi a közös törzstől származott, s öröklés utján szállott az örökhagyóra. Ellenben a nagy apa szerzeményeiben, a magtalanul s végrendelet nélkül elhunyt örökhagyó unoka után az anya Qor. birói szab. 10 §.J — esetleg ennek végrendeleti örökösei örökölnek. (Vége.) A kir. tábla Ítéletének indokolása következőleg végződik : „Mindaz tehát, mit felperesek az ági vagy családi vagyonnak a közbejött osztály által s a szerzeményi minőségnek a végrendelet által meghatároztatás/iról felhoztak, az ősiség intézményének és az azzal egybefüggött szabályoknak közbejött megszüntetésével 8 a hatályban álló id. törv. szab. rendeleteivel szemben — tekintetbe nem vétethetett; és Bischitzky Jozefa öröklési joga, az örökhagyóra apjától szált vagyonban, örökhagyónak apai ágon lévő legközelebbi oldalrokonai — az alperesek — ellenében meg nem Állapitathatott." „2-or Bischitzky Jozefa B. a. végrendelete nem is jogosította felpereseket ifj. Pogács E. hagyatéka iránti öröklési igényekre. Mert végrendelkező a vagyonnak, s igy a keresetinek megjelölése nélkül nevezte felpereseket átalános örököseivé; fia után a kereseti javakra öröklési igényt életében nem érvényesített; végrendeletében pedig felperesektől, mint saját létező vagyonára rendelt örökősöktől megkülönbö/tetőleg, — férje illetve fia örököseiről tevén emlitést, ezzel nyilvános kifejezést adott annak, hogy férje s fiának ugyanazon örökösei vannak, s hogy férje, illetve fia javaiban, tehát azokban, melyek utóbbinak az F. alatti kölcsönös végrendelet s a 3. sz. tárgyalási jkönyv szerint, apai örökségként az ő akaratából adattak át, — sem magát sem végrendeleti örököseit örökösöknek nem tekintette." „A felhozottaknál fogva az ifj. Pogács E. utáni öröködés kérdésében azon körülmény vizsgálatának: mi képezte az örökhagyó apjának szerzett s öröklött vagyonát — helye n?m levén — felpereseket elutasítani kellett." „3-or Alperesek ellenirati kérelme folytán a leltárban foglalt ingóságok, fentebbi elvek alapján, felpereseknek helyesen ítéltettek oda s ez helybenhagyandó — További viszonkereseti kérelmökkel azonban alperesek elutasitandók ; mert a tulajdonul megítéltetni kért ingatlanokra vonatkozó telekk. kivonatok általuk nem csatoltattak, s mert a további még ezentúl leltározandó s a bíróság előtt ismeretlen tárgyak iránt sem hozathatik ezúttal határozat. — Különben érintetlen marad alperesek azon joga, hogy felpereseket keresetükkel elutasító jelen Ítélet felmutatása mellett, annak jogerejüvé váltával, az örökség átadását az illetékes bíróságnál peren kívül kérhessék." A legf. ítélőszék következőleg ítéli;: „Mindkét alsó bir. ítélet megváltoztatatváu. .- rés/ben feloldatván — felperesek örökösödési joga az 1873. aug. 10. meghalt ifj. Pogács E. után hátramaradt ingó s ingatlan javakra — azon érték s javak kivételével, melyeket ezen örökhagyó attya id. Pogács E. az ő attyától öreg Pogács Elektől örökölt, s melyekre nézve az oldalági öröködési jog alpereseket illeti — megállapíttatik ; s az első bíróság utasittatik, hogy a felek ujabb meghallgatásával s a szükséges bizonyítási eljárás utján igyekezzék tisztába hozni a tényállást e következők iránt :* „1. Az örökhagyó nagyapa Öreg Pogács Elek 1828. decz. 26. kelt G. végrendeletének 5. p. folytán örökölt-e valamint s mennyit az örökhagyó apja id. Pogács E. azon 200 ) —2000 v. forint hagyományból, melyet nevezett nagyapa Ignácz s Mária gyermekeinek hagyomázott, akik azonban 1*29. — illetve 1831. évben már meghaltak ?" 2. Azon házhoz, melyet az örökhagyó attya id. Pogács E. részben az ő attyától örökölt, tartozott-e valamely földbirtok is? Ha igen — mily kiterjedésű volt az, váljon átszállott-e az is s mennyiben ifj. Pogács Elekre s mily telekk. s helyrajzi számok alatt fordul elő? „Ezek kiderítése után hozzon a kereset s viszonkereset iránt, a felperesek s alperesek örökségi illetőségét — ugy az arány, mint a tárgy tekintetében szabatosan kitüntető ujabb ítéletet." „Indokok: Alperesek mint a néhai öreg Pogács Elektől leszármazott oldalági örökösök, ifj. Pogács E hagyatékából — az öröklési rend alapját képező jogközösségnél fogva csak azt követelhetik, a mi a közös törzstől, öreg Pogács Elektől (ifj. Pogács E. nagy apjától) származott, vagyis a mi erről idősb Pogács Elekre (ifj. Pogács E. attyára) öröklés utján szállott." „A többi vagyonban, mely mint idősb Pogács E. szerzeménye szállott át ifj. Pogács Elekre, ennek magtalan 8 végrendelet nélküli halála után, ugyanennek édes annyát, Bischitzky Jozefát kell örökösül tekinteni — az id. tör. szab. 10. §-nál fogva. És minthogy a most nevezett anya B. végrendeletében összes hagyatékára nézve — a 2. a. e/.üstnemüek kivételével — felpereseket nevezte örökösökül, s fia utánni örökösödési jogáról sem az előtt sem B. végrendeletében le nem mondott: ennélfogva felperesek örökösödési jogát mindazon javakra, melyek nem az öreg Pogács Elektől szállottak fiára s erről unokájára, — megállapítani kellett." „De mivel alperesek állitják, hogy öreg Pogács E. után fia id. Pogács E. a felperesek részéről beismert javakon s értéken felül még többet is örökölt s hagyott hátra fiára ifj. Pogács Elekre, s mivel e tekintetben a 93