Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 90. szám - A birói fizetések- és a beneficium competentiae 3. [r.]

361 Ez ellen felébbezett; mert 1876. év végétől | MunkácsoQ gyakorló ügyvéd levén, az 1874. 33. t. cz 9. §. szerint már ez alapon is felveendő lett volna; de hivatalos bizonyitványnyal azt is kimutatja, hogy adóját a törvényes határidőig kifizette. A Curia a közp. választmány határozatát megváltoztatta ; „mert felebbező mint ügyvéd az 1874. 33. t. cz. 9. §. alapján választói jogosultsággal bir és a 2 sz. a. (adószedői pén tárnoktól vett okirat) szerint a reá 1876. évben kivetett adót az 1875. 27. t. cz. 1. §-ban megszabott határidőn belül megfizette." (1877. nov. 24. - 177. sz. a.) 14. A választói törvény megengedi, hogy az illető, az az iránti kívánsága nyilvánítására más választó kerületben ira tassék be választóul, mint a melyben lakása van. Az ily felvételi kívánat nyilvánítása el is maradhat, ha kifejezése elölt az illető már azon névjegyzékbe felvétetett s nem igazoltatolt, hogy az ottani községi illetékesség alá v ár nem tartoznék, vagy hogy hivatala s állásánál fogva ez idő szerinti lakása helyén is a névjegyzékbe felvétethetett volna. Pilaszánovics József bpesti lakos s bácsmegyei földbirtokos az ó-moroviczai kerület összeiró küldöttsége által a névjegyzékbe felvétetett — Bácsmegye közp. választmánya által azonban kltörültetett; mert az 1874. 33. t. cz. 38. §. szerint minden választó csak egy — és pedig azon község névjegyzékébe veendő' fel, melyben az összeíráskor (kiig zitáskor) rendes lakása van. Nevezett pedig a névjegyzék kiigazításakor O-Moroviczán rendesen nem lakott ; s azt hogy rendes lakásán kivül azon község névjegyzékébe felvétetni kívánna — nem nyilvánította. Ez ellen íf e 1 e b b e z v é n — A m. k. Curia a közp. választmány határozatát megváltoztatta; „mert a választási törvény 33. § sza megengedi, hogy az ott szabályozott feltételek mellett más választó kerületben iratassék be választóul, mint a melyben lakása van — ha a választó ez iránti kívánságát nyilvánítja. Minthogy pedig felebbezo összeíráskor a választók névjegyzékébe tényleg felvétetett, — és hogy választói jogát csakugyan ott kívánja gyakorolni, — felebbezésében is és pedig azzal jelenti ki, hogy a választók összeírásánál ezen kivánatát nyilvánítani a miatt vált szükségtelenné, mivel a választók névjegyzékébe kivánsaga kijelentése előtt már felvéve lett; s mert nem is állíttatik, hogy felebbező az ottani községi illetékesség alá már nem tartozik, — vagy valamely oly hivatalt visel s állást foglal el, mely miatt ez idő szerinti tartózkodási helyén is a választók névjegyzékébe felvétethetett volna." (1877. nov. 24. — 181. sz. a.) 15. A választói jogosultat, külföldön való ideiglenes távolléte a választási joggyakorlatától, lehal a névjegyzékbei fel vételtől el nem zárja. Nem igazoltatván, hogy az illető kivándorolt, a válaszlók névsorából ki nem törülhető. Ellenben a névjegyzékből kitörülendő az, ki bcbizonyi(ottan külföldi születésű és a kül/öldi hadsereg kötelekében áll. Nagy-Szeben megyében Thalman, Morlin, Kayser, Kapdebo, Ballruch János, Bretz Mihály, Reuschl Frigyes s többek választói felvétele ellen Dávid Ábrahám felszólalt, melyet a közp. választmány elutasított — mi ellen felebbezett. A m. k. Curia a közp. választmány határozatát némelyekre né^ve helyben — vagy érintetlenül hagyta, másokat illetőleg pedig megváltoztatta. Nevezetesen: „Bretz Mihályra nézve különösen azért hagyta helyben, mivel a választó — jogosultnak külföldön (Romániában) való ideiglenes távolléte, azt a választó joggyakorlatától el nem zárja; és ez esetben Bretz Mihály családjának Szászsebesen való lakása, ottani állandó lakhelyének vélelmét állapítja meg." „Schoppelt Frigyest illetőleg indokaiból s azért hagyatik h lyben mivel az, hogy nevezett kivándorolt volna, mivel sincs bizonyítva." „Reuschl Frigyest illetőleg megváltoztatta s azt kitörültetni rendelte, mert kétségtelen bajor születésű s a szászsebesi rendőrigazgatóság bizonyítványa szerint még tettleg az ottani hadsereg kötelékében áll: ennélfogva az Ír74. 33. t. cz. 1. §. szerint honositottnak nem tekinthető." (1877. nov. 24. — 182. sz. a.) 16. A fehzólalás elkésettnek s ez okból visszautasíthatónak nem vehető, ha kitűnik, mihép az illető községben a választók névjegyzéke ki nem hirdettetett. Lukács László zalatnai lakosa bányabirtokos az összeírásból kihagyatván, ez elleni felszólalása mint elkéselt Alsó Fehérmegye közp. választmánya által visszautasittatott. — Fel ebbe zésére — A m. k. Curia azt megváltoztatta s felebbezőt felvétetni rendelte; „mert a választmány jelentésével felterjesztett eljárásból kitűnik, bogy a választók névjegyzéke Zalatna községében az ls7 '. 33. t cz. 42. §-ként nem hirdettetett ki; annálfogva Lukács Lászlónak okt. 18. beadott felszólalása elkésettnek nem tekinthető; és miután ugyanaz A. B. C. D. hiteles okmányokkal igazolta, hogy évnei gyedenkiut 1469 ftot jövedelmező bányarészlet tulajdonosa, s hogy 1876-ki adóját teljesen lefizette, vál.jj jogosultsága megállapítandó." (1877. nov. 24. — 183. sz. a.) Jogeset. A beléü tökének szabályszerű felmondása által a betevő jogot nyer arra, hogy a betéti töke s kamatjai neki a felmondási idő lejártavai kifizetessék s e jogon az intézet közgyűlési határozata nem változtathat. Az üzlet betéteknek szavatolási kötelezettsége szempontjából, a leimondott üzletbetétek visszafizetését, csak is a törvény értelmi ben, a fizetési határidő lejária előtt folyamatba tett felszámolás gátolhatja. Eu 1 eiibeí g Sándor pesti orvos — a Magyar hivatalnokok hitel s biztosító intézete e. betéti könyvecskén alapuló 620 frt kifizetésére 1875. novemberben a bpesti kir. tszék előtt pert indított. A tszék 1876. decz. 4. - 45520. sz. a. ítéletével alperest a kereseti tőkében, ennek 1875. május 1-tőli kamataiban s 45 frt perköltségben elmarasztalta — követ kező indokokból: „Alperes beismerésével igazoltatott, hogy felperes az I. átall, tiszti egylet magyar hitelintézeténél az A. a. betéti könyvecskére 1250 ftot, mint üzleti betétet elhelyezvén, — ezen viszonyban azon változás állt be, hogy az alperes intézet lett az emiitett intézet jogutódjává, s e viszony szabályozására a 2. sz. a. alapszabályok alko90*