Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 90. szám - A birói fizetések- és a beneficium competentiae 3. [r.]

360 családjaikkal együtt, tisztességesen megélhetnek. — Pártolható talán az lh76.: XXXI t. czikk által megállapított beneiic um corapetentiae ez esetben? Nem, két okból. Nem pártolható először azért, mert az egész fizetésnek csak két harmadára terjedvén ki, nem biztosit a bi rák számára oly összeget, melyből azok, az egy harmadrész lefoglaltatása esetében, állásukhoz képest, családjaikkal együtt tisztességesen megélhetnének. Nagyon világos. Ha a fizetés csak oly nagy, melyből épen megélhetni, I akkor annak két harmadrésze kevés. Ily esetben a beneficium ompetentiae csak ugy birná czélját valósitani, a meg nem élaetés következményeit, a megvesztegettetést és az igazság áruba bocsátását elhárítani, ha az egész fizetésre kiterjedne s a megélhetésre okvetlenül egészen szükséges fizetést a bíráknak egészben biztosítaná. És bár a beneficium competentiae-nek ily szerfelett széles terjedelemben való alkalmazása, mint már fenébb mondottuk, semmi szin és ürügy alatt meg nem engedhető, még is. ha már két rosz közül kellene választanunk, inkább választanánk ezt, mint kevésbé rosszat, a melynek az a kétségtelen jó eredménye megvolna, hogy a bírákat az anyagi szükségtől s ezzel az igazság áruba bocsátásától megóvná, mint az 1876. é. XXXI. t. czikk által megállapított beneficiumot, melynek ezen vagy más oly jó eredménye,mely lételét indokolhatná, nincs, s mely puszta kivételnél egyébbnek teljességgel nem tekinthető. Nem pártolható másodszor azért, mert azon körülmény, hogy a birói fizetésnek azon két harmadrésze, melyre a beneficium competentiae kiterjed, az aljárásbi ráknál alig tesz ki valamivel többet, mint a minden tekintetben sokkal alantasabb írnoknak vagy második osztályú segédtelekkönyvvezetőnek évi fizetése, az egy harmadrész lefoglaltatása esetében, ez utóbbiaknak s a közönség egy részének az aljárásbirák iránti köteles tiszteletét és becsülését tetemesen csorbítja, ős intéségében tönkre teszi s puszta fcrmaisággá alacsonyítja. Ez bár nem termési:etes, de az auyagiság e korszakában, midőn a vagyonosnak már puszta hallgatásában is szellemdusságot lelnek; midőu a gazdagnak buta észficzamain, mint finom élczeken, rühög a t. c/. közönség nagyrésze, bizonyos következmény. Ha a koldus megtudja, hogy a kitől alamizsnát kért de nem kapott, megélhetés dolgában nem sokkal áll felette, más alkalommal már nem fog olyan alázatos képpel járulni elébe; harmadszor pedig már komázni kezdi; m gyedszer — vagy ötödszörre pedig már ös.-z.e is szidja, koldusnak nevezi, sőt tan össze is vesz vele. s mankóját hozzá d >bja. így a járasbirósági írnokok és *2-odik osztályú segédtelekkönyvvezetők is, ha tudják, hogy a felettük álló aljárásbirónak fizetése egy harmadrészében le van foglalva; s hogy a le nem foglalhatott két harmadrész — 6662/3 fit — épen nem biztosit tisztességesebb megélhetést miüt az ő lefoglalhaharatlau évi 60 J frt fizetésük nekik, az ily aljárásbiróval igen könyen és igen hamar egy niveau-n áílónak képzelik magukat. És a közönségnek egyrésze is, ha látja, hogv az aljárásbiró ur n»-m sokkal jobb megélhetési viszonyoknak örvend, mint az irnok, tekintély és társadalmi állás dolgában nem igen fóg valami rettenetes nagy különbséget észlelni a kettő között; —márped:g emez csak „tintanyalónak" tiszteltetik közönségesen, a kinek „a leánya kalapban jár, pedig többet koplalnak mint esznek.'' Tapasz,.alat. melyet figyelmen kivül hagyni nem lehet, nem szabad. — Ily vagy csak alig jobb sorsban részesíteni a birót, kinek hivatása oly szent és magasztos, ki élet és vagyon felett itél, dönt, megbocsáthatlan bün lenne az állam polgárai s az igazság ellen, melyet a maga teljességében óhajtunk általuk kiszolgáltatni. Törőh János. Cnriai bíróság döntvényei. A képvivelö választási ügyekben, 11. Igazoltatván, mikép kérvényező régi jogon a válasz! lók névjegyzékébe felvéve volt {nevezetesen 1875-ben) felvétele most sem tagadható meg] miután nem igazoltatott, hogy 1872ben a választói névjegyzékbe felvéve nem lelt volna. Baksa Béla megyei tisztviselő Makó város közp. választmányának, a választói névjegyzékbe felvételét megtagadó határozata e. felebbezett. — A felvétel azért tagadtatott meg, mert folyamodó nem igazolta, hogy mint megyei hivatalnok a fizetése után kirótt államadóját egészben törlesztette. A m. k. Curia azon határozatot megváltoztatta és Baksa B. az állandó vál. névjegyzékbe való felvételét elrendelte ; „mert felebbező igazolta •/. a. hivatalos bizonyítvány nyal, hogy felebbező régi jogon a választók névjegyzékébe felvéve volt (nevezetesen 1875. évben"! — a 2. sz. a. adókönyvecskével pedig kimutatta: hogy a reá kirótt adót annak idejében lefizette." (1677. nov. 24. — 185. sz. a.) 12. A curiai bíróság azon határozata ellen, mely szerint valaki a választók névjegyzékéből kilörülleini rendeltetett, — ujabbi kérvényezésnek helye nincsen. Vilcsek Alfonz árvamegyei lakos a m. k. Curia 1877. okt. 20. — 19. sz. a. határozatával a választói névjegyzékből kitörültetni rendeltetett, mert régi jogosultság vagy értelmiség alapján helytelenül vétetett fel a választók közzé — más alapot pedig a választói jogosultságra okmányaival ki nem mutatott. Ezután ugyan ő f. év nov. 2-kán kérvényt nyújtott be Árvamegye központi választmányához, hogy a névjegyzékbe felvétessék., illetőleg hogy abból ki ne törültessék, minthogy a bemutatott adókönyvecske s községi bizonyítvány szerint, a községében 74 úrbéri teleknél nagyobb földbirtok után kivetett 2 frt 97 kr. adó összeget tavai ugy mint ez évben is kifizette. Arvamegye közp. választmánya ezen kérvényt a Curiára felterjesztette. A Curia ezen kérvényt visszautasította; „mert hogy folyamodó bir-e ez idöszerint választói jogosultsággal vagy nem, már a "közbevetett felszólalás elleni felebbezés folytán a curiai biróságnak 1877. okt, 20. — 19. sz. a. hozott határozata által elintéztetett; ily határozat elhn pedig ujabbi kérvényezésnek helye nincsen ; ennélfogva Vilcsek Alfonz kérvénye már a közp, választmány által visszautasítandó lett volna." (1877. nov. 24. 176. sz. a.j 13. A felvétel — az államadó kifizetésének nem igazo lásából — meg nem tagadható attól; ki mint ügyvéd az 1874 33. t. cz. 9 §. alapján választói jogosultsággal bir. Weiss Károly munkácsi ügyvéd az összeírásból kihagyatván, ez ellen felszólalt, mit B-regmegye közp. választmánya elutasított, mivel azt, hogy 1^76 évi államadóját kifizette, okmányilag nem igazolta.