Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 90. szám - A birói fizetések- és a beneficium competentiae 3. [r.]

Budapest, 1877. péntek, november 30. 90. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Tartalom: Benef. competentiae. III. — Curiai bíróság. — Jogeset: Betéti tőke felmondása. A birói fizetések — é§ a beneficium competentiae. ///. A beneficium competentiaet a birák fizetésére nálunk legelsőbben is tán az 186S. : LIV. t. cz. 39 ). §-a alkalmazta, mondván, miszerint a köztisztviselők pénzbeli fizetése csak annyiban esik végrehajtás alá, a mennyiben a 300 irtot meghaladja; 300 frt azonban a marasztalt fél részére ez esetben is mindig fenhagyandó. Elháritotta-e a beneficium competentiae e terjedelmében a szükséget, melyet a birák fizetéseiknek lefoglalása, miatt, magán vagyon hiányában, szenvedhetnének : azon nagy szükséget, mely ö'ket az igazság áruba bocsátására kénszerithetné ? biztositott-e nekik s családjaiknak tisztességes megélhetést? kérdések, melyekre az 1876.: XXXI. törv. czikk megalkotásával s az 1868.: LIV. törv. czikk 393.§-nak hatályon kivül helyezésével, maga a törvényhozás határozott „nem" mel felelt. Mindazáltal nem titkolhatjuk el csodálkozásunkat a felett még ma sem, hogy az 18 58. évi országgyűlés azt törvénynyé alkothatta; sem pedig a felett, hogy 1868-tól nyolca hosszú esztendőnek kellett lefolyni, mig az országgyűlés meggyőződött arról, h <gy azon érdekek, melyeket a beneficium competentiae által megvédeni akartak, megvédve épenséggel nincsenek. A beneficium competentiaet sokkal szélesebb terjedelemben alkalmazó 1876. évi XXXI t. czikk, mely jelenleg érvényben van s melyet a kifejtettek szempontjából körülményesebben szándékozunk megvizsgálni, 1. §-ában igy ^zól : „Állami, törvényhatósági és községi szolgá atban levő tisztviselők és hivatalnokok stb. rendes fizetésénak legfeljebb egyharmada, és ez is csak akkor vehető végrehajtás alá, ha a fizetés évi GOO frtot meghalad és ha a végrehajtást szenvedett részére évi 600 frt a foglalás után is érintetlenül megmarad," kivéve, ha a végrehajtás feleségeik, gyermekeik — vagy szüleiket illető tartás miatt intéztetik, mely esetben (5. §.) 300 i'tot meghaladó illetményeik korlátlanul lefoglalhatók. Fájdalom! jót e törvényről sem mondhatni. Legnagyobb hibája az, hogy létezik; s a legkisebb, hogy nincs czélja. De vizsgáljuk e törvényt közelebbről s lássuk elő szőr is azt: váljon alkalmazható-e nálunk a beneficium competentiae, vagy nem ? Nem alkalmazható. A beneficium competentiae alkalmazhatóságának egyetlen feltétele oly fizetés, melyből a birák, családjaikkal együtt, tisztességesen megélhetnek. K feltétel pedig nálunk — nem tartózkodunk kimondani -- hiányzik. Az ellenkezőt csak az állithatja, ki nem ismeri a megélhetési viszonyokat s nem tudja, mily s menuyi igényei vannak az oly nagyobb műveltségű embereknek, mint a minők, feltételezzük, a birák. És ez nem puszta ellenvetés. Aki nem hiszi, aki • kételkedik még abban; hogy a beneficium alkalmazha. íróságának feltétele, az oly fizetés, melyből a birák hivatalos állásukhoz méltón, családjaikkal együtt, tisztességesen megélhetnének, nálunk hiányzik, az legjobban teszi, ha értesítést kér az egyes adóhivataloktól arról, váljon az általa fizetett járási és törvényszéki birák közül le van-e valamelyiknek a fizetése foglalva, s ha igen: hánynak ? és az adandó feleletekből meg fog győződni, hogy elég soknál le van az foglalva, némelyeknél oly összeg erejéig, melyet fizetéseiknek lefoglalható része évtizedek alatt sem fog teljesen letörleszteni. És ugyan mi mást bizonyítana ez inkább, mint azt, hogy fizetéseikből szükségleteiket nem fedezhetik, belőle meg nem élhetnek, s hogy megélhessenek, hitelre kölcsönökre van szükségük ? Hová vezet ez ? Magánvagyon hiányában, s ha a kölcsönökkel fedett szükséglet állandó jellegű, ujabb s hogy az előbbi kölcsönök is fedeztessenek némileg nagyobb kölcsönökre, mig végre a hitel teljesen-megszünik és, mivel a szükséglet állandó, élni pedig elvégre is csak kell, előáll az eset, melyet a beneficium competentiaenek az egész fizetésre való kiterjesztése ellen felhozott 2-ik és 3-ik indokban megjeleltünk, s elő —az igazság áruba bocsátása. És 100) vagy 1500 frt évi fizetés mellett ez ellen nincs orvosság! A „birói meggyőződés* oly bő köpeny, mely alatt, okosan rejtegetve, sok minden megfér. De legkevésbé segit a bajon a beneficium competentiae. — 1000 frt vagy 1500 fi t e mellett is csak 1000 vagy 1500 frt fog maradni s ép oly kevéssé lehet belőle megélni, mint a beueficium competentiae nélkül. A beneficium competentiae valóságos czéljáról tehát itt szó sem lehet s alkalmazva puszta kivétellé aljasult, melyet védeni nem lehet. Még azon argumentum sem hozható fel mellette, hogy „ez esetben is bir azzal a kétségbe nem vonható jó eredménynyel, hogy a megvesztegettetés eseteit, melyeket az egész fizetés lefoglalása szaporíthatna, tetemesen csökkenti," mert ez azon veszedelmes consequentiára adna alkalmat, de a beneficium eompetentiae-t e czélból alkalmazni nem is jelentene mást, minthogy a felállított korláton belül aztán szabad a vásár. És ez ellen még az 1870.: VIII. t. czikk 13. § ára sem hivatkozhatni. Mert azt feltételezni, hogy az, ki szükséget szenved, oly embertelen legyen maga s övéi iránt, s oly háládatlan az iránt, ki őt szükségében megsegítette, hogy magát s jótevőjét feladván, megbüntettesse, fogságba ejtesse, tán kenyérkeresetétől is megfosztassa, oly merészség, melyet egy ábrándos regényíró megkisérlhet rajzolni, de melynek lélektani alapja absolute nincsen. Azonban legyen, engedjük meg, hogy a birák fizetése oly nagy, melyből azok hivatalos állásukhoz képest 90