Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 89. szám

356 nem jönnek : addig az átal. jövedelmi pótadó a 3. §. 1. a. | pontja szerint a megelőző évben kivetett földadónak és | földtehermentesitési járuléknak ötszörös összege után vettetik ki, — levonatván azonban előbb a 4. §. szerint a megelőző évre kirovott egyenes adó a földtehermentesitési járulékkal, ugy az ingatlanra bekeblezett és törlesztetlen adóságok egy évi kamatja." „Kétségtelen tehát, hogy ezen adó a földadó pótlékául nem vehető." „Tekintve pedig, hogy alperesek az A. a. haszonbéri szerződés 20 ik pontjában csak a haszonbérelt földbirtok és ahho'. tartozó épületek után kivetendő adók s közterhek viselésére vannak kötelezve; és hogy felperes maga elismeri, miszerint az 1873. VIII. t. cz. 3. §-sza és az 1875. 29. t. cz. által a földbirtokosokra az egy évi összes föld s jövedelmi adó után kirovott 4°/0 személyes kereseti adót a haszonbéres birtok után is mindeddig ő fizette, — és ezzel maga is elismerte, hogy alperesek a földbirtok után kivetett kereseti s jövedelmi adókat, fizetni nem kötelesek; — végre tekintve, hogy az átall, jövedelmi pótadó természeténél fogva inkább a most emiitett személyes kereseti adóhoz, mint a földadóhoz hasonló neme a közterheknek, — mi abból is kitűnik, hogy az átall, jövedelmi pótadót életbeléptető 1875. 47. t. cz. 13. §-sza által ezen a földbirtokosokat terhelő 4°/0 személyes kereseti adó eltörültetett, s igy azt az átall, jövedelmi pótadó mintegy helyettesíti — felperest elmozdítani stb. stb. kellett." A legf. ítélőszék következő i t é 1 e t e t hozott: „A budapesti kir. tábla ítélete megváltoztatik, s a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett, az első foly. bíróság ítélete hagyatik helyben." Indokok: „Alperesek az 1876. évre kivetett átalános jövedelmi pótadó megfizetése iránti keresetével felperest azon oknál fogva kérik elutasittatni. mert habár az A. alatti haszonbéri szerződés 20-ik pontja szerint a haszonbérelt földbirtok s ahhoz tartozó épületek után mindennemű országos, megyei, községi sat. adókat s azok pótlékait fizetni tartoznak, — e kötelezettségük vsak azon adónemekre értendő, melyek a földbirtok után cettetnek ki, de nem egyúttal azokra is, melyek a földből vont jövedelem után fizettetnek; s ehhez képest nem terhelheti őket az 1875. 47. t. cz. által behozott átalános jövedelmi pótadó, mert ez a föld tulajdonos jövedelmét terhelő egészen uj adó nem, s csak azt illeti, ki a jövedelmet húzza; mivel ez esetben a föld nem alapja, hanem csak kulcsa az adónak; minélfogva ők csak a földadó s pótlékainak fizetésére kötelesek." „Tekintve azonban, hogy az 1863. 25. t. cz. szerinti földadó tulajdonképen nem magára a földre van kivetve, a meunyibeu annak 3. §. értelmében gazdaságilag nem mivelhető és nem használható terméketlen területek földadó alá nem esnek — hanem ki van vetve a mivelhető és használható földnek catasterileg kidolgozott tiszta jövedelmére, melynek adója a 2. §. szerint a fennálló földsorozati munkálatban kimutatott egész évi tiszta jövedelmének — állami adó fejében 2075/l00 — földtehermentesitési járulék fejében ped'g 9 — összesen tehát 2975/100 százalékban állapíttatott meg; ezen ádót pedig és pótlékait alperesek fizetik, s igy azon állitásnk, hogy a földből vont jövedelem utáni adót fizetni nem tartoznak, már ez által is megczáfoltátik." .Tekintve továbbá, hogy az 1875. 47. t. cz. 1. §-ban felsorolt azon jövedelmek közt, melyek után az átalános jós edeimi pótadó fizetendő, — a földbirtok jövedelme világosan felvitetett, — a 3 ik §. szerinti jövedelem gyanánt pedig a földadó sorozati munkálatokban kimutatva !évő tiszta jövedelem alapján kiszámított földadó és földtehermentesitési járulék 2!) 75/1000 százaléknak ötszörös összege vétetett fel — sajátlag tehát a jövedelmi pótadó a 4-ik §-ban megengedett levonások után magára a már kiszámított catastralis jövedelemre vettetvén ki, — mi által az 1868. 25. t. cz. szabályozott földadó felemeltetett: kétségtelen, hogy ez a földadónak valóságos pótlékát képezi; már pedig alperesek maguk is elismerik, hogy a has/onbérelt földbirtok után kivetendő mindennemű adók pótlékait fi/.etni tartoznak." „Tekintve végre, hvgy az 1875. 47. t. cz. értelmében behozott ált. jövedelmi pótadó nem csak a földbirtokra, hanem az 1. §. szerint házbirtok, bányamivelés — vállalatok, ipar s egyébb szellemi foglalkozás után eredő jövedelmekre is kiterjesztetett, melyektől a felsorolt gyökadók fizettetnek; s a törvény minden adónem után az általános jövedelmi pótadót beszedetni rendeli: kétségbe vonhatlanul áll, hogy ez nem uj, egészen önálló adó, mint alperesek állítják, hanem pótléka minden egyes az 18 75. 47. t. cz. 1. §-ban felsorolt jövedelmek után fizetendő adóknak, vagy is pótadó, a minőnek a törvény is nevezi, — azt pedig, hogy a már fennálló adók pótlékait alperesek tartoznak viselni, bizonyitja a szerződés 20. §. pontja." „Mindezeknél fogva a kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával, — tekintve, hogy alperesek a kereseti összeget számszerű helyességére nézve nem tagadták, s hogy az, mivel felperes az egészen más természetű kereseti s illetve jövedelemadót külön fizette, keresetének a jövedelmi átalános pótadó tekintetében nem árthat — az első folyamodási bíróság ítéletét kellett helybenhagyni. A perköltségek megszüntetése az ítéletek különbözőségén alapul." (1877. évi okt. 31. — 10672. sz. a.) Kereskedelem jog;i döntvény. A legf. Itélöszéktöl. Habár az ügylet mint bizományi jött volna is létre, alpe res vevőnek tekinthető, midőn az levelében az eladót a megbízás teljesítéséről értesítvén, abban vevőként egy harmadik személyt meg nem nevezett. Pollák et Comp. bpesti keresk. czég — B 1 och A. triesti czég e. 1876. nov. 24. a bpesti váltó tszék mint keresk. bírósághoz 2928 frt 54 kr. fizetésére pert indított A. könyvkivonat szerint, megrendelésre alperes számára szállított 5 vagon törpebab vételára fejében. A keresk. tszék f. évi június 20. — 27991. sz. a. ítéletével alperest a kereseti összegben, kamataiban s 78 frt perköltségben marasztalta. I n d o k o k: „Alperes beismeri a kereseti követelés valódiságát s fenállását, s azt is, hogy a részére küldött felperesi áruk vételára fejében 3047 frt 30 krt vett be. Ennélfogva a kereset értelmében s a perr. 251. §. alapján perköltségben is feltétlenül marasztalni kellett." „Mertazou kifogása, hogy ő felperesnek csak bizományosa s nem vevője volt, s hogy következéskép bizományosi dijainak s költségeinek megtérítése s a vele kérdéses árukra nézve szerződött 3-ik személyek állítólagos kártérítési igényeinek liquiddé válta előtt a vételárt felperesnek kiszolgáltatni nem köteles, s illetőleg erre tör-