Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 89. szám

357 vényes zálog s megtartási joggal bír, — annak megjegy- | zése mellett, hogy a bizományost a keres. törv. 379. §. | értelmébeni zálogjog, illiquid, mint például a fenforgó állítólagos kártérítési követelés erejéig meg nem illeti: még akkor sem vehető figyelembe, ha alperes csakugyan bizományos s nem közvetlen vevő volt. — Mert akár mely minőségben is felperes jogosan terhelte alperest könyveiben a megrendelt áruk vételárával, s jogosan követeli a vételárt alperestől, ki az árukat felperes részére saját nevében eladta; s mert bár kétségtelen, hogy alperes jogos, s ezúttal s itt valódinak feltételezett ellenkövetelése a vételárból alperes javára leszámítandó volna; — mégis miután alperes kérdéses ellenköveteléseit, sem azon részben; melynek üquiditása már ezúttal bebizonyítható lett volna. — sem egyátalában a kereseti követelés ellenében viszonkeresetileg nem érvényesiti, — s a felperest megillető vételár kiszolgáltatását a legbizonytalanabb s legigazolatlanabb állítólagos feltételek bekövetkezése esetére helyezi kilátásba, — s igy egyedül öntetszésétől teszi függővé a felperesi liquid követelés kielégítését;" „ezeknélfogva őt a vételár kiadására kötelezni kellett, fenmaradván azon joga, hogy ellenköveteléseit külön per utján érvényesíthesse." A bpesti kir tábla alperes felebbezésére f. év aug. 21. — 4007. sz. a. Ítéletével az első bíróságit felhozott indokainál fogva helybenhagyta. Alperes további felebbezése folytán — A legfőbb ítélőszék következő Ítéletet hozott: „A másod bíróság Ítélete helybenhagyatik." Indok: „A másod bíróság ítelete helybenhagyandó volt felhívott indokain felül különösen azért:" „mert ha mindjárt az ügylet mint bizományi jött volna is létre, — még az esetben is — mituán alperes d. alatti levelében, mely szerint felperest a megbízás teljesítéséről értesítette, vevőként egy 3-ik személyt meg nem nevezett.. — felperes az alperest a keres. tör. 381. §. végszavainál fog va vevőnek tekin hette ; és az áruk árával már ez oknál fogva is jogosa i terhelhette meg." (1877. nov. 12. — 796". sz. a.) Semmitőszcki döntvények. Nem rendes birói illetőségről, hanem alávetésről levén szó, azon körülményből, hogy 1-ső r. alperes az illetőséget nem kifogásolja, nem következik, miszerint a többi alperesre nézve a birói illetőség megállapítandó legyen. A perrend 32. §. szerinti bíróság választhatás ki nem terjed odáig, hogy oly bíróság is megkerestethessék, mely egyik alperes lakhelyére nézve sem illetékes. Hajduska Mór — Ehrlich József, Török János s több érdektársaik e. 8000 frt haszonbéri hátralék iránt a bpesti VI.—VIII. ker. jbiróság előtt pert indítván — a jbiróság f. év június 5 ki végzésével kifogásolt illetékességét megállapitotta, — főleg azon alapon mert 1-ső r. alperes az illetőséget nem kifogásolván, a többi alperes a perr. 32. §. szerint azt nem emel heti. Ennek folytán az ügyet letárgyalta és Ítéletet hozván alpereseket elmarasztalta. Semm. panaszszal élvén Török János s érdektársai — A Se mmitős/. é,k az illetőségi végzést az egész eljárással s ítélettel megsemmisítette (297. §. 4. p.) s felperest ezen alperesek ellen rendes per útjára utasította; „mert a perr. 32 §. — saz erre hivatkozó 49. §. szerint felperes csak a lakhely szerint illetékes bíróságok közül választhat szabadon; már pedig jelen esetben nem oly bíróság előtt indította keresetét, mely akármelyik alperesre nézve annak lakhelye szerint volna illetékes ; mindenik alperes a per bíróság székhelyétől különböző helyen lakván." „Az 1-ső r. alperes alávetette ugyan magát a szabadon választandó bíróságnak, de a panaszkodók jogelődje Török Mátyás az A. okiratot alá nem irta, s az nincs igazolva, hogy Török Mátyástól meghatalmazást nyert volna arra, hogy őt kötelező nyilatkozatokat tehessen." „Az A. alatti alávetés Török Mátyásra s jogutódaira ki nem hat." „Az, hogy 1-ső alperes a birói illetőség e. kifogást nem tett, a többi alperesekre nézve a birói illetőséget szintén nem állapítja meg, mert itt nem a rendes birói illetőségről, hanem alávetésről van szó, — mihez a perr. 52. §. szerint magoknak az érdekelt feleknek nyilatkozata szükséges." „Hozzájárul, hogy alperesek közt kiskorú is van s ily esetben a perr. 53. §. d. pontja szerint rendes birói illetőségtől csak akkor lehetne eltérni, ha maga Török Mátyás vetette volna alá magát szabadon vál. bíróságnak." „Végre panaszkodó alpereseket illetőleg, a felhozott okokból az A. alattiban a sommás eljárásra nézve foglalt kikötés sem bir hatálylyal — az összeget tekintve pedig a perr. 93. §. a p. szerint sommás eljárásra nem tartozik; a d. pont pedig azért nem alkalmazható,mivel felperes 2 événél régibb haszonbért követel." (1877. okt. 18. — 13269. sz. a.) A szolgálati viszony átallánosságban a cselédi visszonynyal azonos nem levén, s igy a gazdatisztek a cselédek közzé nem soroltathatván, azok a gazda, s cselédek közti jogi viszályok eldöntésére kijelölt közigazgatási illetőség alá nem vonhatók. Konold Frigyes — Freiwirth Mór e. 350 frt fizetésére a verebélyi jbiróság előtt sommás pert indított, mert felperes évi 600 frt fizetéssel alperes földbirtokoshoz gazdatisztnek felfogadtatott, és elbocsátatván, fizetéséből még 350 frt követelése maradt fenn. A jbiróság ez ügyet letárgyalván, miután alperes illetőségi kifogásait elvetette s illetékességét megállatotta — f. év június 13. hozott ítélettel alperest a keresetben elmarasztalta. Alperes az illetőség megállapításáé, semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a szolgálati viszony átallánosságban a cselédi viszonynyal nem azonos, — s a/, 1876. 13. t. cz. 3. §. a. p. értelmében a gazdatiszt, miután annak hivatásához tudományos elő készültség kivántatik, — cselédnek nem tekinthető; felperes keresete tehát az idézett törvény 151. 118. §§-szai rendelkezése alá nem esik;" „mert a fenforgó kereset, szolgálati viszonyból kifolyó követelés megítélése 'ránt inditatván, erre nézve a jbiróság illetőségét a perr 93. tj. k. pontjánál fogva helyesen állapította meg." (1877. jul. 31. — 13624. sz. a.) 89*