Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 88. szám

352 zolták, hogy ok a Neustadt Lnckenbacher czég beltagjai | legyenek. Ez ellen felebbezvén — A m. k. Curia következőleg határozott: „Tekintve, hogy felebbező felek azt miszerint ők a Neustadt és Lackenbacher czég beltagjai legyenek, a felebbezéshez csatolt s az 1874. 33. t. cz. 50. §. szerint figyelembevehető czégbejegyzéssel igazolták, — más ok pedig ellenök fel nem hozatott ;* „a megtámadott határozat megváltoztatik s nevezettek felvétetni rendeltetnek." (187 7. nov. 17. — 164. a. sz. 8. A felvétel akkor is elrendelendő, ha a felebbezés mellett kimulallalik, miszerint az illető adózók ingatlanjok után több adót fizetnek mint a mennyi községükben a legkevésbé megrótt 1/i úrbéri telek után kivetve van. Darnyik Mátyás, Lukács István s több más hévizi lakosok felszólalásukkal Pestmegye központi választmánya általelutasitattak, mert ki nem mutatták azon adó mennyiséget melyre jogosultságuk állapitható lenne. — Ez ellen felebbezvén — A Curia a közp. választmány végzését megváltoztatta s felebbezők felvételét elrendelte; „mert aziránt, hogy a felszólalók az annak idejében kivetett adót (a katasteri kügazitás által utóbb felmerült adó kivételével) annak idejében kifizették, a közp. választmány által sem tétetett nehézség;" s mert „felebbezéssel élők a felebbezés mellett bemutatott bizonyitványnyal igazolván, hogy ingatlan birtokuk után több adót fizetnek, mint a mennyi Héviz községben a legkevésbé megrótt !/4 úrbéri telek után kivetve van, — s az adó kimutatás valósága ellen a közp. választ- j mány által sem történvén kifogás — felszólamlóktól a j választói jogosultság az 1«74 33. t. cz. 4. §. szabályához I képest nem volt megtagadható." (1877. nov. 17. — 175. BZ. a.) 9. A felszólalás helyesen utasittatik el, ha az nem az illető város vagy község elöjaróságához, hanem közvetlenül a j központi választmányhoz nyujtátik be. Halászi Sámuel nyéki lakos felszólalása Borsodmegye közp. választmánya által elutasittatott mert j felszólalását közvetlenül a közp. választmányhoz adta be. í — Ez ellen félebbezett. A C u r i a következő határozatot hozott: „Tekintve, hogy a felszólalás a közp. választmányhoz intézetten ugyan, de azon város vagy község elójáróságánál nyújtandó be az 1874. 33. t. cz. 46. §. értelmében, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, — ez esetben tehát az Nyék község előjáróságánál lett volna benyújtandó, — már azért is, hogy a törvény engedte és .revételek megtétethessenek: felebbező azonban nem az illetékes helyen nyújtotta be felszólalását, — minélfogva azzal helyessen utasíttatott el." (1877. nov. 17. — 180. sz. a.) 10. A választók névsorába való felvétel megtagadandó akkor is, ht a: illető szin'eri az egyenes államadók köze tartozó lőfegyver utáni adóját le nem fiiette. Tóth Mór egri lakos s kir. ügyész Eger város közp. választmányának felszólalását elutasító határozata e. felebbezvén — A Curia a megtámadott határozatot helybenhagyta : „mert a lőfegyver utáni adó is az 1875. 21. t. cz. 21. §-hoz képest a többi egyenes adók közzé levén számítandó, — annak le nem fizetése az 1874. 33. t. cz. 12. §. 5. pontjához képest elegendően igazolja azt, hogy felebbező a választók névsorába fel nem vétetett." (1877. nov. 1 7. — 179. sz. a.) Jogeset. A vételár fizetési határidő meghosszabbítása a szerződésben azon esetre köteleztetvén, ha a megveti malom valamely véletlen folytán négy hónapig szünetelne, — a fizetés elhalasztásának helye nem lehet, ha nem igozollatik, hogy a malom 120 napon át folytonosan, megszakitlanul szüneteli. Bánatpénz fizetéséről szó nem lehet, ha a szerződés részben már teljesilletett, s attól elállni egyik fél sem akar. Ruzsinko András s Gazalik Lajos — Ebeczky Imre e. 2000 frt vételár s 2000 frt bánatpénz iránt az ipolysági tszék előtt 1875. april 19. pert indított. A tszék 1876. nov. 21. — 4144. sz. a. felpereseket keresetükkel elutasította s 30 frt perköltségben marasztalta azon esetre, ha alperes pótesküt tesz arra: hogy az általa felperesektől megvett gyarmati gőzmalom Ii74. évben őrlés hiánya miatt több mint 4 hóig s/.ünetelt — következő indokokból: „Mert az A. szerződés 2-ik pontjaként alperes jogositva lett 200 ) frt ré.zlettőke fizetését a kikötött időben nem teljesiteni, ha az általa megvett gőzmalom 1874ben nem az ő hanyagsága miatt 4 hóig szünetelne. Miután pedig ezen körülmény beigazolása végett alperes részéről felhívott tanú bizonylata felperesek által meg nem erőtlenitetett s igy fél próbául szolgál, ahhoz a póteskü odaítélendő volt." A kir. tábla f. év apr. 10. — 4319. sz. a. a tszék ítéletét jóváhagyta, a perköltségeket azonban az eskületétele esetére kölcsönösen megszüntette; „mert alperes nem felebbezvén, felperes pedig felebbezésébeu az ügyvédi dijakra vonatkozó részét nem neheztelvén, az ítélet csak fent jelzett részében volt felebbezettnek veendő, s e részben a perköltségre vonatkozólag megváltoztatandó — félebbezett egyébb részében pedig helybenhagyandó volt;" „mert a szer/.ődésben határozottaa kifejezve nem levén, hogy a fizetési halasztást alperes csak azon esetben veheti igénybe, ha a malom 4 hóig folytonosan szünet, lt — a szerződés átalános kitételét alperesre nézve legszigorúbb értelemben magyarázni nem lehet;" „mert továbbá a szünetelés okairól s tartamáról alperesnek illetőleg a malom üzletvezetőjének lehetvén legalaposabb és tüzetes tudomása ; a jelen perben pedig nem merülvén fel oly körülmények, melyek a szünetelés okainak s tartama- ak alperes vagy üzletvezetője által a perr. 225. — illetve 235. §§. értelmében leteendő fóeskü általi bizonyítása ellen felhozathatnának, ezen bizonyításnak helyt adni kellene; minthogy azonban alperesi üzletvezető tanukép már kihallgattatott s vallomására esküt is tett, — ugyanaz ugyanazon körülményekre fóesküt nem tehet, hanem a tanú vallomás által szolgáltatott bizonyítékot alperes pótesküje által kiegészíteni stb. stb. kellett."