Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 88. szám
353 A legf. ítélőszék következőleg itélt: | „Mindkét alsó bírósági Ítélet megváltoztattatik, s alperes végrehajtás terhe alatt f e 11 é 11 enü 1 köteleztetik a 2 '00 írt vételár részletet s ennek 1874. jan. l-töli 8°/0 kamatait, ugy 400Jfrt tőkének 1874. jan. 1-től decz. 31 kéig lejárt 8°/0 kamat fejében 320 ftot felperesnek 15 nap alatt megfizetni. — Ellenben a 2000 frt bánatpénzre nézve felperesek feltétlenül elutasitatnak — s a megszüntetett perköltségre nézve a kir. tábla felebbezett Ítélete helybenhagyatik." Indokok: „Az A. alatti szerződés 1. pontjában alperes kötelezte magát a megvett gőzmalom második 2000 frt vételár részletét a hátramaradt összes 6000 frt vételár H°/0 kamatjával együtt 1873. decz. 31-kén meg- I fizetni; és e/.en fizetési határidő a 2-ik pontban csak azon esetre hosszabbittatott meg 1877-ig, ha a malom 1874. j évben valamely véletlen folytán, alperes hanyagsága nélkül, négy hónapig szünetelne." „A fizetés elhalaszthatása tehát a malom szüneteiésének egy bizonyos — nem napokban hanem hónapok- í ban kifejezett időtartamától tétetett függővé." Ehhez képest miután az időt az időrészek (hónapoknál j a napok) szakadatlan sora szerint kell számítani, s egy l hónap 30 napnak szakadatlan sorából áll, — a szerződés \ 2-ik pontjára hivatkozó alperes azt tartozott volna bizo- ! nyitaíni, hogy a malom 120 napon át folyton s megsza- \ kitlanul szünetelt. „De ennek épen ellenkezőjét tünteti fel az 1. sz. alatti kimutatás, mely szerint 1874-nek egyetlen egy hónapja sem volt olyan, a melyben a malom — több vagy j kevesebb nap kivételével — ne dolgozott volna." „Ezokból alperes kifogását elvetni s őt a szerződés értelmében feltétlenül marasztalni kellett." Ellenben a bánatpénzre nézve felperesek feltétlenül ' elutasitandók, mert bánatpénzről itt, hol a szerződés részben már teljesítetett is, s attól elállni senkisem akar, szó nem lehet. — De a követelt összeget kötbérkép sem le- | hetett megítélni, mert az A. szerződésben kötbér világo \ an kikötve nincs." (1877. okt. 3. — 7285. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A kereskedelmi segédnek, a keres, (örvény szellemében megállapított fogalmán mit sem változtat az, ha a segédszemélyzet valamelyike, alkalmazásának tartama alatt ,vezény- ; löi- czimet viselt; s ennélfogva az ily segéd s főnöke közt a \ fizetési kötelezettség teljesítése körül felmerült viszály elinté- \ zese is első sorban az iparhatóságok körébe tartozik. Tamási Adolf a magyar központi gyógyszerészeti és müvegyészeti vállalat keresk. vezénylője (segéd) — a M. Közp. gyógyszerészeti s müvegyészeti vállalat bej. czég e. f. év jul. 31. a bpesti váltó tszék mint keresk. birósághoz 135G frt 41 kr. lejárt szolgálati dij megfizetésére keresetlevelet adott be; előadván mikép a vállalat részéről A. jkönyvi kivonat tanúságaként, fix fizetés helyett neki az általa felvett megrendelések 3°/0-léka, az elhelyezett elsőbbségi kötvényektől szintén 3% és tényleges működése idejére uti költségek fedezéséül 10 napról 10 napra előlegezendő 14 frt 10 "kr. napi dij köteleztetett — minek azonban legnpgyobb részével hátralékban van. Tárgyaláskor alperes kifogásolja az illetőséget. A keresk. tszék f. év 71054. sz. végzésével magát illetéktelennek mondotta ki; mert a kereskedőkés segédeik közt a szolgálati viszonyból felmerülő azon peres kérdésekre nézve, melyek a szolgálati viszony tartama alatt fenálló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére s a szolgálati viszony megszűnéséből keletkező kártérítési követelésekre vonatkoznak — a ker. tör. 55. §. az ipartörv. 98. §. s a keres. elj. rend. 7. §. 2. p. értelmében első sorban az iparhatóságok, másod sorban pedig a jbiróságok levén illetékesek; miután felperes sem czégvezetönek sem keresk. meghatalmazottnak nem tekinthető, ezen tszék illetősége leszállítandó. Felperes semm. panaszszal élt. A S e m m i t ő s z é k azt elvetette ; „mert a keresk. törvény értelmében kereskedelmi segédnek nem egyedül az tekintetik, ki a főnök üzletében tettleges szolgálatokat teljesít; hanem azon kifejezés alatt mindenki értetik, ki a keres, üzlet viteléhez szükséges cselekvények teljesitése czéljából a főnökhöz átalában szolgálati viszonyban áll, s a ker. tör. 60, §-ban megjelöltek közzé nem tartozik." „E fogalmon a vezénylői czim, melyet panaszttevő alkalmazásának tartama alatt viselt. — mit sem változtat ; miután kétséget nem szenved, hogy kereskedelemben a segédszemélyzet egyes tagjai a reájuk bizott fontosabb teendőknek megfelelj külön czimekkel (F a ctor. Disponent sat.) ellátatni szoktak, a nélkül, hogy a miatt főnöküknek alárendelt, és segédi ügykörükbe tartozó üzleti szolgálatok teljesítésére kötelezett közegei megszűnnének lenni." „Ezekből folyólag s tekintettel arra, hogy az A. alatti szerződés 1. pontja szerint is felperes az alperes kereskedelmi társaságnál valóságos szolgálatban állott: az első hiróság helyesen határozott, midőn panaszlót az aip. társaság üzleti segéd személyzete közzé sorozta s ehhez képest keresetével, mely szerint főnökét a szolgálati viszony ideje alatt felmerült fizetési kötelezettség teljesítésére szoritatni kéri, a neheztelt végzésben idézett törvények értelmében az iparhatósághoz utasította." (1877. nov. 7. — 20450. sz. a.) A perrend. 113. §. értelmébeni — a meg nem jelenésre vonatkozó — intézkedés, a per elvesztésével egyenlő hatályúnak nem tekinthetvén, az előbb már foganatosított biztosítás hivalalbóli feloldásának helye nincs, ha a perr. 344. §. esele fen nem forog. Heinrich A. s fiai pesti czég — Bablicsko Mátyás elleni 674 frt kereskedelmi perében, melyet annak idején ismertettünk, — 1876. évben 132916. sz. végzéssel a biztosítás elrendeltetett s foganatosittatatt. Alperes 1877. febr. 24. folyamodott az eljáró bpesti keresk. tszékhez, hogy a 132910. sz. a, végzés folytán letiltott s a főváros házi pénztárából járó követelése felperes részére kiutalványoztassék. A keresk. tszék f. év febr. 28. — 19436. sz. a. ezen folyamodványt, mivel a mult évben folyamatba tett per 17428. sz. a. megszüntetett s az által a megszűntnek nyilvánított kereset folytán elrendelt biztosítás is felperes követelésére nézve hatályát vesztette, — hivatalból visszautasította, annyival is inkább, mivel a letiltott követelés kiutalványozását a többi foglaltató zálogjoga is akadályozza, mely kiutalványozásnak, ha a biztosítás fenállana is, a végrehajtás eminőségénél fogva sem lehetne ; helye. 88*