Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 87. szám

349 „Alapos a ,Hypothekar Darlehen' tétel alatt felvett | 58868 frt összeg e. kifogás is; mert a Lebwohl József s j Teréz e. 56000 frt követelés teljes értékében van felvéve, midőn pedig alperes maga beismerte, mikép a jelzálog végrehajtási elárverezéséből mindössze csak 30000 frt jött be, miből az előnyös tételek után alp. társaságnak alig 20000 frt fog jutni." „A. mérleg szenvedőleges állapotjának kimutatására nézve is törvényellenesnek bizonyult, mert abba a rész vénytőke czimén csak 200,0 0 frt vétetett fel, holott a társaság alaptőkéje 300,0!J0 ftot képez — ennyi részvénytőkével alakult, s annak 200,000 ftra lett törvényes leszállítása nem igazoltatott." „Minthogy ezeknél fogva a felállított s közgyülésileg jóváhagyott 1876-ki mérleg nemcsak a társaság vagyoni állapotját hiven vissza nem tükrözi, de fent jelzett tételeiben egyenesen a ker. törv. 199. §-ban előirt szabályokba ütközik — stb. megsemmisíteni kellett." Ez ellen alp. társaság semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a bizonylatok alkalmazása s az tigyérdeme felett itélő felső bíróságok vannak hivatva határozni a felett: váljon az eljáró tszék Ítélete hozatalánál lehetett-e figyelemmel az általa hivatalból betekintett Spitzer-féle váltókra; váljon a neheztelt itélet meg volt-e hozható annak daczára, hogy a tszék a mérleget, állítólag már helybenhagyta ? váljon végre a neheztelt itélet indokolása megfelel-e a perbeszédekben kifejtett körülményeknek — vagy sem ? — és „mert eltekintve attól, hogy a közgyűlés által helybenhagyott mérleg a közgyűlési határozat megsemmisít tése folytán különben sem volt fentartható —a tszék azért sem követett el a perr. 297. §. 10. p. alá eső semmiséget azáltal, hogy a mérleg ujabb elkészítése annak megvizsgálása, s bemutatása iránt intézkedett, mivel a törvény rendelkezik az iránt, hogy a mérleg elkészítessék, s megvizsgáltassék; a tszék tehát a törvény alkalmazását, a közgyűlési határozat megsemmisítése által hatályon kívül helyezett mérleg megvizsgálását s az annak folytán szükségessé vált további intézkedéseket felperes tüzetes kérelme nélkül is elrendelhette." (1877. novemberben — 22079. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. Valamely csatorna mint országos közlekedési mü, az ország kormány terve szerint épiletvén, tehát azon csak is a kormány jóváhagyásával lehetvén változtatni, de a vizek lefolyásának gátlása miatt emelt panaszok is közig, útra tar lozván; ily változtatásokra nézve, sem a felek a tszék szemle kiküldöttje előtt egyesség kötésére, sem a tszék ennek elfogadására s végrehajtására jogosilott nem lehet. Stajevics Pál mint a mohácsi volt nrbóres közönség választmányának elnöke s Beck András miut a mohácsi uradalmi halászati jog bérlője — Türr István olasz altábornagy mint a ,F e r e n c z csatorna' részvénytársaság elnöke e. a pécsi tszék által elrendelt bírói szemle alkalmával, a csatorna meutében fekvő töltések átmentszé>e iránt a felek közt f. év jan. 29. létrejött egyesség végrehajtása végett, nevezett tszékhez folyamodtak. A tszék f. év aug. 30. hozott végzésével, az említett egyességből minden fentartás nélkül elválalt kötelezettség alapján végrehajtásilag elrendelte, hogy nevezett társulat a mohácsi szigeten az erdő mellett, ugy a Benga foknál létező töltéseket saját költségén kijelölt szélesség — s mélységben, a vizek szabad lefolyása czéljából megnyitássá, s a kijelölt helyeken az átmetszések a társulat felelősége s költségére szakértőileg eszközöltessenek. A társulat semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék az egyezményt s a neheztelt végreh. végzést megsemmisítette — 297. §. 1. s részben a 304. alapján; — a végreh. kérvényt eredménytelenül viszszaadatni rendelvén ; „mert az 1875. évi végzésekkel, a Ferencz csatorna által a vizek lefolyásának meggátlásával okozott kár megszemlélése s becslése végett előleges szemle s becsű rendeltetvén el, — a bírói kiküldöttnek annál kevésbé állt jogában a f. év jan. 29-kén czélba vett eljárásban a kérdéses egyezményről jkönyvet venni fel, mivel ezáltal kiküldetésének czélján túlment; mivel továbbá aszerint a csatornához tartozó töltéseken változtatásokat kellett tenni ;ö „minthogy azonban ezen csatornának, mint országos közlekedési műnek általában, de különösen az 1870. 34. t. czikkbe iktatott engedély okmány 3. §. szerint, az ország kormánya által jóváhagyott tervhez képest kellett épitetni, s ezen csak a kormány jóváhagyásával lehet változtatni, — különösen a vizek lefolyásának gátlása miatt támadt panaszok megvizsgálása és orvoslása ép ugy a/- 1-40. 10. t. cz. mint, a később alkotott törvények szerint közigazgatási útra tartozik: nem állott a felek jogában a czelszerüeknek vélt, változtatásokra né ve a t^zék kiküldöttje előtt egyességet kötni. — s a tszék, mely az 1869. IV. t. cz 1. §. szerint a közig, hatóságok körébe nem áratkozhatik, nem volt jogosítva ezen egyességet elfogadni, s annak alapján végrehajtást rendelni. Az 1877. jan. 29. létrejött egyesség tehát semmis, miből folyólag stb. stb " (1817. okt 3. — 23084. sz. a.) Semmiséget krpez< ha a felső bíróság az első bírósági ítéletet végzésileg helybenhagyja, azonban felperest kereseti jog hiánya miatt keresetével elutasítja. A m. k. kincstár — Tordn város közönsége e. telekk. kiigazítási keresetet támasztott a tordai tszék előtt, mely mint telekk. hatóság 1876. nov. 20. itéletileg felperest keresetével elutasította illetéktelenség szempontjából. A marosvásárhelyi kir. tábla pedig f. év febr. 16. — 371. sz. a. végzésileg helybenhagyta, illetőleg felperest szinte elutasitotta, de azon érdemleges indokból, mivel a telekkönyv állásához képest nincs kereseti joga. A legf. ítélőszék ezen ügyet a 304. §. alapján felterjesztette. A Semmitőszék mindkét alsó bírósági határozatott megsemmisitette (297. §. 1 304. §.) ; „mert az első bíróság ítéletének rendelkezése szerint a telekk. kiigazítási kereset elutasitatván s ekként az érdemleges határozatot tartalmazván, — midőn még is az itélet indokaiban felperes bi onyitékainak mellőzésével, a kereset iránti egyébként nem kifogásolt, de az ügy állásához képest helytelenül is alkalmazott illetéktelenségét kimondotta, az ügyérdemét el nem bírálta, — a 2-od biróság pedig midőn a perr. 246. §. ellenére az első bir. ítéletet végzés alakjában hagyta helyben, azonban felperest alperes irányában kereseti jog hiánya miatt, — tehát érdemi okokból és pedig a fentebbiekhez képest 87*