Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 87. szám

348 Semiuitoszék teljes tanácaülési döntvénye. November 14-ről. Ezen plenumban követköző kém és tárgyaltatott. .Képez-e semmiségi esetet, ha a bíróság a részvénytársulat ko/gyülési határozatának hatályon kivüli helyezésére indított perben, Ítéletében a mérleget megállapító közgyűlési határozat érvénytelenítésére szorítkozó felperesikérelmen túl a mérlegnek helyesbítésére s oly intézkedésekre is kiterjeszkf dik, melyek a felperesi keresetben nincsenek elősorolva.' Ezen kérdés következő határozattal oldatott meg: ,.Tekintve, hogy a bíróságok az előttük folyamatba tett ügyekben, a kifejlett tényállással szemben, a törvénynek miként leendő alkalmazására nézve, a felek kérelméhez köhe nincsenek; hogy eszerint a kereseti kérelemben közvetlen ben foglalt, vagy annak megadásával maga a törvényszerint egybekötött következmények alkalmazása állal a perrendt. 297. §. 10. pontja alá vonható semmiség el nem követtelik;" „tekintve továbbá, hogy különben is a részvénytársaságok eljárása, s határozatai irányában a bíróságok az 1875. évi XXXVII. t. czikk 10-ik czime s vonatkozó eljárási szabályok által hivatalból! eljárásra is jogositvák, s hogy a közgyűlési határozatnak a mérleg helytelensége miatti megsemmisítése esetében, a mérleg helyes elkészítése iránit intézkedés ezen határozatnak természetszerű kifolyása, — annak meyvizsgálása pedig, hogy ezen intézkedések mennyire terjedhetnek, és helye sek e? — az ügyérdemi vizsgálatára tartozik',tl „ezeknél fogva a bíróságok azáltal, hogy a részvénylursulatoknok a mérleg megállapítására vonatkozó közgyűlési határozatai hatályon kivüli helyezésére indiloll perben, ítéletében a közgyűlési határozat érvénytelenítésére szotilkozó felperest kérelmen túl, a mérlegnek helyesbítését e'rendelö, és álalá ban oly törvényes intézkedésekre is kiterjeszkedik, melyek a fel peresi keresetben foglalva nincsenek, de ennek terméezetszerü s törvényes folyományaként tekintendők, — a peri. 297. §. 10. pontja alá vonható semmiségei el nem követnek. [22097. sz. aj Az alkalmul szolgált jogeset ez: Lebwohl Ferencz részvényes — a ,P o s o n y i iparbank' részvénytársulat e. az 1877. mátcz. 25-ki közgyűlés által hozott, az 1876. évi mérleget jóváhagyó határozatnak megsemmisitése iránt a posonyi tszék, mint keresk. biróság előtt rendes keresetet támasztott. A posonyitszék f. év sept. 10. — 11667. sz. a. ítéletével a kérdéses határozatot, a mérlegnek érvényen kivül helyezésével bíróilag megsemmisítette s köteiezte az igazgatóságot 1876. üzleti évre a ker. törv. 19U. §-ban foglalt szabályok megtartásával elkészített, a felügyelő bizottság által megvizsgált, a 190. §. szerint kellőleg közzétett, sí az e czélra egybehívandó rendkívüli közgyűlés által jóváhagyandott ujabb mérleget 60 nap alatt e tszéknel bemutatni, — ellen esetben az igazgatóság összt s tagjai külön külön 200 frt birságban marasztaltatván (ker. törv. 19*. 21. §§.) — sót ha a 218. §. 3 p. eseie jönne elő, a vétkes igazg. tagok ellen a 218. s köv. §§-ban előirt fogság vagy pénzbüntetés fogna alkalmaztatni. A perköltségek kölcsönösen megszüntetnek stb. stb. lényegileg következő indokokból: „Felperes keresetét a ker. tör. 174. §-ra állapiija, mely szerint a törvénynyel vagy alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozatot mindenegyes részvényes keresettel megtámadhatja. — Részvényesi minősége folytán kereshetőségi joga kétségbe nem jöhetvén — az ügy érdeme azon kérdés körül forog: váljon az alp. bank | igazgatósága által előterjesztett s a közgyűlés által jóváhagyott 1876-ki mérleg az alapszabályok, vagy ezen nem rendelkezvén, a ker. törv. 199. §. szerint volt-e fek állítva, s a közgyűlés azt jóváhagyván, törvényszerüeljárt-e el?" „A. felhozott kifogások folytán az a 199. §. szerint feWlitottnak nem találtatik." „Mert maga alperes beismeri, mikép azon mérlegben az ac.ivák „Portfeuille escomptierter Wechsel: 80711 frt 71 kr. tételében a társaságnak Spitzer Ignácz elleni 17361 ftot tevő két ren dbeli váltó követelése is: 13020 frt 75 krnyi valószinü értékükben benfoglaltatnak. — Már pedig tekintve, hogy alperesnek Spitzer e. csődnyitási kérvényéhez csatolt ama váltók hivatalbóli betekintése után kitűnt mikép azon váltók már 1876, júliusban lejártak s azok a mérleg felállítás napjáig — decz. 31-ig — az adós által sem be nem váltattak, sem meg nem hosszabbitattak, sem bármi fedezettel el nem láttattak, — azon körülmény miszerint ezen a mérleg felállításakor már egész összegükben kéteseknek tekintendő, s nem sokára a csődnyitási kérelem szerint behajthatlanoknak bizonyult váltó követelések 13U20 frt 75 kr. összegben állitattak a mérleg activái közzé — alp. társaság által mivel sem igazoltatott." „A Szüllő Géza-féle a vágvölgyi vasút kiépítés biztositékául szolgáló s óvadékul letett, később alp. társulatra tulajdonilag átruházott 160 tisza vaspálya részvény 25600 frt értékben mint a társaság tulajdona helyesen vezettetett az activákba. — de törvényellenes az igazgatóság azon eljárása, mikép ezen 25600 írt értéket ellensúlyozó azon összeg fel nem vétetett a passivákba, melynek erejéig a társaság mint az óvadék jelen tulajdonosa a vágvölgyi vasút társulatnak lekötelezve marad, minek mentségére nem szolgálhat, hogy az engedményező Szüllő Géza a kötelezettség erejéig ingatlanjaira zálog jogot adott, mert nem igazoltatott, hogy az az előző terhek s az ingantlanok értékének tekintetbevételével a Szüllő elleni követelés érvényesítésénél teljes bizonyítékot, vagy is kielégítési alapot nyújthatna." „Az ,Amortisation'czimén felszámított 48852 frt törvényellenesen vezettetett a cselekvő állapotba; mert al peres maga beismerte mikép ezen összeg 1873. év végén a 61868 frt értékpapír számlabeli veszteségnek kiegyenlítetlenül maradt hátraléka. — Alaptalan az 1874-ki közgyűlésre való hivatkozása is, mert az a felvételt el nem rendelé. De különben is a keres, törvény a 199. íjban a mérleg felállítása iránt foglalt szabályokat oly szigorúan kívánja alkalmaztatni, mikép azoktól még közgyűlési határozat alapján sem lehet eltérésnek helye, és azért első sorban az igazgatóság tagjait minden keletkezhető kárért felelőssé teszi egyetemlegesen nem csak, hanem azokat meg is büntetendőknek rendeli és pedig ha törvényellenes intézkedésük közgyűlési határozaton alapulna is." „Meddő a más intézeteknél ily tételekre nézve szokásos hasonló könyvezésre való hivatkozása is. — Mert a törvény által az érdekelt közönség tájékozására megkivánt mérleg felállításánál nem az egy<_s követelési s tartozási tételeknek szakkönyvvitel szerinti mesterséges összeállítása az elérendő czél, hanem a ker. törv. 26. s köv. §§. valamint 199.458. s köv. §§ ban kifejezést nyert intentiója szerint, a mérleg akképeni szerkesztése, hogy abból nemcsak a szakértő könyvelő, hanem mindenki, a ki a társaságnál érdekelve van, a társasági vagyon állását bizton kivehesse."