Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 87. szám

Budapest, 1877. kedd, november 20. 87. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogeset: Roszhiszeaiü3Óg birtokszerzósnél. — Teljes tanácsul, döntvény. — Semmitőszóki döntvények. Jogeset. Nem tekinthető jóhiszemű birtokosnak* U mint az egyik szerzőnek a gazdaságban résztvevő fia — családi viszonyánál fogva tudomással birt arról, hogy a birtok egy harmadikkal közösen szereztetett, annak fele tehát azt illeti, s az annak közös birtokába tettleg be is lépett, azt még is egészben saját nevére telekkönyveztelte. Filó András — idősb s ifjabb Filó János e. az ócsovai 614. sz. telekjkben felvett 8014.8019. 8020. sz. ingatlanok Filó Jánost illető rész felére tulajdonjoga elimerése iránt 1876. évben a beszterczebányai t s z é k előtt pert indított. Alapul az szolgált, mert felperes az 1-ső alperessel közösen s osztatlan állapotban gazdálkodván — 1867. okt. 21 kén Gonda Mátétól közösen megvették a kerereseti irványokat 1100 frtért; azonban azok a telek könyvben csak Filó János nevére Írattak, — habár felperes is a közös birtokba lépett, sőt a szerzett ingatlant terhelő adóság kamatait is közösen fizette. — Később — 1873-ban 1-ső alperes az egész ingatlant fiára ifj. Filó Jánosra 2-ik alperesre átirattá. Első r. alperes elismeri, hogy felperessel közösen gazdálkodtak, s hogy a vételt felperes részére is tette; de azt állítja, hogy felperes maga elállott a közös vételtől oda nyilatkozván, hogy ő azon irtványokat nem akarja, — mire főesküt kínál. Másod r. alperes pedig azzal védekezik, hogy ő jóhiszemüleg fogadta el apjától az irtványokat, — ellene tehát mint 3-ik személy ellen felperes keresete nem áll. Felperes a főesküt elfogadja arra: hogy le nem mondott az irtványokról; 2-od r. alperes irányában pedig roszhiszemüséget aliegál, mert az mint közösen gazdálkodó ismerte az egész viszonyt. Erre nézve 2 tanút hívott fel. A tsz ék 1876. decz. 16. — 8025. sz. a. a kereset értelmében alpereseket felperes tulajdonjogának elismerésére, s bekebelezésének tűrésére kötelezte azon esetre, ha felperes főesküt tesz: „hogy nem igaz mintha l-ső r. alperesnek azt mondotta volna, miszerint: ő azon .Krkehajókat', — értve az 1-só r. alperes által vett Trpin-féle irtványt — nem akarja, s ha azt 1-ső r. alperes megvette, ugy magának tartsa meg" — következő indokokból: „mert id. Filó J. maga beismerte, hogy ő a kereseti birtok azon felét, mely jelenleg ifj. Filó J. nevére van telekkönyvezve, maga és felperes részére vette meg, és csak azzal menteketődzik, hogy felperes a pertárgyát képező ingatlant elfogadni nem akarta; ennek azonban valótlansága bizonyítva leend, ha felperes a megkínált főesküt leteendi." „Továbbá mert ugy 1-ső mint 2-od r. alperes beismerte, hogy felperes a betáblázott adóságok után fizette a kamatot; és a kihallgatott tanuk által bebizonyíttatott, mikép 2-od r. alperesnek tudomással kellett birnia arról, hogy azon birtok fele, mely 1-ső r. alperes nevére volt telekkönyvezve, Filó Andrást illette. Ennek folytán 2-od r. alperes roszhiszemüleg járt el, midőn a per tárgyát képező birtokot egészen maga nevére átruháztatta s átirattá." A kir. tábla f. év april 10. — 12797. sz. a. a tszék ítéletét érdemileg megváltoztatván, felperest keresetével feltétlenül elutasította; „mert a keresethez A. alatt csatolt telekk. kivonatból kitűnik mikép a per tárgyát képező ingatlanok 2-od r. alperesre mint 3-ik személyre vannak tulajdonul bekebelezve; miből folyólag felperes keresete csak azon esetben vezethetne eredményre, ha az 1-ső r. alperes elleni igényének megállapítására szükséges tényeken kivüi még azt is bizonyítaná, hogy a tulajdonjog 2-od r. alperes által roszhiszemüleg szereztetett." „E szem pontból kiindulva s mellőzve az 1-ső r. alperes elleni jogviszonyra vonatkozó ténykörülményeket, felperest feltétlenül elutasítani kellett: mert azon körülmény, hogy 2-od r. alperes felperesnek korábban szerzett jogcziméről, annak tényleges birtoklásáról s a kereseti ingatlanokat terhelő tőkéktől járó kamatoknak állitólag közösen történt fizetéséről tudomással birt, ha bizonyítva volna is, nem elegendő nevezett alperes roszhiszemüségének bizonyítására." „És minthogy felperes keresete nem az alperesileg beismert egyesség teljesítésére van irányozve, hanem az ennek keletkezte előtti jogviszonyra fektetve, — az egyesség létrejöttének tényére vonatkozó bizonyítékok is mellőzendők voltak." A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét az ügyérdemében megváltoztatta; és a tszék ítéletét hagyta helyben indokaiból, s még annálfogva is ; „mert az, hogy a kérdéses irtványok 1S67. évben felperes részére is szereztettek Gonda Mátétól, — s hogy felperes 1-ső r. alperessel azok közös birtokába lépett, részint alperesek beismerése, részint a két tanú vallomása által bizonyítva levén, — ily helyzetben 2-od r. alperesnek, — ki mint 1-ső r. alperes fia, a közös gazdaságban részt vett, s igy a fenforgó családi viszonynál fogva, a dolog mibenlétéről tudomással birt, ugyanazon ingatlanok felperest illető fele részének saját nevére való telekk. átiratása körüli eljárása jóhiszemünek nem tekinthető." (1877. okt. 1. — 7894. sz. a.) 87