Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 86. szám

345 azon adót világosan a cseléd kereset-adójának nevezi s annak csak a cseléd helyett a cselédbérből levonható elő­legkép leendő befizetésére kötelezi a gazdát — ellentét­ben az 1875. 26. t. czikkel, mely az ott szabályozott cse­lédtartási adót a gazda egyenes, s a cselédre át nem há­rítható terhéül jelöli meg ;" „mert eszerint felebbező Jablonkay Géza a cselédjére kivetett 2 frt kerese t-a d ó hátralék miatt a választók névsorából, az 1871. 33. t. cz. 12. §. 5. pontja alapján kitörül­hető nem volt." (1877. november 9. — 59. sz. a.) 2. Azon háztulajdonos, ki kél házban házadó alá eső 3 lakrésznek birtokosa, a választói jog gyakorlatára teljesen jogo­sítottnak tekintendő. Balázs Mihály újvidéki háztulajdonos kiha- j gyása iránti felszólamlása az újvidéki közp. választmány j által visszautasittatott, mert két házzal bír ugyan, de \ egyikében sincs 3 lakrész, — a törvény pedig csak azon j háztulajdonosnak ád választói jogot, kinek egy házában ; legalább 3 lakrésze van. — Ez ellen felebbezvén — A m. k. Juria azt megváltoztatta s felebbezőt fel- ] vétetni rendelte; „mert habár két házban, de még is az 1874. XXXIII. \ t. czikk 3. §. a. pontja szerint megkívántató 3 házadó alá esó lakrésznek birtokosa, és ennélfogva a választói j joggyakorlatára teljesen jogosított." (1S77. november 9. ; — 156. sz. a.) 'l 3. Valamely regálé bérlelnél alkalmazott üzletvezető, l gazdái hatalom alatt állónak nem tekintethetvén, a választói névjegyzékbe felveendő. "Waldman Péter a hajdu-böszörményí összeíró \ küldöttség által az 1878. évi választói névjegyzékből ki- j hagyatott, mert gazdái hatalom alatt álló cselédnek tekin­tendő. Ez elleni felszólalását a közp. választmány eluta­sitotta. Az illető ez ellen felebbezett, mert ő mint a böször- \ ményi regálé bérletnél üzletvezető — cselédnek nem te- j kinthető. A m. k. Curia a központi választmány határoza- í tát megváltoztatta — következő elvi indokolással: „mert felszólaló a kérvény éhez csatolt bizonyítvány- I nyal igazolta, hogy az odavaló regale bérletnek üzletve- j zetője és eszerint nem gazdái hatalom alatt álló cseléd;" j „és mert az adókönyvecskével bizonyítja, hogy az i 1874." 33. t. cz. 7. §. szerint az 1868. évi 26. t. cz. első j osztályú jövedelmi adójával azonos, az 1875. 29. t. cz. 2. §-ban érintett 3-ik oszt. kereseti adó alá esó több mint 105 frt jövedelem után fizette le adóját." (1877. nov. 9. — 118. sz. a.) Bányajogai eset. A bányaadományozás s a korábban szerzett jogok közötti összeütközésből támadt vitás kérdések elbírálása, a bányabiró­ságok hatáskörébe tartozik, — habár a jogsérelem a bánya­kapitány saját körébeni eljárásából s tényeiből keletkezett is. Koch Ferencz pécsi lakos — az Első cs. k. szab. gőzhajó társaság e. f. év apr. 3. a pest­vidéki tszék mint bányabirósághoz rendes keresetet adott be, az 1869. évi 327. sz. a. kiadott határköz ado­mányozás megsemmisítése, s annak nyomán a bánya törv. alapján 1869. évi 172. sz. a. eszközölt bekebelezés érvénytelennek kimondása s törlése iránt. — A kérdéses terület Baranyamegye Somogy községben két egymással összefüggő, tehát egy területet képező határköz az t. i. mely a vasasi Glaudius bánya telek — és a somogyi Richárd s Alozia bánya telkek között fekszik. A tszék f. év apr. 10. — 5667. sz. a. ezen kerese­tet mint tárgyára nézve nem a bányabiróság hatáskörébe tartozót hivatalból visszautasította ; „mert felperes abban a budai bányakapitanság ál­tal 1869. évi 327. sz. a. kiadott határköz adományozást, a bányakapitánságnak állítólag törvényellenes eljárása alapján semmisnek kimondatni kérvén; miután az átall, bánya törvény értelmében a bánya tulajdon adományo­zására a bányakapitánság, — tehát közigazgatási ható­ság illetékes: az ennek saját hatáskörébeni eljárása és té­nyei által jogában netán megsértett fél, csak a bányaka­pitánság felettes hatóságánál és nem a bíróságnál keres­het orvoslást." A kir. tábla f. év május 23. — 2853. sz. végzés­sel az első birósági határozatot helybenhagyta indokai­ból s még azért is ; „mert a folyamodáshoz csatolt iratokból kitetszőleg felperes a jelen keresettel érvényteleníteni czélzott köz­igazgatási hatóság intézkedése ellen, az illetékes felettes hatóságnál annak idején orvoslást keresni elmulasz­totta." Felperes további felfolyamodására — A legf. ítélőszék következő végzést hozott: „Tekintve, hogy az átall, bánya törv. 70. §. értel­mében a bányaadományozás korábban szerzett, vagy a törvényből folyó jogok épségben tartása mellett tör­ténik;" „tekintve továbbá, hogy az esetleg e jogok összeüt­közéséből támadó kérdések elbírálása, a bányabiróság hatáskörébe tai'tozik:" „mindkét alsó birósági végzés az intézkedés érde­mére nézve megváltoztattatik, s az eljáró bányabiróság odautasittatik, hogy a felí'olyamodó részéről beadott ke­resetet szabályszerűen intézze el." (1877. okt. 23. — 625. sz. a.) Kereskedelem jogsi döntvény. A legf. Itélöszéktöl. A vételár fizetésének helyére nézve az áruvételi szerződés­ben intézkedés nem történvén, a fizetés az átadáskor teljesí­tendő. — Az alkuszi avisó, mint alkuszjegy szerződést nem képezvén, a feleli közt jogok s kötelezettségek megállapítására nem szolgál. Tránke B. bpesti bej. kereskedő — Gro 1 dman D. szeredi kereskedő e. 399 frt fizetésére 1876. nov. 16. a bpesti váltó tszék mint keresk. bíróság előtt pert indított; — A. könyvkivonat szerint általa megvett de alperes által nem szállított 200 m. mázsa bab után járó vesztett haszon, fizetett árkülönbözet, az átvé­tel végett tett uti költségek, s az általa visszatartott zsá­kok ára s kölcsöndija fejében. A bpesti keresk. tszék f. év márcz. 7. 19050. sz. a. ítélettel felperest keresetével elutasította s alperes viszonkövetelése czimén 137 írtban feltétlenül 68 frtban pedig feltételesen elmarasztalta — ha t. i. a]_ peres fő — illetve becslő esküt tesz, hogy az eladás végett 86* ö

Next

/
Thumbnails
Contents