Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 86. szám

344 ként alperesek tulajdonjoga a kereseti ingatlanok tekin- | tétében, nem a telekk. r II. rész értelmében lett bekébe- j lezve, hanem csupán helyszínelés utján lettek a telekjkbe tulajdonosokként bevezetve, — s igy elévülési kifogásuk sem vehetó bírói figyelembe:" „miután ily körülmények közt a kereseti ingatlanok birtokában levő felperes, — ki az A. közokirat szerint alperesek néhai attya Janulik Mártonnal, az érintett ingatlanok tekintetében szóbeli adásvételi szerződést kötött — alperesek mint csak helyszínelt telekk. tulajdonosok elh-n, a telekk. r. 3 §. 1. p. értelmében a telekk. kiigazítást is jogosan kérelmezhette volna — a jelen tulajdonjog megítélése iránt indított keresetnek, az érvényben fentartott o<zt. p. t. 44 >. §. rendelete, mely a fentebbiek szerint csak a telekk. II. rész értelmében bejegyzett tulajdonosok javára intézkedik, — ellen nem állhatott." (1877. okt. 18. — ( 309. sz. a.) Jogeset. Az, ki az általa veit telken magát eladó irányában bizonyos szolgála! teljesítésére, s e cz^lból a szükséges készülék s épület jó karban tartására feltétlenül kötelezte, a rongálást saját költségén helyreigazítani köteles, habár az nem az ö hibájából, hanem a sok használat folytán keletkezett. Palkovics Károly mint hg. Eszterházy javai zárgondnoka — Spitzer Ignácz kis mártoui lakos e. a nagy-höfláni berezegi volt curián létező mosó intézethez tartozó ruha öblítő medenczének 75 frt 52 krral leendő' helyreállítása végett még 1873. évben a sopronmegyei volt tszék előtt pert indított. A soproni kir. tszék 1876. decz. 20. — 7560. M. o. falpai.űut lí í.rpsptiítnl elutasította s 15 frt perköltségben marasztalta; „mert a szerződés a szerződő feleket törvényerejüleg kötelezi ugyan, — de másrészt a szerződések szoros magyarázatuak is." „Ehhez képest miután a kereset alapjául felhozott I A. alatti két oldalú szerződés s alperes beismerése szerint, ez azon szerződéssel megvett belsőségen létező, az Eszterházy berezegi család ruhája mosására a mosó által használt, a 3-ik pontban részletesen is felsorolt építmény részeket jó karban tartani s ekkép tatarozni is köteles, — miután a per során kiderült, hogy a ruha öblögető vizmedencze, alperesként teknő, azon szerződéssel alperes által megvett belsőségbe beépitve van s a kérdésbeui ruha mosásra csakugyan szükséges is — következik: hogy alperes azon \ izmedenczének jó karban tartásáras tatarozására is szerződésileg kötelezve van." ..De minthogy másrészt felperes keresetét azon haszonvehetetlenné vált ruha öblögető vizmedencze helyreállítására, de nem tatarozására indította, holott alperes a kérdéses épület részeknek c-ak jó karban tartására s tatarozására s nem egyúttal a jogosult haszonélvezőnek használata által haszonvehetetlenné vált részeknek helyreállítására is van szerződésileg kötelezve; minthogy felperes világosan s határozottan nem tagadta, s ekkép valónak tekintendő ( perr. 159. §. alperes azon állítása, hogy a ruha mosásra akérdésbeni vizmedenczét nem egyedül a jogosult családnak, hanem Kismárton községbeli sok más lakosnak is ruhaneműire nagy mérvben használta; és más különben is emberi épitmény gondos tatarozás mellett is elhasználható; — felperes meg épen nem bizonyította, hogy azon vizmedencze alperes kötelesszerü de elmulasztott tatarozása miatt vált haszonvehetetlenné; s ekkép legalább is kétséges, hogy a medencze a kellő tatarozás elmulasztása vagy túlságos használat által vált-e haszonvehetetlenné — a peres pedig csak kétségtelen tény alapján elmarasztalható." A kir. tábla 1877. april 24. — 6865. sz. a. az első bír. ítéletet helybenhagyta; „mert felperes nem bizonyította, hogy a keresetben említett medencze alperesnek valamely csel-kménye, vagy mulasztása miatt vált volna haszonvehetetlenné ; s hogy ennek folytán annak helyreállítására és pedig a kijelölt költséggel, alperes jog.isan kötelezhető lenne." A legf. ítélőszék következő ítéletet hozott: „Mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztatásával, alperes köteleztetik a kereseti öblögető vizmedenczének saját költségéu 15 nap alatt leendő helyreállítására — — a perköltségek kölcsönösen megszüntetetvén." Indokok: „Az A. szerződés 3-ik pontjában alperes magát határozottan arra kötelezte; hogy az általa megvett Curián — az Eszterházy berezegi család részére mindaddig, mig annak saját mosója leend, a mosó készület használatát ingyen átengedi, s az illető épületeket jó karban fogja tartani," „tekintve pedig, hogy a ruha mosásnál használt öblögető medencze — a kérdéses s alperes által megvett belsőségben beépitve van, s a ruha mosásra szükséges; s ennélfogva alperes ezen vizmedenczének jó karban tartására szerződésileg kötelezettnek tartandó — felperesi keresetnek helyt adui stb. kellett ;* „nem vétethetvén figyelembe alperes azon állítása: hogy a vizmedencze nem az ő hibája miatt, hanem sok használat folytán romlott el ; mert alperes annak helyreállítását feltétlenül a felperes részéről kikötött használat megengedése mellett vállalta el — tekintet nélkül arra, hogy a helyreállítás mi oknál fogva válik szükségessé." „Felperes azon további kérelmének, hogy a helyreállítás a B. alatti számla szerint 75 frt 52 kr. összeg beruházása által eszközöltessék, — nem volt hely adható, mert a jó karbani tartásra ne'zve meghatározott összeg kitéve nincs ; azt tehát jelen esetben, midőn alperes bizonyos munka teljesítésére köteleztetik — tekintettel a perr. 385. §-szára — előre megszabni nem lehetett." (1877. okt. 1. — 792U. sz. a.) Cnriai bíróság döntvényei. A képvivelö választási ügyekben, 1. A gazda a cselédjére kivetett kereseladó hátralék miatt a választók névsorából ki nem törölhető. Jablonkay Géza távirdatiszt a zombori választó kerületi küldöttség által, felszólalás következtében az állandó választói névjegyzékből kitörültetett, mert cselédjének keresetadójával hátralékban van. Felebbezvén — A m. k. Guria a fenntebbi határozatot megváltoztatván, őt a választói jegyzékbe felvétetni rendelte és következő elvi határozatot nyilvánított: „Az 1874. 33. t. cz. 12. §-nak 5. pontja csak azokat zárja ki a választói jog gyakorlatából, kik saját egyenes adójukat az előző évre le nem fizették ; de a cselédre kivetett I. oszt keresetadó magának az illető cselédnek adóját képezi az 1875. évi 29. t cz. 11. §. szerint is,mely