Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 85. szám

3 12 kötvényben a ,vezérügynökség' székhelyén létező törvényszék jelöltetett ki illetékes bíróságul; felperesek pedig magok beismerték, hogy a debreczeni tszék területén alp. társulatnak nem ,vezérl hanem c^ak ,fő ügynöksége' van s nem igazolták, hogy ezen különböző elnevezésű telepek ugyanazon jogkörrel bírnának. Felperesek semm. panaszára — A Semmitőszék a tszék végzését megsemmisítette (297. §. 5. p.); „mert a szerződés 18. p. szerint a tszék mint azon bíróság illetősége, melynek területén a kötvényt kiállító főügynökség létezik — ki van kötve." „A ,f ö'' s ,v e z é r ü g y n ö k s ég' között pedig a törvény különbséget nem tesz s maga alperes sem mutatja ki, hogy e részben a különböző elnevezés alatt lényegben bülönböző hatáskörű ügynökségei vannak; — a csupán csak az elnevezésben fenforgó különbség alapján tehát a bíróság a szerződési kikötés ellenére helytelenül mondotta ki magát illetéktelennek." (1877. okt: 3. — 14'>17. sz. a.) A fahereskedö nem köteles a keresk. ügylet létezését vélelmezni, ha a fát vásárló egyén nem tudatta vele, hogy ő a fát mint ácsmester mások részére átdolgozott állapotban felhasználni kívánja. Fábián Lipót s fia fakereskedési czég — Schmidt János e. 1834 frt 10 kr. fizetésére a miskolczi tszék mint rendes polgári bíróság előtt pert indított, minthogy alperes mint ácsmester különbféle fa nemüeket vásárolt s árukkal adós maradt. Alperes illetőségi kifogást tett; mert jelen ügylet keresk. ügyletet képez, miután ő mint ács mások részére vállalt építkezések használatára vásárolta a fát, tehát továbbadási szándokkal; miért is az abból keletkezettjelen kereset a keresk. illetőség alá tartozik. A miskolczi tszék annak helyt nem adott, mert alperes nem bizonyította, hogy a fát továbbadási szándokkal vásárolta — sőt beismerte, hogy építkezésre használta fel; mihez járul, hogy nem is kereskedő. Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert alperes nem bizonyította, hogy a kérdéses fanemüek vásárlásakor felperes tudomására hozta volna, miszerint ő mint ácsmester a vett fanemüeket, mások részére átdolgozott állapotban felhasználni kívánja; ezen értesítés hiányában pedig felperes azt, hogy alperessel kereskedelmi ügyletet kötött, vélelmezni törvény szerint köteles nem levén, keresetét a polg. bíróság előtt megindíthatta." (1877. okt. 10. — 12655. sz. a.) Váltójogi döntvények. Az államtzogálalban levő egyének végkielégítésére, midőn az még megállapítva sincs, a végrehajtás el nem rendelhető. Fülöp János — WeiskopfFerencz államhivatalbeli szolga e. 110 frt váltó tartozás iránt a bpesti | váltó tszéknél végrehajtást szorgalmazott, mejyet | különösen alperesnek ^kiutalványozandó végkielégítési jutalékára is kérte vezetetni. A váltó tszék f. év jul. 23. kelt végzésével azt alperes ingóságaira elrendelte, a végkielégítésre vonatkozólag megtagadta; mert jövőbeli jogokra s jelenben nem létező alapra végrehajtásnak helye nincsen. Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert alperes jelenleg még mint rendes fizetéssel ellátott hivatalbeli szolga levén alkalmazásban, — a még meg nem állapított és így nem létező végkielégítésére a végrehajtás elrendelhető nem volt. (1877. okt. 9. — 18413. sz. a.) Az államszolgálatban létező dijnokok dijai lefoglalása iránti végrehajtási eljárás, a rendes hivatalnokok fizetésével ugyanazon szabályok alá esik. Horváth Antal — Harmat Károly államvasuti dijnok e. a bpesti váltó tszék előtt 32 frt váltó tartozás megfizetésére pert inditott, melyben elmarasztatott. A váltó tszék f. év jul. 16. kelt végzésével a végrehajtást elrendelte, és pedig különösen az 1876. 31. t. cz. 1. §. értelmében alperesnek 6 0 ftot meghaladó napidijaira. Felperes ez c. semm. panaszt adván be — A Semmitőszék azt elvetette; „mert az államszolgálatában szintén működő dijnokok az 1876. 31. t. cz. 1. §. rendelkezése alól kivéve nem levén, — és e dijak lefoglalása iránti eljárás a dolog természete szerint a rendes hivatalnokok fizetésével egy tekintet alá esvén — a tszék végzése törvényes alapon nyugszik." (1877. okt. 3. — 1694Ö. sz. a.) Semmitöszéki tanácsok nov. 13-től. I. Tanács. Elnök: Majláth György országbíró. Birák: Soltész, Manoilovics, Osvald, Elekes, Lacza. II. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Birák: Bek, Szloboda, Rauchofer, Gallu, Erdélyi. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőzincz. Birák: Vértesy, Láday, Masierevics, Lehoczky. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Pápay, Mersics, Németh Miklós, Csoók. V. Tanács. Elnök: Soltész. Birák: Babos, Nagy Samu, Barta, Oberschall, Sánta. Bejelentetett összesen: 598 ügy ; — ezekből 12 kereskedelmi, — 12 a Curia s 29 a kir. táblák ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre, 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.