Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 85. szám

3 40 után, az arra nézve fenállott haszonélvezeti jog ellenkező kikötés hiányában önként elenyészett, — e czim alatt tehát alperesek nincsenek jogosítva bármit is követelni." A legf. ítélőszék a kir. tábla fenti itdletét felperesi követelésre nézve érintetlenül s — alperesi viszonkövetelés valamint a megszüntetett perköltség tekinteté ben is helybenhagyta. Indokok: „Felperes nem felebbezvén — azért érintetlenül volt. hagyandó a táblai Ítélet;" ..alperesek elutasított viszonkeresetére nézve helybenhagyandó volt, és pedig az 1. sz. a. jegyzékeit apai, illetőleg nagy apai adóságok tekintetében a következőknél fogva:" „Az A. a. 1845. nov. 22-kén kelt osztályos egyesség 2. s 3-ik ponjában azon eset feltevéséből indultak ki felj^iéa es alperesek anya, hogy a csalornjai, siráki, hontharaszti, nógrád-haraszti, herencsenyi, leszkói és bujáki nagy apai javak fiágiaknak fognak biróilag kimondatni. — Azon esetre ha e javak mindkét ágat illetőknek mondatnának ki csak a 4. pont második részében intézkedtek az egyezkedő felek, a mondott javaknak s ezeket terhelő' adóságoknak felosztása iránt. — A 2. s 3. pontban foglalt azon kikötés tehát, mely szerint az alperesek anyja az apai s anyai adóságokat egészben magára vállalta, — most miután a nagy apai javak iránt támas/.tott fíági igények a B. C. s D. szerint jogérvényesen elutasitattak, — egymagában nem irányadó s a kérdés az: mily terheket vállalt felperes magára az A. egyesség 4-ik pontjában s mennyiben vállalta el ő különösen az apai adóságokat ?a „Erre nézve kijelentette felperes az egyesség emliiett pontjában kötelezőleg, hogy viselni fogja felében — ;iz alperesek annya által netán teendő adóságok kivételével — mindazon terhekor melyek a felosztandó ősi nagy apai jószágokat „törvényesen terhelnék." — Az A. alatti osztályos egyesség keltekor hatályban volt hazai törvények szerint pedig terhelték az örökhagyó adóságai az ősi jószágot is, de mint ezt az egyezkedő felek ugyanazon egyesség 1. pontjában ki is fejezték — csak másodsorban : akkor s csak annyiban, hz azok az örökhagyó szerzeményeiből ki nem teltek. — Ehhez képest felperes a nagv apai fentebb elősorolt javak felosztása esetére az apai adóságoknak csak azon részét vállalta el felében, mely a közös apa Tihányi Dániel szerzeményeiből, és az ősi, de igény mentességénél fogva a többi ősi javaktól az A. alattiban elkülönített s alperesek annyának tulajdonul szinte átadott bihari jószágból i;etán kifizethető nem leendett; — ugyanazon adóságok többi részére nézve pedig nem oldotta fel felperes az alperesek annyát azon kötelezettség alól, melyet ez az A. a. egyesség 2. 3. pontjában magára vállalt. — A fiági igények érvényesítését czélzó Tihányi Ferencz pervesztesége esetére sem többet sem kevesebbet nem akartak az egyezkedő felek kikötni, mint azt. hogy egyenlő részben fogják viselni a terheket, melyeket különben a nevezett igényiő tartozott volna perves/tesége esetére viselni. És Tihányi Ferencz, ha perét megnyeri, csak a szerzeményekből s a bihari jószágból ki nem teit adóságokat vi elte volna, vagy ha az ősi ja' akra is betáblázva volt hitelezők rajta többet vesznek vala meg: ő e többletet visszakövetelhette volna felperestől s alperesek annyátol; de ez esetben a visszakövetelt összeg az egyesség 2. 3. pontjához képest, megint csak egyedül alperesek annyára nehezedett volna." „Ha tehát alperesek az 1. sz. a. jegyzékeit Tihányi Dániel féle adóságokból perrendszerüleg kimutatták volna azt a fizetett összeget, mely Tihányi Dániel szerzeményeinek s a bihari jószágnak értékét felülmúlja, ezen összeg felében felperes elmarasztalandó lett volna — tekintet nélkül az 1*70. decz. 18. kelt 2. sz. a. egyességre; mert ebben alperesek viszonköveteléseiket átalában fentartották; és tekintet nélkül a kérdéses ősi javak időközi hasznaira, mert ezen hasznok követelhetéséről s beszámithatásáról felperes az A. a. egyesség 4 pontjában világosan lemondott azon esetre is, ha ama javak felosztása után részesülnie kellene aterhekben." „Alperesek azonban a szerzeményi javaknak s a bihari jószágnak értékét elő sem adták s ezért őket eme viszonkeresetükkel elutasítani kellett, — annak vizsgálata nélkül, hogy az 1. sz. a. adóságokból mit s mennyit bizonyítottak ők kifizetettnek." „A viszonkereset többi tételeire nézve is helybenhagyandó volt a táblai Ítélet indokaiból, és pedig a visszakövetelt 12100 frt haszonbért illetőleg annyival inkább, mert az erre vonatkozó tényeket s jogalapot alperesek csak az ellenvégiratban adták elő, a melyre felperesnek nem volt alkalma felelni, — s a bujáki birtok vételára kamatait illetőleg még azért is, mert felperesnek az eladáshoz megkívánt beleegyezését joga volt feltételekhez s különösen azon feltételhez kötni, hogy a \ételár fele neki azonnal adassék ki." (1877. május 24. — 4223. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A törvényszékek előtt kereskedelmi ügyekben az eljárásra s bíróság alakítására nézve különleges szabályok szolgálván zsinórmértékül, a tszék a hozzá mint keresk. bírósághoz intézett kereset felelt illetékesnek ki nem mondható azon alapon mert az a kereset tárgyát illetőleg különben is alperes személyi bíróságát képezi. Képes Ignácz n.-váradi kereskedő — Militzer Jónás b.-ujfalusi kereskedő e. eladott de nem szállított tengeri iránt keletkezett ügyletből eredt árkülönbözet fejében 575 frt fizetésére f. év jun. 2. a n agyvár ádi tszék mint keresk. bíróság előtt rendes keresetet támasztott. A tszék f. év július 5. — 10746. sz. végzésével alperes illetőségi kifogásait elvetette s keresk. illetékességét megállapította; mert felperesi kereset szerint alperes tengeri szállítását vállalta el ; ezen ügylet tehát a mennyiben alperes a szállítani kötelezett tengerit mástól beszerzés utján is köteles volna átadni — feltétlen keres, ügyletet képez (258. §. 2. p.) tekintet nélkül arra, hogy alperes kereskedő-e vagy sem? Alperes azon kifogása, hogy ő ezen ügyletet mint termesztő kötötte, figyelembe vehető nem volt, mert azt felp. tagadása ellenében nem bizonyította; s mert nem is állítja, hogy neki saját birtoka vagy bérleménye lenne s azon tengerit termesztett volna. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék a tszék végzését megsemmisítette s azt mint keres, bíróságot illetéktelennek kimondotta. „Tekintve, hogy alperes tagadása ellen sem annak kereskedői minősége, sem pedig az, hogy ő magát szállítás végett mástól szerzett tengeri szállítására kötelezte