Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 84. szám

338 küt tesz arra: hogy az általa A. szerződés szerint ker tésznek felfogadott Gregorecz M. neki felmondott s azt elfogadván, más kertészt fogadott azon okból, mivel Gregorecz tőle — szolgálati könyve hátrahagyásával — — megszökött, — azután könyvét soha sem követelte, vele többé sem a kapitány hivatalban sem másutt nem beszélt — és általa teljesen kielégíttetett. Felperes felébbezvén — A bpesti kir. tábla hivatalból észlelt semmiség alapján f. év július 10-kén az ügyiratokat felterjesztette. A Semmitőszék az e. bir. Ítéletet egész eljárással együtt (297. §. 2. p.) hivatalból megsemmisitette; „mert az 1876. 13. t. cz. hatálybalépte után 1876. okt. 20. beadott jelen kereset hátralevő cselédszolgálati bér megitélése és a visszatartott szolgálati bizonyítványok kiadatása iránt ind itatván, — ez az idézett törvény 115 — 118. §§. értelmében a kir. jbiróság hatásköréhez nem tartozott, hanem felperes keresetével azonnal az eljárásra hivatott közigazgatási hatósághoz lett volna utasítandó." (1877. aug. 29. — 16452. sz. a.) A végreh. foglalás érvéngében fentartandó, habár a lefoglalt követelés nem egészen végrehajtást szenvedőt illeti is — a talajdonostárs jogait igénykeresettel érvényesíthet vén. Silberberg Károly — Goldstein Jakab e. 1201 frt erejéig a bpesti V. ker. jbiróság előtt végrehajtást tett folyamatba, melynél alperest illető követelések is foglaltattak le. A, .jbiróság f. év június 4. kelt végzésével, miután a lefoglalt követelések részben Schön s társa czéget illetik, a foganatosított végrehajtást hatályon kivül helyezte, s végrehajtóját utasitotta, hogy a mennyiben felperes az alperest illető jutalékát kívánja foglaltatni, a czég vagyonának felosztása igazoltassék. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette, s a foglalás fentartása mellett az első bíróságot ujabb törvényszerű végzés hozatalára utasitotta ; „tekintve, hogy a mennyiben a lefoglalt követelések nem egészben illetik a végrehajtás alá került felet, — a jogaiban sértett tulajdonostárs jogait a perr. 463. s köv. §§-szai szerint igénykeresettel érvényesítheti." (1877. okt. 3. — 15122. sz. a.) Magában azon körülmény, hogy az Ítéletben világosan ki nem mondatott, mikép felperes kéréseiével elutasiltatik, semmiségi alapul nem szolgálhat, midőn azon rendelkezés az ítélet tartalmában benfoglaltatik. Az ítélet s indokai közt ellenmondás létezvén, az ítélet érthetetlennek tekintendő. Császi Sámuel s érdektársai — mostoha anyuk Malatinszky Klára özv. Császi Mihályné e. apjok utánni osztályrészük kiadatása iránt 1875. augustusban a debreczeni tszék előtt pert indítottak. A tszék 1876. april 5. — 788. sz. a. ítéletet hozott, melyben csak azt mondotta ki, hogy az ingóságok V3-dához alperesnő özvegyi Öröklés czimén tulajdonjoga s az egyéb vagyonokhoz özvegy haszonvételi joga megállapíttatik; ellenben 110 frt női hozomány iránti kérelmével elutasittatik ha felperesek a főesküt leteszik. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a tszéki Ítéletet megsemmisitette (297. §. 10. p.); „mert alaptalan ugyan azon panasz, mintha a bíróság nem a per tárgya iránt ítélt s ítélete a felek kérelmén túl ment volna; minthogy felperesek az alperest az apai hagyatéki ingók három negyed részének s kivéve a lakházat az összes ingatlanok kibocsátására szoritatni, — míg ellenben alperes a felpereseket mind az ingókra nézve közszerzeményi s özvegyi jogánál fogva, mind az ingatlanokra nézve özvegyi jogánál fogva keresetükkel elutasitatni kérvén, — az első biróság akkor, a midőn ítéletében az ingók egy harmadát alperesnek tulajdonjoggal odaítélte, a többi vr.gyonra nézve pedig özvegyi jog alapján alperes haszonvételi jogát megállapította, nyilván a per tárgya iránt ítélt, s alperes kérelmén túl nem ment; s maga azon körülmény, miszerint Ítéletében világosan ki nem mondotta, hogy felperesek keresetük kel elutasitatnak, semm. okot nem képezhet, minthogy e rendelkezés az ítéletben ben rejlik;0 „alaptalan azon panasz is, mintha az itélet az ingók 2/3-dára nézve nem rendelkeznék, minthogy az itélet az ingók y3-dát kivéve minden egyébb vagyonhoz alperes özvegyi haszonvételi jogát állapitja meg, — miből következik, hogy felperesek alperes ellen a/.i ngók V3 dánek kiadása végett végrehajtást nem kérhetnek." „Minthogy azonban az első biróság alperesnek az ingóságok y3 részét ítélte oda özvegy öröklés czimén, holott ítélete indokai szerint a gyermekekkel egyenlő osztályrészt kivánt alperesnek megitélni; s így miután 3 gyermek van, — az itélet s indokok közt ellenmondás létezik ; minélfogva az itélet érthetetlen ;* „minthogy továbbá az alperesi 110 frt visszakövetelése tekintetében az itélet határozatlan és ezért szintén érthetetlen annyiban, a mennyiben az esetre, ha felperesek a nekik odaítélt főesküt le nem tennék, a viszonkövetelést alperesnek megitéli, s felperesek által alperesnek mint hagyatéki terhet megtéritetni rendeli ugyan, azonban a megtérítés idejére s módjára nézve nem rendelkezik* (1876. decz. 13. — 15579. sz. a.) Csődök: Benes Vincze győrszigeti bej. gőzmalombérlő; bej nov. 19. 20. 21. perügyelő B a k y I s t v. ideigl. tömeggondnok Rapoch Gyula. — Knausz Károly ó-budai keresk. (bpesti tszék); bej. nov. 21. 22. 23. ideigl. tömoggondnok s üerügyelő Unger Fer. — Kábán Nacbman Hirsch szigeti lakos; bej. nov. 21. 22. 23. perügyelő Breznai Pál, ideigl. tömeggoüdnok Káhán Chaim. — Donovitz Vilmos kalocsai kereskedő; bejjnov. 19.20. 21. ideigl. tömeggondnok Mod er Ferencz perügyelő Sárkány Gyula. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap betenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre, 8 frt., fél negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. évre 4 frt. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.