Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 84. szám

337 s végrehajtható seui lenne; tehát felperes határozatlan tartalmú keresetével elutasítandó." A bpesti kir. tábla f. év apr. 17. — 1754. sz. a. az első bir. ítéletet megváltoztatván, a kereseti kérel­met érdemleges bírálatra alkalmasnak kimondotta;" „tekintve, hogy a perrend szabályai ki nem zárják az oly kereseteket, melyek a nélkül, hogy egyidejűleg alperesnek valamely teljesítésre való köteleztetése kéret­nék, egyedül valamely jogviszonynak birói elismerésére s megállapítására irányulnak ;* „tekintve ennélfogva, hogy valamely jogviszony­nak előleges birói megállapítása azon fél által, ki az el­ismertetni kért jogviszonyon alapuló igényeit azután an­nak utján érvényesíteni kívánja, kötelezettség teljesítésére irányzott kérelem nélkül is keresetileg szorgalmazható ;" „tekintve eszerint, hogy az ily kereset felett ho­zandó ítélet a perr. 256. §-ba nem ütközik." A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét indoko­lásánál fogva helybenhagyta. (1877. okt. 23. — 667. sz. a.) Magában az. mikép a keresk. közvetítő a bizományosi üz letel rendszeresen iparszerüleg folytatja, elégséges annak vé­lelmezésére, hogy minden ügyletnél mint bizományos szerepel, — hacsak nem bizonyiltatik, miszerint valamely ügylet a meg­bízó határozott kívánságára ennek nevében köttetett. — Külön­ben nem feltételezhető^ hogy a megbízó közvetlenül, habár a bizományos közvetítésével', tett volna valakinek eladásokat. Spitzer József — Ritscher M. Ignácz e. Ujszászy József ügyvéd képviseletében — 777 frt 93 kr. bizományból kifolyó tartozás fizetésére a kecske­méti tszék mint keresk. bíróság előtt 1876. okt. 23. pert indított. A tszék f. év márczius 10. — 778. sz. a. iléletével ' alperest elmarasztalta következő indokokból: „Tekintettel arra, hogy alperes a D. okmány sze- 1 rint mint bizományos termény kereskedő van a keresk • czégjegyzékbe bevezetve, s igy ellenében bebizonyítva i van, mikép a bizományi ügyletek megkötésével iparsze- j rüleg foglalkozik ;" I „tekintve továbbá, mikép azon ügyletek, melyek i ily egyén, vagy is bizományos által köttetnek, rendsze- j rint bizományi ügyleteknek tekintendők; hacsak be j nem bizonyittatik, hogy az ügylet, a megbízó határozott kívánságához képest, annak nevében köttetett, s igy ez nem mint bizomány, hanem mint megbizás jött létre;" í „tekintve végre, hogy jelen perben alperesileg nem- j csak nem igazoltatott, mikép a kérdéses ügylet felperes j nevében s igv mint megbizás köttetett volua meg; de a keresethez mellékelt A. levélből, mely határozottan alpe­res bizományi üzletéből van felpereshez intézve, s a mely alperesnek saját maga által tett eladásról emelkezik, — valamint a többi fel — s alperesileg felmutatott levelek­ből az tűnik ki, mikép alperes az eladást felperes mint megbízó részéről folytonosan mint bizományos teljesitettej; s felperes által ismételten figyelmeztetett: hogy a Jelinek tesvérek részére tett küldemények vételáráért saját sze­mélyében felelős; s alperes ez ellen nem csak nem tiltako­zott, — de a Jelinek testvérek saját személyében leendő beperlésére is válalkozott;" „mindezek folytán az A alattiban tett alperesi aján­latnak felperes részérőli elfogadása által létrejött keres­kedelmi ügylet, mint bizományi ügylet volt megállapí­tandó, s ebből kifolyólag felperest — alperes saját beis­merése szerint is még megillető, keresetbe vett követelés saját maga által teendő megtérítésében alperes mint be­zományos - figyelemmel a keres. törv. 368. §-szára, mely szerint azon ügyletek által, melyeket a bizományos 3-ik személyekkel köt — jogosítva s kötelezve ő lesz, s a megbízó s 3-ik között jogok s kötelezettségek nem keletkeznek — elmarasztalandó volt." A kir. tábla f. év május 8. - 2142. sz. a. a tszék Ítéletét indokaiból helybenhagyta. A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét az abban, felhívott indokokból hagyta helyben. (1877. sept. 25 — 567. sz. a.) Scmniitüszi'ki döiitvények. A magyar jog uralma alatt 1848. év — tehát a telek­könyvek behozatala előtt kötőit zálogszerződésekből kifolyó zá­logváltó perekben, a kereset lényeges kellékei közié nem tartó zik, hogy a keresetlevélben a zálogos javak telekk. számok sze* rint megjelöltessenek. Szúnyog Albert — gróf Degenfed Imre, Tisza Kálmán né szül. gr. Degenfeld Ilona stb stb. ellen a nyíregyházi tszék előtt zálogváltó pert indított, melyben 1 ">77. apr. 13. ítélet hozatott s ezzel az 1840. nov. 5-kén 32.00 I pfrtbau elzálogosított fehértói stb. jószágok a zálog alól feloldattak, s alperesek ajobbit­mányok s beruházások megtérítése mellett köteleztettek azokat felperes tulajdonába bocsátani. Alperesek semm. panaszt adtak be. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert zálogváltő perekben, a melyek alapját a te­lekkönyvek behozatala előtt a magyar törvények ural­ma alatt kötött zálogszerződések képezik, — a kereset lényeges s elmulaszhatlat kellékeihez nem tartozik az, hogy mindjárt a keresetlevélben a zálogos javak telekk. számok szerint megjelöltessenek; ily perekben a zálogos javak fekvése, menn) isége s minőségének bizonyítása épen a per tárgyár képezi, s azért a zálogszerződésben foglalt javaknak telekkönyvi megjelölése a per során is pótolható; azon panasz tehát miszerint a kereset nem a perr. szabályai szerint indíttatott, minthogy a keresetle­vélben a zálogos javak helytelen telekk. számmal jelöl­tettek — figyelembe vehető nem volt „azon panasz mintha az első bíróság felperes kérel­mén túlment volna az által, hogy nem az ujfehértói 831. hanem az ottani 251. s 892. sz. telekjkben foglalt ingat­lanok felett határozott — szintén alaptalan azért: mivel a túlterjeszkedés esete csak akkor forogna fenn, ha a bí­róság többnek kibocsátására kötelezte volna alpereseket, mint a mennyinek kibocsátására felperes az alpereseket a zálogszerződés értelmében köteleztetni kérte, — ezt azon­ban alperesek sem állítják.6 (1877. okt. 10. — 12629. sz. a.) Az 1816. évi törvény életbelépte után a hátralékos cse­lédbér fizetésére s bizonyítványok kiadatására intézett kerese­tek a közigazgatási hatóság körébe tartoznak. Gregorecz Mátyás — Szentesi István; e. 200 frt hátralékos szolgálati bér kifizetésére s bizonyít­ványai kiadatására a debreczeni jbiróság előtt sommás pert indított — melynek tárgyalása után a jbiróság f. év márcz. 21.Ítéletet hozott s felpe­! rest keresetével elutasította azon esetre: ha alperes főes­84*

Next

/
Thumbnails
Contents