Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 84. szám
337 s végrehajtható seui lenne; tehát felperes határozatlan tartalmú keresetével elutasítandó." A bpesti kir. tábla f. év apr. 17. — 1754. sz. a. az első bir. ítéletet megváltoztatván, a kereseti kérelmet érdemleges bírálatra alkalmasnak kimondotta;" „tekintve, hogy a perrend szabályai ki nem zárják az oly kereseteket, melyek a nélkül, hogy egyidejűleg alperesnek valamely teljesítésre való köteleztetése kéretnék, egyedül valamely jogviszonynak birói elismerésére s megállapítására irányulnak ;* „tekintve ennélfogva, hogy valamely jogviszonynak előleges birói megállapítása azon fél által, ki az elismertetni kért jogviszonyon alapuló igényeit azután annak utján érvényesíteni kívánja, kötelezettség teljesítésére irányzott kérelem nélkül is keresetileg szorgalmazható ;" „tekintve eszerint, hogy az ily kereset felett hozandó ítélet a perr. 256. §-ba nem ütközik." A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyta. (1877. okt. 23. — 667. sz. a.) Magában az. mikép a keresk. közvetítő a bizományosi üz letel rendszeresen iparszerüleg folytatja, elégséges annak vélelmezésére, hogy minden ügyletnél mint bizományos szerepel, — hacsak nem bizonyiltatik, miszerint valamely ügylet a megbízó határozott kívánságára ennek nevében köttetett. — Különben nem feltételezhető^ hogy a megbízó közvetlenül, habár a bizományos közvetítésével', tett volna valakinek eladásokat. Spitzer József — Ritscher M. Ignácz e. Ujszászy József ügyvéd képviseletében — 777 frt 93 kr. bizományból kifolyó tartozás fizetésére a kecskeméti tszék mint keresk. bíróság előtt 1876. okt. 23. pert indított. A tszék f. év márczius 10. — 778. sz. a. iléletével ' alperest elmarasztalta következő indokokból: „Tekintettel arra, hogy alperes a D. okmány sze- 1 rint mint bizományos termény kereskedő van a keresk • czégjegyzékbe bevezetve, s igy ellenében bebizonyítva i van, mikép a bizományi ügyletek megkötésével iparsze- j rüleg foglalkozik ;" I „tekintve továbbá, mikép azon ügyletek, melyek i ily egyén, vagy is bizományos által köttetnek, rendsze- j rint bizományi ügyleteknek tekintendők; hacsak be j nem bizonyittatik, hogy az ügylet, a megbízó határozott kívánságához képest, annak nevében köttetett, s igy ez nem mint bizomány, hanem mint megbizás jött létre;" í „tekintve végre, hogy jelen perben alperesileg nem- j csak nem igazoltatott, mikép a kérdéses ügylet felperes j nevében s igv mint megbizás köttetett volua meg; de a keresethez mellékelt A. levélből, mely határozottan alperes bizományi üzletéből van felpereshez intézve, s a mely alperesnek saját maga által tett eladásról emelkezik, — valamint a többi fel — s alperesileg felmutatott levelekből az tűnik ki, mikép alperes az eladást felperes mint megbízó részéről folytonosan mint bizományos teljesitettej; s felperes által ismételten figyelmeztetett: hogy a Jelinek tesvérek részére tett küldemények vételáráért saját személyében felelős; s alperes ez ellen nem csak nem tiltakozott, — de a Jelinek testvérek saját személyében leendő beperlésére is válalkozott;" „mindezek folytán az A alattiban tett alperesi ajánlatnak felperes részérőli elfogadása által létrejött kereskedelmi ügylet, mint bizományi ügylet volt megállapítandó, s ebből kifolyólag felperest — alperes saját beismerése szerint is még megillető, keresetbe vett követelés saját maga által teendő megtérítésében alperes mint bezományos - figyelemmel a keres. törv. 368. §-szára, mely szerint azon ügyletek által, melyeket a bizományos 3-ik személyekkel köt — jogosítva s kötelezve ő lesz, s a megbízó s 3-ik között jogok s kötelezettségek nem keletkeznek — elmarasztalandó volt." A kir. tábla f. év május 8. - 2142. sz. a. a tszék Ítéletét indokaiból helybenhagyta. A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét az abban, felhívott indokokból hagyta helyben. (1877. sept. 25 — 567. sz. a.) Scmniitüszi'ki döiitvények. A magyar jog uralma alatt 1848. év — tehát a telekkönyvek behozatala előtt kötőit zálogszerződésekből kifolyó zálogváltó perekben, a kereset lényeges kellékei közié nem tartó zik, hogy a keresetlevélben a zálogos javak telekk. számok sze* rint megjelöltessenek. Szúnyog Albert — gróf Degenfed Imre, Tisza Kálmán né szül. gr. Degenfeld Ilona stb stb. ellen a nyíregyházi tszék előtt zálogváltó pert indított, melyben 1 ">77. apr. 13. ítélet hozatott s ezzel az 1840. nov. 5-kén 32.00 I pfrtbau elzálogosított fehértói stb. jószágok a zálog alól feloldattak, s alperesek ajobbitmányok s beruházások megtérítése mellett köteleztettek azokat felperes tulajdonába bocsátani. Alperesek semm. panaszt adtak be. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert zálogváltő perekben, a melyek alapját a telekkönyvek behozatala előtt a magyar törvények uralma alatt kötött zálogszerződések képezik, — a kereset lényeges s elmulaszhatlat kellékeihez nem tartozik az, hogy mindjárt a keresetlevélben a zálogos javak telekk. számok szerint megjelöltessenek; ily perekben a zálogos javak fekvése, menn) isége s minőségének bizonyítása épen a per tárgyár képezi, s azért a zálogszerződésben foglalt javaknak telekkönyvi megjelölése a per során is pótolható; azon panasz tehát miszerint a kereset nem a perr. szabályai szerint indíttatott, minthogy a keresetlevélben a zálogos javak helytelen telekk. számmal jelöltettek — figyelembe vehető nem volt „azon panasz mintha az első bíróság felperes kérelmén túlment volna az által, hogy nem az ujfehértói 831. hanem az ottani 251. s 892. sz. telekjkben foglalt ingatlanok felett határozott — szintén alaptalan azért: mivel a túlterjeszkedés esete csak akkor forogna fenn, ha a bíróság többnek kibocsátására kötelezte volna alpereseket, mint a mennyinek kibocsátására felperes az alpereseket a zálogszerződés értelmében köteleztetni kérte, — ezt azonban alperesek sem állítják.6 (1877. okt. 10. — 12629. sz. a.) Az 1816. évi törvény életbelépte után a hátralékos cselédbér fizetésére s bizonyítványok kiadatására intézett keresetek a közigazgatási hatóság körébe tartoznak. Gregorecz Mátyás — Szentesi István; e. 200 frt hátralékos szolgálati bér kifizetésére s bizonyítványai kiadatására a debreczeni jbiróság előtt sommás pert indított — melynek tárgyalása után a jbiróság f. év márcz. 21.Ítéletet hozott s felpe! rest keresetével elutasította azon esetre: ha alperes főes84*