Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 6. szám - Adalék a polgári törvénykezési rendtartáshoz 2. [r.]

22 ték,js eme keresetek elbírálására '? vagy átküldendő az illető külföldi birósághoz az ily kereset? hátha ott niucs is hasonló intézkedés meghonosítva? E részben véleményem az, hogy miután a külföldi bíróságok által elrendelt végrehajtás e honban eszközlendő foganatosítása, figyelemmel a reciprocitásra s nemzetközi szerződésekre — más, mint hazánk törvényei szerint nem teljesíthető', s a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti kereset a végrehajtás keretébe tartozik: az ily kereset illetékes birája csak is a végrehajtás foganatosítása iránt megkeresett belföldi bíróság lehet, annál inkább, mert ha az igény s elsőbbség kérdésében képes ez intézkedni, azt hiszem meg tudja igazságosan bírálni a szóban forgó pert is; mely hogy a külföldi vagy átalában végrehajtást szenvedett saját közvetlen illetőségétől távol eső hazai birósághoz is vitessék, mi sem indokolhatja, sőt igazságos és méltányos, hogy miután végrehajtást szenvedett még a foganatosítás s talán a végrehajtás elrendelése előtt tett eleget kötelezettségének, ne ez menjen távolba költségeskedni, hanem jöjjön ide a végrehajtató, ki midőn kielégittetése daczára ellenfelét az executió kellemetlenségének s gyakran megölő veszélyének kitenni nem tartózkodott, még a jóhiszeműség köpenyével sem takaródzhatik. A mostani törvénykezési rendtartásnak, az uj váltó eljárás által is fentartott 374. §-a tehát, mint különben is méltányos intézkedés fentartandó, oly módosítással még is, hogy miután a végrehajtási végzés illető példányaihoz az ítélet vagy egyesség ugy is csatolandó s ennélfogva könnyen megállapítható, hogy a követelés az Ítélet vagy egyesség után felmerült tények folytán részben vagy egészben megszűnt, — a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti kereset nem a végrehajtást elrendelő, hanem a foganatosítás iránt megkeresett birósághoz terjesztendő be s ez által birálaudó el. íme — azon néhány eset, melyeknek az uj perrendben világos megoldása szintén kívánatos volna; már azért is, hogy ne decisiók, de a törvény — mely mindenkinek tudomására van — legyen feleknek s bíróságoknak vezérlő zsinórmértéke. Végül még csak annyit legyen szabad eszrae társulásnál fogva felhoznom, bár ez már más lapra tartoznék, hogy nagyon kívánatos lenne, ha ugy a törvénykezési szabályok, mint általában szorosan az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvények — indokolásaikkal együtt bocsáttatnának a bírósagok rendelkezése alá a magas ministerium által; ennek az a gyakorlati haszna volna, hogy a birák igen közelről ismerhetnék meg intentióját a magában homályosnak vagy hiányosnak látszó törvény-szövegnek, s már az első fórumon eleje vétetnék igen sok oly eljárásnak, mit most csak költséges appellata s idő és munka vesztegetés árán felsőbb biróságok utján lehet orvosolni, — s melyek az ügydöntő határozatok ugy is óriási számát napról napra csak öregbítik és ez által a tájékozást nehezítik. Kereskedelem jogi döntvények. A nem kereskedő földbirtokos részére eszközölt jelzálo gos követelés adásvétele körüli közbejárásért eső dij fizetésére irányzott keresetek, a kereskedelmi bíróság körébe sorolt alhuszdij iránti keresetek közzé nem tartozván, mint teljesített szolgálat díjazására vonatkozó keresetek a sommás eljárás s bíróság hatáskörébe tartoznak. Erre nézve ne n lesz különbséget^ ha a közbejáró dijait a keresk. törvényben megállapított mérték szerint számítja fel és veszi keresetbe. Reich Mór nagy-kanizsai lakos mint Goldberger M. engedményese — Steinfeld Ignácz földbirtokos e. Debreczenben — 1876. nov. 3. sommás keresetet támasztott a deb reczeni jbiróság előtt 569 írt 12 kr. alkuszdij megfizetésére, mely a Sicherman-féle csődtömeghez tartozó kótai jószágra bekebelezett 222.241 frt jelzálogos követelés megvétele és további eladása körüli közbejárásért lett volna Goldbergernek mint alkusz nak fizetendő s a ki azt Reich Mórra átruházta (A. alatt) az illetőséget a perr. 93. §. k. p. alapjára fektetvén Alperes illetőségi kifogással élt, mert a kereset a keresk. törv. 547. §-szán alapszik, lényege szerint tehát, habár a jbiróság nem mint kereskedelmi kerestetett, meg, a keresk. eljár, rendelet 7. §-sza s nem a perr. 93 §. szerint megbírálandó. A jbiróság 1876. nov. 17. kelt végzésében az illetőségi kifogásnak helyt adott; mert felperes a ker. törv. 547. §. szerint s valósággal a szerint is számított alkuszdijt követelvén, s így a kereset a keres, törvényre levén fektetve, a felett annak értelmében kell határozni; a kereskdelmi törvény szerint bírálandó ügyekben pedig az eljárást a keresk. elj. rendelet szabályozza, melynek 7. §-sza s azon körülménynél fogva, hogy a követelés 300 ftot meghalad, — a birói illetékesség leszállítandó volt. Felperes sem ni. panaszszal élt; mert követelését nem származtatja kereskedelmi ügyletből, hanem mint szolgálati munkabért vette keresetbe; azért nem is intézte ezt a keresk. birósághoz; min nem változtathat az, hogy alkuszdija mértékét a keresk. törv. 547. §-ban foglalt díjszabályzatból merítette. A Semmi tő szék a neheztelt, végzést megsemmisitatte (297. §. 5. p.) „Tekintve, hogy a fenforgó kereset a kereskedelmi eljárási rend. 6. §-ban elsorolt keresetek közé nem tartozik ; alperes pedig azt nem állította, hogy ő bejegyzett kereskedő, vagy hogy a kérdéses ügylet őt illetőleg kereskedelmi ügyletet képezne; „tekintve továbbá, hogy felperes keresetét a jbiróságnál nem mint kereskedelmi bíróságnál indította, sem azt a keresk. törvény alapján megbiráltatni nem kérte, — hanem keresetét a jbiróságnál a perr. 93. §. k. pontjára fektetve inditotta ;* „tekintve végül, hogy az alkuszdijak iránti keresetek, a mennyiben nem a keresk. biróságok körébe esnek, mint teljesített szolgálat díjazása iránti keresetek a perrend fent idézett §-sza szerinti sommás eljárás alá tartoznak; és azon körülmény mivel felperes keresetében a | keresk. törvényben ^megállapított mérték szerinti dijat I követel, a birói illetőség felien tett kifogás törvényes alapjául nem szolgálhat, — következve ez falapon a jbiróság helytelenül mondotta ki magát illetéktelennek." (1877. jan. 10. — 23235. sz. a.) A járásbíróságok illetősége kereskedelmi ügyekben, a perr. 93. §. korlátain tul megállapítandó, ha az adós teljes hitelt érdemlő okmányban magát sommás eljárás és szabadon választandó bíróságnak alá vetette. Vei ss Sándor s fiai temesvári nagykereskedő czég — Nemojan Joszim mirkováczi kereskedő e. 520 frt 7 kr. iránt a temesvári jbiróság előtt sommás pert indított — 1876. márczius 6-kán — az A. alatti