Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 6. szám - Adalék a polgári törvénykezési rendtartáshoz 2. [r.]

23 könyvkivonat szerint szállított termény árukért s A. zá- | log (hitel) levél alapján szabad sommás bíróság választásával. Alperes illetőségi kifogást emelt; mert mindketten kereskedők levén, ez ügy sommás biróhoz nem tartozhat, és pedig azért is mert 300 ftot meghalad.— A B. okmánybani sommás biróság kikötése jelen ügyre nem tartozik, mert az 586 frtig nyitott alperesnek hitelt s ezen összeg a könyvkivonat tételei szerint is már tisztáztatott, s jelen követelés későbbi áruszállításokból keletkezett. — F e 1 p e r e s különösen azt jegyzi meg, hogy a B. okmány szerint, melyben alperesnek 586 ftig hitel nyittatott, a sommás eljárás kikötése nem szoritkozik csupán az 586 ftra, hanem vonatkozik ezen összeg erejéig élvezendő hitelre, illetőleg ebből keletkezendő követelésekre. A j biróság mint sommás biróság 1876. aug. 20. végzésével illetőségét megállapította; mert alperes tagadott kereskedői minőségét nem igazolta; különben is a keresk. eljárási rend. 7. §. 1. p. szerint a perr. 93. §. a. b. pontjai korlátai közt a járásbíróságok illetősége kereskedők egymásközti kereskedői ügyeire is kiterjed; és ezen 300 ftot haladó keresetre is kiterjed, mert a B. nem kifogásolt okmányban az kikötve lett és pedig annak határozott szövege szerint 586 frt erejéig élvezett hitel folytán minden váltó, kötvény vagy könyvkivonatból eredő követelésekre nézve, s alperes maga sem állította, hogy az 586 frt első kifizetése után a B. zálog-hitel levél hatályon kivül helyeztetett. Alperes se mm. p a n a s z t adott be. A Semmitőszék azt elvetete; „tekintve, hogy a kereseti jösszeg az alperes mint kereskedőnek kiszolgáltatott bolti áru czikkek ára fejében követeltetik, s hogy eszerint a követelés jogalapját képező ügylet a ker. törv. 258. §. 1. p. szerint keresk. ügyletet képez ;" „tekintve, hogy a keresk. eljárási rend. 7. §. 1. p. értelmében a jbiróságok hatásköre a keresk. ügyekre vonatkozólag a felhivott § ban jelzett keresk. ügyletekből felmerülő perekre a perr. 93. §. a. b. p. korlátai közt kiterjesztetett ;" „tekintve, hogy a kereset az A. könyvkivonatra, s a teljes hitelt érdemlő alakban kiállított B. hitel okmányra állapittatik; hogy alperes utóbbiban magát felperes által választandó bíróságnak és sommás eljárásnak alávetette; az iránt pedig, hogy a kereseti követelés a hitelezési üzletből származik minthogy alperes ennek ellenkezőjét nem igazolta, alapos kétség fen nem forog." (1876. decz. 29. — 19812. sz. a) Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képei, ha a kereskedő és segédszemélyzete közt a szolgálati viszonyból felmerült peresügyben a kereskedelmi biróság eljár, s bíráskodik, mielőtt az arra első sorban hivatott iparhatóság érdemileg határozott volna. Eisenstádter Isidor keresk. segéd — Fischof Ch. s Kohn M. temesvári kereskedő czég e. a temesvári tszék mint keresk. bírósághoz rendes keresetlevelet adott be 330 frt felmondási illetmény fizetésére, — miután alperes czég által divat s rövidáru keresk. üzletébe első segédnek havi 100 frt fizetés s 10 frt lakbéri illetmény mellett felfogadtatott, de az üzlet meg nem nyittatván, állását el nem foglalhatta; a keresk. törv. 57. §-sza azonban 3 havi felmondást rendel, az 58, §. szerint pedig, ha a főnök szerződési kő| telezettségeit nem teljesiti, a segédet a fizetés s ellátás • az egész felmondási időre megilleti. A temesvári tszék mint keresk. biróság f. év június 30. — 7734. sz. a. ítélettel alperest a kereset értelmében elmarasztalta. Alperes czég felebbezésére — A kir. tábla hivatalból észlelt semmiség alapján az ügyiratokat a Semmitőszékhez felterjesztette f. év nov. 13-kán kelt jelentésével. A Semmitőszék következőleg határozott : „Tekintve, hogy a kereskedő és segédszemélyzete ; közt a szolgálati viszonyból felmerült peres kérdések eli döntése a keresk. törv. 55. §. s az eljárási rendt. 6. §. ( 8. pont, illetőleg 7. §. 2-ik p. szerint a keresk. birósagok hatásköréhez csak az esetben tartozik, ha az azok elintézésére az 1872. VIII. t. cz. 98. §. szerint első sorban hivatott iparhatóság érdemileg már határozott, s az azzal meg nem elégedő fél igényét a törvényes határidő alatt a rendes biróság előtt érvényesíteni kívánja; — ez azonban jelen esetben nem történt;" „ennélfogva a kir. tszéknak fentebbi ítélete s azt I megelőző egész eljárása a perr. 297. §. 2. p. s a 304. §. alapján hivatalból megsemmisíttetik s felperes keresetéí vei az iparhatósághoz utasittatik." (1876. decz. 22. — 22121. sz. a.) Meg nem jelenés miatt hozott marasztaló ilélet megsem\ misilendő, ha az egyénileg megnevezett kereskedő czég helyett, | az idézvény attól különböző társas czégnek kézbesittetett. Linzer Károly bpesti bej. kereskedő mintáz | ,Első szeszfinomitó társulat' jogutódja — Schrenger Arj thur daruvári keresk. czég e. 1876. sept. 7-kén a bpesti ' váltó tszék mint keresk. bírósághoz 308 frt 50 kr. • erejéig keresetlevelet adott be. A. könyvkivonat szerint \ jogelődje által szállított szeszáruk ára fejében. A perfelvételre alperes meg nem jelenvén — felpa; res az ügyet ítélet alá terjesztetni kérte. A bpesti keresk. tszék 1876. nov. 2. — | 120379. sz. a. kelt Ítéletével alperest a perr. 111. §. alap\ ján elmarasztalta. Alperes semm. panaszszal élt; mert nem lett | megidézve; miután a vevény tanúsága szerint a kereset I tőle egészen különböző személynek t. i. öebrüder i Schrenker czégnek készbesitetett. A Semmitőszék a tszéki ítéletet megelőző elí járással a 297. §. 16. p. alapján megsemmisítette ; „mert a kereset alperes mint egyénileg megnevezett kereskedő czég ellen van intézve, az idézvény pedig az alperes czégtől különböző társas czégnek kézbesittetett;" „alperes eszerint nem tekintethetvén törvényszerűen ; megidézettnek — panasza folytán az ellene meg nem ; jelenése miatt helytelenül hozott marasztaló Ítélet megsemmisítendő volt." (1876. decz. 29. — 23820. sz. a.) Seinmitöszéki döntvények. A folytatólagos végrehajtás a perr. 360. §. értelmében helyesen rendeltetik el, ha az első foglalás után a lefoglalt vagyon nagyobb részt igénykeresettet lett megtámadva. József Illés — Fetyko István ugy is mint néhai Romanetz Bazil árvái gyámja e. végrehajtást tett 6*