Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 84. szám

336 tetni, s azok érvényét, esetleg a felperes terhére viselendő költséggel Is megőrizni." „Ezt alperes elmulasztván, feltétlenül lett volna kötelezendő azon kármegtéritésére, melyet mulasztásával felperesnek okozott ; de mivel felperes ceak a neki Reinhardt M. tanúvallomása kiegészítéséül megítélendő póteskü feltétele alatt kérte kártalanítását: azért ama póteskü részére megítélendő; s kártalanítási joga ezen póteskü letételétől feltételezetten volt megállapítandó." „A kár pedig, mely fel perest alperes mulasztása folytán érte, abból áll, hogy a két zá'ogházi czédulára elzálogosítva volt tárgyai, ezen czédulák lejáratával, a zálogháziján eladattak. — És minthogy ezen eladott tárgyak, a bemutatott zálogházi czédulák szerint 30 ftot értek : azért alperes a póteskü letétele esetére ezen összegben s a ; kereset beadásátóli késedelmi kamataiban volt maraszta- I landó." „A perköltség megítélése a perr. 251. §-szán alap- j szik." (1877. okt: 17. — 8584. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A legf. Ilélöszéktöl. Azon körülmény, hogy az illetők közt, bizonyos kereske- \ delmi ügyletekre vonatkozólag — levelezési viszony létezett, \ nem elégséges az ügynöki viszony létezésének igazolására — j midőn nem bizonyillalik, hogy az illető közvetlenül ügynökül J felfogadva s mint ilyen teendőkkel megbízva lelt volna. Bergl Józs ef keresk. ügynök — a Mahrische j Bank für Industrie e. 87b fit közvetítési — ügy- 1 nöki dij fizetésére ab pesti váltó tszék mint keresk. j biróság előtt pert indított. A keresk. tszék f. év apr. 13. — 21242. sz. ité- ! létével felperest keresetétől elmozditotta s 35 frt perkölt- i ségben marasztalta; „mert felperes az alperesileg tagadott azon állítása igazolására, hogy alperes felperes jogelődjét keres ügyletek közvetítésére ügynökül felfogadta s mint ilyent j teendőkkel megbízta H—Z. levelekre hivatkozik. Ezek S azonban csak azt tanúsítják, hogy alperes felperesi jogelőddel bizonyos keresk. ügyletekre nézve levelezési viszonyban állott, de arra nézve, hogy felp. jogelődöt akár üzérdij kötelezése, akár a nélkül ügynökéül közvetlen felfogadta s mint ilyent teendőkkel megbizta volna, — mi bizonyítékot sem nyújtván — az idézett leveleken kivül pedig a kereseti jog igazolására egyébb bizonyitéko- | kat fel nem hozván: őt igazolatlan keresetével elutasítani ! kellett annál inkább, mert az alperes által 1 — 6. sz. alatt \ becsatolt s valódiságukra nézve kétségbe nem vont leve- j lekkel, s felperes azon beismerésével, hogy jogelőde s al- j peres közt, az ügynöki viszony módozatai iránt mi megállapodás sem jött létre — a felperesi állítás valósága kizáratik." Felperes felebbezvén — A bpesti kir. tábla f év május 29. — 2790. sz. a. az első birósági Ítéletet megváltoztatta, s alperest a keresetben elmarasztalta. Indokok: „Alperes a felperesileg kinált főes küre nem nyilatkozván, bebizonyitottnak tekintendő (perr. 2-54. §.) hogy felperes jogelődje Nagy s társa czég a G. jegyzékben elősorolt üzleteket közvetítette s neki ezért a követelt összeg jár." vJelenleg tehát azon kérdés döntendő el: váljon fel- ' peres a kereseti összeg megfizetését alperestől követelheti-e ; vagy pedig mint ezt alperes állítja — felperes csak Gerzon Miksának volt-e ügynöke, tehát dijaira nézve csak utóbbihoz fordulhat?" „Az alperes által 4. 5. 6. sz. 1875. nov. havában kelt levelekből kitűnik ugyan, hogy felperest, illetve jogelődét kezdetben Gerson M. bízta meg közvetítésekkel, de ezen viszony 187 5. deczemberben megváltozott, miután ekkor felperes 1. s H levelek szerint alperessel közvetlen összeköttetésbe lépett s az J. C. 1. levelek szerint ezen idő óta közvetlen alperestől kapott utasításokat sigy többé nem Gerson hanem alperes ügynökének tekintendő. — Kitűnik ez különösen az L levélből, melyben alperes írja, hogy felperesnek 32 frt 23 kr. javára irt s ennek König J. általi kifizetése iránt intézkedett; valamint a 2. sz. alattiból mely szerint egy abban kijelölt ügylet Gerson M. tudtán kivül jött létre." „Azon körülmény, hogy a B. 1. levélként alperes a felperest dijaira nézve Gersonhoz utasítja, nyomatékkal nem bir; miután ezen levélben felperes dij követelhetési joga világosan elismertetik s alperes indokul csak azt hozza fel, hogy felperes dijai iránt Gersonnal már elszámolt." A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az első birósági ítéletet indokolásánál fogva helybenhagyta. (1877. okt. 23. — 631. sz. a.) Nincsenek kizárva oly keresetek, melyek alperesnek valami teljesitésére való kötelezése nélkül egyedül ana irányulnak, hogy bizonyos jogviszony bíróilag megátlapilassék s elismertessék. Rosenthal Jakab — Milch Israel fakereskedő s földbirtokos e. szerződés betartására illetve, a társasági jogviszony elismerésére a b p e s t i váltó tszék mint keresk. biróság előtt 1876. febr. 22. keresetet inditott — azon alapon, mert felpens Popper Lipót s Milch Israellel 1875-ben oly szerződésre lépett, mikép ha a kincstár zólyomi uradalmában eladatni szokott 4'/2 millió köbláb fa mennyiséget a következő 10 év tartama alatt valamelyikük megvenné, másik két szerződő társát köteles társul befogadni. Ennek folytán Poppert megbizták a kormánynyal alkudozásba bocsátkozni, melynek folyamában azonban Milch társaiktudta nélkül alattomosan a maga kezére kedvezőbb ajánlatot tett a kormánynak két erdőrészre s fürész malomra nézve, s maga nevében 10 évre a bérletet meg is kötötte. Felperes kereseti petituma akkép szól: mikép itéletdeg mondasáék ki, hogy alperesnek a kormánynyal kötött fa bérleti ügyletében 10 év tartamára felperes az alperesnek egyenjogú társa s ez üzletnél az egyenjogú társ minden jogát gyakorolhatja. A keresk. tszék 1876. aug. 28. — 88944. sz. Ítéletével felperest elutasította s 100 frt perköltségben marasztalta; „mert felperes keresetét szerződés teljesítés czimén indítja ugyan, de azt kéri itéletileg kimondatni, hogy a fa bérleti üzletnél I0é\re alperesnek egyenjogú társa stb. Miután azonban annak kimondása, hogy üzleti társa, s igy egy puszta jognak elismerése a nélkül, hogy ebből folyólag az ellenfélre valamely bizonyos kötelezettség szabatnék, s melynek teljesitésére szoritathatnék — ítélet tárgyát nem képezheti ; mivel az ily ítélet a perr. 249. 256. §§-ban foglalt következményeknek meg nem felelne