Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 6. szám - Adalék a polgári törvénykezési rendtartáshoz 2. [r.]

Budapest, 1877. kedd. január 23. 6. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : A perrendhez. — Kereskedelmi döntvények. — Semcn. döntvények. Adalék a polgári törvénykezési rendtartáshoz. D e b r e c s e n y i Miklós úrtól. / (Vége.) Jól tudom, hogy azt hozzák fel a megsemmisítés mentségére, hogy kiskorú egyén, kit a maga ügyeinek ellátására a törvény képtelennek mond, mások képviseletében eljárni sem képes. — E felfogás azonban, nézetem szerint, nem egészen helyes; s az 1872-iki ipartörvény 2. §-ával szemben hátralépést jelez s azon következtetésre vezet, hogy egy iparos, ki e szakasz szerint kiskorúságával nem védekezhet az ellene inditott perben, több belátással és képességgel bír a biróság előtt folyó ügyek ellátásában — mik tanulmánya tárgyát nem is képezték, — mint az ügyvédjelölt, kinek a peres dolgokkal való foglalkozás szakmájába vág, az anyagi s alaki törvényeket tanulta, ezekből doktori képesltvényt is nyert. — Azért kimondandónak vélném az uj perendben, hogy bejegyzett joggyakornok — ínég ha nagykorú nem volna is — helyettesitheti principálisát a mint ilyen a közvetett képviseletből kizárva nincs. 5. Az előleges biztosítás elrendelése végett mi által igazoltatik a veszély valószinüsége ? Tapasztalásból tudom, hogy perrendtartásunk erre vonatkozó szakászával nincsenek tisztában bíróságaink; egyik ugyanis megelégszik néha úgyszólván semmivel, a másik valamivel többet kiván; a harmadik végre anynyira megy kívánságában, hogy ha csak valóságos veszedelem nem igazoltatik — annak valószínűségét sem hiszi el. Itt tehát, ha az előleges biztosítást a mai kor amaz iránya, mely mindenben a hitelező érdekét karolja fel — fentartani kivánja: az elrendelés feltételeit tüzetesebben szabályozni kell; s ámbár az egyes esetek felsorolása, melyek valószínűvé tehetik a veszélyt, — teljes lehetetlen : vagy felemlíteni a lehető legtöbb s leggyakorlatibb eseteket, vagy pedig átalában kimondani : hogy minden lejárt követelésre, mely formaszerü okmányon alapszik s mely iránt a per megindittatott, — biztosítás adandó, azon elvnél fogva, mely szerint az adós, ha a terminuson nem fizet, de sőt be is hagyja magát pereltetni, — maga szolgáltat kellő adatot arra, hogy a kezdetben csak szakállára adott követelés nála veszélyben forog. De legjobb volna az egész előleges biztosítást eltörölni, mert tapasztalásból mondhatom, — több roszat eredményez az, hogy most meg van; mintha nem volna. S különben is, míg valamely követelés megítélve nincs jogérvényesen. — azt megállapodott jognak alig tekinthetni ; s mi ok sem forog fenn, hogy ha a hitelező akkor, midőn hitelezett, anyagi biztosítékot venni elmulasztott. — e mulasztásaért azzal jutalmaztassák, miszerint adósa ellen, lejáratkor még birói segélylyel is szerezhet biztoi sitékul szolgáló zálog tárgyat, — holott a per során az fog talán kitűnni, hogy a követelés való sem volt. — Nem jó a váltói elveket a közönséges jogéletbe is át ültetni, mert itt nem mindig a kalmár mérleg félre blllenése idézi elő a vitát. 6. Mi módon kell eljárni a marasztalt fél oly örökségének lefoglalása körül, mely még rendezve nincs.s csak is a foglalás foganatosításakor fedeztetik föl ? Van-e foglaltató jogosítva arra, hogy a hagyaték rendbeszedését megindíthassa? vagy ha ez már folyamatban van: bejelentendő-e a foglalás a hagyatéki bíróságnál is? Ingatlan hagyatéknál a telekkönyvi rendelet még csak nyújt valami szalmaszálat a vizbe fuló számára; de ingóságokból álló örökségre nézve nincs semmi oly intézkedés, mely a hitelező jogai biztosítására az adós örökös ellenében alkalmas módot nyújtana. 7. Végrehajtók foganatosítván a végrehajtást, — eljárásukról az 1871. LI. tczikk szerint 48 óra alatt jelentést tenni tartoznak. Kérdés : van-e a kiküldő bíróságnak joga azok eljárását hivatalból megvizsgálni, jóváhagyni — vagy esetleg megsemmisíteni is. Ez év folyamában, de korábban is olvastam decisiókat, melyek kimondották, hogy a végrehajtók eljárása tekintetében a kiküldő biróság hatásköre a felmerült költségek megállapításán tul nem terjed; e decisiók azonban véleményem szerint ellenkeznek a megbízás természetével, mely a kiküldő biróság s ennek végrehajtója közt van ; más részről a végrehajtókat önálló hatóság jellegével ruházván fel, mit maga a törvény sem tesz, — alkalmat nyújtanak végrehajtóknak a tulkapásokra, hányd el vesd el munkára, s ezen felül a biróság tekintélyének is ártanak, mert nem csak a „profanum vulgus", de a prókátor világból is többen csak a bíróságot okolják, ha a végrehajtó szabálytalan eljárása felsőbb helyen megsemmisíttetik s a nyert jog érvényesítése legalább 3 — 6 hóra vettetik vissza s nem ritkán pótolhatlan veszteséggel, nem számítva, hogy a szabálytalan eljárás költségei sárba dobot pénzzé válnak. Ezt érezte már az uj váltó perrendtartás 74. § a is; melynek behozatala a közönséges rendtartásban is vajmi kívánatos volna, kivált a hivatalból foganatosítandó végrehajtásoknál, mert ha — kivált ügyvéd jár közben s ez nem ügyel föl arra, hogy a felállított szabályok minden izükben megtartassanak, csak magát okolhatja, ha mulasztása következményekép a felsőbb bírósági — késedelmesb — megsemmisítéssel találkozand. 8. Mind az uj váltó eljárás, mind az 18G8. LIV. tczikk szerint helye van a végrehajtás korlátozása s megszüntetése iránti keresetnek ; ennek birája a végrehajtást elrendelő — tehát a per birája. Ez még csak hagyján, ha hazai biróság a per birája, — bár ekkor sincs értelme; de hát ha, a mi gyakori eset, külföldi biróság rendelte el a végrehajtást: akkor mely biróság ille6