Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 81. szám

324 „Miután felperes keresetét kizárólag a zálogjogra állapitotta, — az egészen más jogczimet képező megtar­tási jog jelen ügy eldöntésénél figyelembe sem jöhet:" „a bpesti kir: tábla Ítélete egyedül a kézi zálog fen nem létét kitüntető indokaiból helybenhagyatik." (1877. okt. 9. — 579. sz. a.) Kereskedelem jo^i döntvények. A legf. Itélöszéktöl. A kereskfdelmi név, hirncv, oly tulajdoni képezvén, mely­nek védelme minden sérelem ellen maga a törvény által is biz- ! íosittalolt, — az ki abban, czége más általi bitorlása által jog \ sérelmet szenved, jogosult per ulon követelni, hogy a bitorló a j czég további használatától pénzbírság terhe alatt eltiltassék, j esetleg kártérilésben is marasztaltassik; — a jogsérelem léte­lére a vagyoni károsítás szükségképi feltételül nem szolgálván. Ali az akkor is ha. egy harmadik nem ugyanazon, de . ahhoz annyira hasonló czéget hasznai, mikép azáltal mások megtévesztethetnek. AYechselgescháft d. Administration des Mercur Ch. Kohn bej. kereskedő' czég Bécs en kép­visel ve Chorin Ferencz által — Mercurkiadó hiva­talának bank és váltóüzlete Politzer S. [ bpesti bej. czég e. a jogosulatlan czég használatától való j eltiltása s a bejegyzett módoni használat meghagyása iránt — f. év felár. 26. a bpesti váltó tszék mint keresk. \ bin'ság előtt rendes keresetet inditott — azon alapon, j mert alperes czég a tszéknél 1376. május l-jén igy je- 1 gyeztetett be: „Bank uud Wechselgeschaft d. Administ. j des Mercur S. Politzer;" ő azonban a hírlapi hirdetések- j bsu (A.) az S. Politzer név elhagyásával csak ezt hasz­nálja: „Bank u. Wechselg. stb. des Mercur" hasonlóan a ; B. közjegyzői tanúsítvány szerint üzlete helyisége felett j is czim feliratul csak utóbbit használja; tehát az ,S. Poli- j tzer1 elbagyásával. Ez arra látszik irányulni, hogy a kö- j zönség tévedésbe hozatassék az iránt, mintha Politzer üz- ; lete azonos lenne a bécsi ,Mercur üzlettel. A keresk: tszék f. év apr. lb. — 32695. sz. a. ítéletével kimondotta — mikép alperes 200 frt birság | terhe alatt köteles czégét mindazon viszonyaiban, melyek- j ben mint kereskedő jelentkezik — s minden általa e mi- ! nőségben kiállított okmányokban, minden változtatás j vagy elhagyás nélkül egészen, a czégjegyzékbe beveze- í tett alakban s módon használni; s ugyanazon birság J mellett czég tábláján is a ,Politzer S.' nevet legalább is j oly alakban kitüntetni, még pedig nem külön táblán, ha- ] nem a czég szövegéhez csatolva, hogy e névnek a czég­hez tartozása s a czégben foglaltatása épen ugy, mint a czég többi szövege, egyformán s világosan feltűnő s fel­ismerhető legyen. Egyszersmind alperest 125 frt per­költségben marasztalta, melyben felperesi ügyvéd dijai s költségei is benfoglaltatnak; alperesi ügyvéd részére pe­dig 125 frt alapitta tik mg. Indokok: „A felperességi jog e. kifogás nem jöhet figyelembe, mert az 1868. 16. t. cz. I. s XVII. czikke a kereskedők viszonyaiban oly feltétlen viszonos­ságot állapit meg Ausztria-Magyarország közt a keresk. czégek kölcsönös jogvédelmét s a jogsegélyzési visszonos­ságot illetőleg, mely az alperes által felállított elv vitat­hatóságát is egyenesen ki árja." „ Az ügy érdemére nézve : a kereskedelmi név — illetőleg hírnév oly tulajdon, melynek védelmét bármely sérelem ellenében is a keresk. viszonyokban fő szerepet jádzó kereskedői jóhiszeműség és kereskedői becsületes­ség ép oly határozottan követeli, mint a hogy azt a tör­vény is (ker. törv. 24. §.) biztositaui kívánja." „így a törvény jogot ád mindenkinek, ki valamely czég bitorlása által említett tulajdonában — jogaiban — sérelmet szenved követelhetni, hogy a bitorló a czég to­vábbi használatától pénzbírság terhe alatt eltiltassék, sőt esetleg kártéritésben elmarasztaltassák." „Ezen jogsérelem azonban nem feltételezi szükség­kép a vagyoni károsítást, s minden esetben fenforog, mely­ben panaszlónak joga van valamely czéghez, s más ugyanazt, vagy hozzá oly módon hasonlót, hogy ezáltal mások megtévesztethessenek, jogositlanul használ." „A fenforgó eset adataiból kétségtelenül következ­tetendő, hogy alperes a sokkal régibb keletkezésű felpe­resi üzlet czégének majd nem teljes elsajátítása által, nem loyális versenyre czélzó igyekezetet árul el, hanem oda törekedett, hogy jogtalanul saját előnyére s felperes ká­rára a közönségben azon téves hitet ébressze, hogy czége a régi hírnevű felp. czéggel egy és ugyanazonos, hogy ennek itteui fiókja, s hogy igy a felperes által megszer zett bizalmat félrevezesse s kiaknázza." „Ezen következtetés mellett bizonyít, a czég keresett hasonlósága mellett — egyebektől eltekintve — főleg az, hogy alperes az 1876-ben történt c/.ég bejegyzése alkal­mával nyert tszéki utasítása ellenére, tudva — törvény ellenesen tette azt, a mit a B. közjegyzői okmány teljes bizonyerejüleg s igy mint minden kétségen kivül álló tényt igazol, hogy t. i. czég tábláján a ,Politzer S.' név előbb elő nem fordult — később pedig, a mint ezt felpe­res végirati állítása ellenében hallgatag beismeri, az előbb hiányzó polgári nevét ott oly eltűnő kis alakban tüntette ki, már a per folyta alatt, mely e nevet alig felismerhe­tővé teszi; másrészről még az iránt is kétséget hágy, váljon e név a czég szövegéhez tartozik-e vagy sem ?K „Ha ezután figyelembe vétetik, hogy épen azon ne­vet hagyja ki alperes a czégéből, mely ezt a felperesétől különösen megkülönböztetné: nem maradhat kétség az iránt, hogy ezt csak a fent előadott roszhiszemü czélzat­ból teszi." „Ezeknél fogva s tekintettel még a ker. tör. 10. 11. 24. §§-ra a kereseti kérelemhez képest kellett intézkedni az iránt, hogy a kitüntetett visszaélés sérelmei ellen fel­peres legalább azáltal védve legyen, hogy alperes min­den üzleti viszonyaiban s czég tábláján teljes s könnyen felismerhető bejegyzett czégjét használja." A bpesti ki r. t á b 1 a f. év június 5. — 2971. sz. a. az első bíróságit — tekintve, hegy a közjegyzői ok­mány teljes biztosítékot képez, azon ténykörülmény iga­zolására, hogy a kereset megindítása előtt alperes czége az üzleti helyisége feletti czim táblán nem teljes szövege szerint volt kitüntetve — ezen és az abban felhozott egyébb indokokból helybenhagyta azon módosítással, kogy tekintettel a teljesített ügyvédi munkára s kész ki­adásra, a felperesnek fizetendő perköltség 70 frt 90 krra — alperes ügyvédé pedig 63 frt 75 krra mérsékeltetik. A legf. ítélőszék következőleg határozott: „a másod bíróság ítélete felhozott s felhívott indo­kaiból helybenhagyatik." (1877. okt. 9. — 683.sz. a.) Azon kérdés eldöntésénél, hogy jégkár biztosítás esetében a fair összeg megállapításánál a biztosított — vagy a várható terméskent /elvett mennyiség vetessék-e számításba — azon

Next

/
Thumbnails
Contents