Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 81. szám

325 szabály szolgál irányadóul: mikép csak azon érték számitható fel, melylyel a biztosított tárgy a kereset idejében birt. Ennek ellenében a kár felvételére kiküldött társulati hivatalnok nyilatkozata, a társulatra kötelező erővel nem bir. Kern Ignácz — ,Első in. átall, biztosító társulat1 e. f. év febr. 15. — abpesti váltó tszék mint keresk. bíróság előtt 1762 frt 30. kr. mint jégkár biztositási összeg megfizetésére pert indított. A keresk. tszék f. év május 14. — 40190. sz. a. alperest 125 J frt 50 kr. kárösszeg és ennek 1876. sept. 1-tőli 6°/0 kamataiban elmarasztalta; s őt viszonkeresetével elutasította, a perköltség kölcsönös megszüutetésével. „Mert felperes a 3. sz. kárfelvételi jkönyvet valódinak elismeri, annak általa minden megjegyzés nélkül tett aláirását beismeri; igy tehát a biztosított rozs menynyiség megállapításánál az ebben felvett mennyiség, vagy is 2519 köböl volt alapul felveendő, annyival inkább, mivel felperes az A. kötvény 1. 2. 5. 6. tételei alatt kitett rozs mennyiséget, a B. a. felperesileg csatolt függelék szerint 734, 216, 1000 és 855 köbölre, vagy ís annyira szállította le, mennyi a 3. sz. kárfelvételi okmányban említetik. — A biztosított rozs tehát 2519 köblöt tett. — Miután pedig maga felperes a biztosított rozs mennyiség értékét az A. kötvényben kitett érték szerint köblönkint 5 írtjával számítja s kéri megalapitatni, — mivel a jégverés után kiállított B függelékben kitett 7 frt érték beismerése szerint is az érték meghatározására alapul nem szolgálhat; miután az alp. társaság az átalános feltételeknek törvénynyel nem ellenkező, s igy a szerződő feleket kötelező 14. §. szerint azon esetben ba a biztosított termény folyó ára a biztosított összegnél nagyobb jogosítva van a biztosított összeget alapul felvenni, s igy a 3. sz. kárfelvételi jkönyv azon részét, melyben a biztosított rozs értéke, köblönkint 7 frtjával volt felvéve, az átall, feltételek 19. §. szerint erre jogositott igazgatóság jogosítva volt megváltoztatni s a 3. sz. a. kitett mennyiség értékét az A kötvényben kitett értékhez képest 5 ftra leszállítani." „Végre miután a 3. sz. s B. alattiban is a biztosított rozs mennyiség 2519 köbölre tétetett, melynek 5 frtjávali értéke 1259 frtot tesz; az pedig, hogy az 1876. május 23-ki jég 10% kárt tett. peres felek közt vita tárgyát nem képezi — ennélfogva a kárkövetelés mennyiségét stb. stb." Habár felperes halgatag beismeri, hogy őt alperes ezen összeggel még 1876. sept. 1. előtt megkínálta — attóli kamat fizetésre még is kötelezendő az alperes, mert felperes ezen beismerése szerint is azon határnaptól fogva a megítélt összeg jóhiszemű birtokosának nem tekinthető; s igy az elvett haszonnak, a kamatoknak is fizetésére kötelezendő. — A perköltségek megszüntetnek, mert felperes a megítélt összeggel meg volt kínálva. „Ellenben a viszonkereset elutasítandó, mert alperes az érvényesíteni kívánt számla s váltó követelésekre néZve — még per esetére is — felperesnek 2 — 3 havi halasztást engedett, mi még le nem járt a viszkereset indításakor s ezen indokból a keres. törv. 309. §. alapján megtartási joga sem lehet." „Végre nem lehetett felperesnek a fő esküt oda Ítélni arra: hogy a 3. alattit kiállító Tessenyi kijelentette, mikóp a megállapított kárösszeg levonás nélkül fog kifizeteíni s csak ezen egyesség alapján fogadta el felperes a 3. sz. alattiban kitett 1762 frt 30 kr. összeget. Mert a fó eskü csak döntő körülményekre Ítélhető meg. minek az nem vehető; mert a per sarkpontját nem az képezi, hogy mely indokból fogadta el felperes a 3. sz. alattit, — hanem az, hogy mennyi értékü^volt a jég verte területen a termett rozs, hány százalékra tehető az okozott kár, s mennyi a kár összeg — ez pedig már más bizonyítékokkal igazolva lett." Ab pesti kir tábla f. év jul. 10. — 3592. sz. a. az első bírósági Ítéletet helybenhagyta — a viszonkeresetre nézve nem felebbezett részét érintetlen hagyván.* Indokok: „A B. függelék a kár eset után keletkezvén, jelen per eldöntésére befolyással nem lehet; s miután mindkét fél beismeri, hogy felperes által A szerint 1. 2. 5. 6. tétel alatt biztosított terményekben a jég által l0°/0 kár okoztatott s ezen kár köblönkint 5 frtjával lesz megtéritendő — jelen per tárgyát csak azon kérdés képezi: váljon a kár összeg megállapításánál a biztosított 3790 köböl, vagy a 3. sz jkonyben várható termésként felvett 2519 köböl vétessék-e számításba?" „Ezen kérdés eldöntésénél a ker. tör. 478. §-sza, s a biztos, feltételek 6. §-sza szolgál irányadóul; ezek szerint pedig felperes csak azon értéket számithatja fel,melylyel a biztosított tárgy a kereset idején birt. — Minthogy pedig felperesileg aláirt 3. sz. jkönyv szerint a várható termés a kereset idején 2519 köblöt tett, — igy alperes kötelezettsége csak is ezen termény mennyiség ÍO0^ nak köblönkint 5 frtjával leendő megtérítésére terjedhet." „Minthogy továbbá felperes azon előadása, hogy a 3. sz. jkönyvet csak azon biztosítás folytán irta alá, hogy az abban felszámított kár összeg minden levonás nélkül fog kifizetetni, figyelembe nem vétethetett, s az e részben ajánlott fő eskü mellőzendő volt azért, mert felperes a bizt. feltételek 16. 10. §§-ból, melyek az általa becsatolt A. kötvényen is olvashatók, tudhatta, hogy a kár menynyiség végleges megállapítása nem a kár felvételre kiküldött társulati hivatalnok, hanem az igazgatóság hatáskörébe tartozik s igy azon hivatalnok által tett nyilatkozatok alp. társaságra kötelező erővel nem bírnak." A legfőbb ítélőszék a másod bírósági ítéletet az abban felhozott indokokból helybenhagyta. (1877. okt. 8. — 732. sz. a.) Váltójogi döntvények. Több igénylő, habár különböző jogalapra fektetett, de ugyanazon foglalás, és végrehajtási személyek ellen intézett igénykeresetei egy keresetlevélbe összefoglalhatók. Kohn Lipót, Márkus H. éz Polák Kohn Czeczil mint felperesek — Müller Vilmos 1-ső s Pollák Gáspár 2-od r. alperesek e. váltó végrehajtásból kifolyólag bizonyos ingók tulajdona iránt igénykeresetet támasztottak ugyan egy keresetlevélben a zombori tszék mint váltó biróság előtt. Azomboritszékf. év márczius 22. kelt végzésével felpereseket elutasította ; mert habár az ingók ugyanazon alkalommal, t. i. foglaláskor lettek összeírva, ez még sem állapítja meg felperesek együttes kereshetőségét ; mert több felperes egy keresettel csak akkor léphet fel, ha kereseti czimük s jogalapjuk egy és ugyanazonos ; már pedig itt felperes mindenike más jogczim s alap s különböző bizonyítékok mellett lépett fel. A ki r. tábla f. év május 24. — 2681. sz. a. következő végzést hozott: „Tekintve, hogy több rendbeli igényló, habár különböző jogalapra fektetett, de egy és ugyanazon foglal81*