Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 81. szám

Budapest, 1877. péntek, október 26. 81. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogeset: Kézizálog s megtartási jog. — Keresk. döntvények. — Váltójogi döntv. Jogeset. A zálogjog a megtartási jogtól lényegileg különböző jogczimet képezvén, az elsőre állapitolt /tereset a megtartási jog alapján nem érvényesíthető. Bizonyos kötelezvényre vonatkozó kézizálog jogilag nem létezőnek veendő ha a megbízott csak arra nyert meghalalma zást, hogy a kötelezvény összegét vegye fel s azzal bizonyos hitelezőket elégítsen ki; ö azonban megbízásán túlterjeszkedve azt magát adta át zálogul a hitelezőknek. Ennek folytán ily hitelezők elsőbbségi joga csak a csődperben érvényesíthető. Miskolczi István, Szabó Lajos s Beszterczey Károly — néhai Gyulay László hagyatéki csődtömege e. 1876. okt. 1'. adebreczeni tszék mint csődbíróság előtt keresetet támasztottak bizonyos kézizálog kiváltása iránt, — azon kérelemmel: hogy a Simon Kálmán által Gyulay László javára 1876. febr. 20-kán 1800 í'tról kiállított s az ő — felperesek — kezeik közt levő kötelezvényhezi zálogjoguk bíróilag mondassék ki, — s a csődtömeg gondnok ezen kötelezvénynek, az az által biztosított 1203 írt 23 kr. követelésüknek s járulékainak lefizetése által, a csődtömeghez való beváltására köteleztessék. A törvény szék 1876.decz. 9. - 20012, sz. a. kimondotta : hogy a kérdéses kötelezvény felperesek ingó zálogának elismertetik, s azok mint zálogtartók ezen ingó zálogot a csődtömegnek kiadni, a csődtömeg pedig az azon fekvő követelésüket egyidejűleg kifizetni köteleztetik — a költségek kölcsönös megszüntetésével; — következő indokokból: „mert 1. Hogy a kérdéses kötelezvény már a csőd megnyitása előtt, felperesek kezei közt volt — a csődtömeg részéről kétségbe nem vonatik. 2. A csődtömeg részéről oly körülmény, mely a kötelezvénynek felperesek kezei közzé más cziinen, vagy épen tiltott utoni jutását, bizonyítaná, — fel nem hozatik. 3. Felperesek követelésének valódisága ellen alapos kifogás nem emeltetett; — mig ellenben 4. Néhai Gyulay Lászlónak sajátkezüleg a kötvényre irott azon rendelkezése, hogy az ennek erejénél fogva 1800 frt activ követelése az ezen kötelezvény tullapján általa szintén sajátkezüleg feljegyzett tartozásainak, s ezek közt felperesek követelésének is kiegyenlítésére forditassék, — e kötelezvénynek felperesek kezeihez törvényes uton zálogkép lett jutását s felperesek követelésének Gyulay László által kifogástalannak, világosnak lett beismerését mutatja. A mely rendelkezés, miután az sem keresztül húzva, sem utójegyzéssel erejéből kivetkeztetve nincs, — azáltal, hogy annak e kötelezvényre lett vezetése után, az ugyanazon kötelezvényre jegyzett tartozások fedezésére utalt 1000 frt activ követelésből két részletet maga Gyulay László vett fel, — erejét vesztettnek nem tekintethetik 5. A vál.j törv. 198. s az 1840. 22. t. cz. 35. §§-szai határozottan rendelik, hogy a váltó hitelező adósának azon holmijaira nézve, melyek kezeihez törvényesen, nem tiltott uton jutottak, — megtartási joggal bir, bár időközben az r.dós ellen csőd nyittatott; s hogy a/, ki bukottól valamely világos követelésének biztosítására, a csődnyitás előtt ingó zálogot vett át, habár követelése nem váltóbeli tartozásból eredt is, — azon zálogot tartozik a tömegnek kiadni, de a tömeg a zálogon fekvő követelést a zálog átvételekor tüstént kifizetni tartozik. 6. Ugyancsak az 1840. 22. t. cz. 35. §. rendeli azt is, hogy ha az ily zálogot tárgyazó körülméuyek miatt valamely kétségek támadnának a zálogtartó s tömeggondnok vagy perügyelő között, — azokat csőd bíróság sommás uton intézi el. 7. Az 1840. 22. t. cz. 120. §. értelmében perbeli költségek C3Őd perekben meg nem itélendök." A b p e s t i k i r. tábla f. év apr. 6. — ] 436. sz. a. a tszék végzését — helyeseblen Ítéletét megváltoztatván, felperes hitelezők azon kérelmének: hogy kézizálogjoguk a perbeli kötvényre elismertessék, a csődtömeg annak kiváltására utasitassék — helyt nem adott; a tárgyalási költség megszüntetésével. Indokok: „ Az A. alatti kötelezvényre vezetett záradék, s felperesek saját előadásuk szerint is, a bukott s időközben elhalt Gyulay László az A. kötelezvényt felpereseknek kézizálogul át nem adta, hanem Kardos Istvánt hatalmazta meg arra, hogy a kötelezvényben foglalt összeget felvegye, s azt felperesek követelésének kielégítésére fordítsa. — Kardos István megbízottnak joga s kötelessége az emiitett záradékban szabatosan körülírva levén, — ő azontúl nem terjeszkedhetett, s a kötelezvényt felperes hitelezőknek kézizálogul átadni jogosítva nem volt; — s a mennyiben ezt még is megtette, ezen helytelen tényéből felperes hitelezők jogokat nem származtathatnak." „De a váltó törv. I. R. 198. §. alapján sem bírnak oly m e g t a r t á s i joggal, melynek alapján magukat a zálogból csődön kívül kielégíthetnék; mert Szabó Lajos és Beszterczey Károly nem váltó hitelezők, — a D. alatti váltó pedig Miskolczi István által nem saját rendeletére levén kibocsátva, — nevezett hitelező a V. törv. I. R. 80. §. szerint az elfogadó ellen váltójoggal s így megtartási joggal sem bir." „Ezek szerint kézizálog nem létében, a csőd törv. 35. §-ban előirt eljárásnak helye nincs, — hanem felperes hitelezőknek az A. alattira vezetett záradék alapján követelt zálog — illetőleg elsőbbségi joga magában a csőd perben, a megítélt követelések osztályozása iránt hozandó ítéletben lesz figyelembe veendő s eldöntendő. — A perköltség megszüntetése a csőd törv. 120. §-szán alapszik." A legf. ítélőszék következő Ítéletet hozott: 81