Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 80. szám

320 let megváltoztatik s azon esetre ha felperes pótesküt tesz arra: „hogy a zomlini puszta haszonbérletét alperesek oly megállapodás mellett vették át, hogy az 1. sz. okirat ban kitelt 72,4 0 frtnyi adóság kifizetésének átvállalásán felül, az ő (felperes) részére egyébb tartozásai törlesztése tekintetéből még 25 000 ftot fognak fizetni s ennek ériutése a 2. sz. okiratból csak is költség kimélés tekintetéből hagyatott ki" — kötelesek lesznek alperesek a követelésbe vett 25.000 frt összeget s ennek 1876. február 5-től számítandó 6°/0 kamatait felperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. — Tartozik tehát felperes" stb. stb.; „mert a 2. sz. alatti közjegyzői okmány, az abban nem érintett, s tartalma szerinti létrehozására alapul szolgált szóbeli megállapodás bizonyithatását — különösen azon irányban ki nem zárja, hogy e megállapodás szerint az érintett közjegyzői okmány valamely po n tj a szin leges;" „már pedig e per állásához képest a döntő körülményt épen az képezi: váljon peres felek között ama közjegyzői okmány mily megállapodás mellett jött létre; jelesen pedig váljon alperesek az abban kitett terhek átvállalásán kivül felperes részére még 25,0 )0 frt fizetésére is kötelezték-e magokat, és ez az okmányban a vételár kitételénéi csak költség kímélésből, vagyis csak szin' leg mellőztetett;" „hogy pedig ez valósággal igy történt — Mautner V. \ állomásából nyilván kitűnik." „Bár pedig ezen tanú felperes, s illetőleg attyának könyvvezetője, — vallomása mégis, miután Márkus L. tanú vallomásával is támogattatik, a perr. 193. §. értelmében oly részbizonyitéknak volt veendő, mely póteskü által teljes próba erőre emelhető; ennek tekintetéből tehát felperesnek a póteskü megítélendő s az ügy kimene tele annak le — vagy le nem tételétől függővé teendő volt." (1877. sept. 4. — 8081. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. Valamely külföldi kereskedői czég, melynek üzlelköre Magyarországra is kiterjed, itt magái be nem jegyeztetvén, ezáltal nem nyer jogot orra, hogy magát államunk bíróságainak illetősége alól kivonhassa. Feldman Mór bpesti bej. kereskedő képviselve pesti ügyvéd Schulhof Géza által — ,Victoria kőszén termelési s Coaks gyártási részvénytársaság4 bécsi bej. czég e. 1371 frt 12 kr. iránt a bpesti váltó keres, tszék mint keresk. bíróság előtt f. év június 12. pert indított, — előadván mikép alperes bányaigazgatósága által A. szerint mint Magyarországban főképviselője (General Vertreter) termel vényei elárusitásával lett megbízva, 5. p. szerint minden mázsa után 2 kr. provisiót kötelezvén,havonkint Bpestenfizetendőt; minek folytán B. szerint a győri gőzhajó társulattal nagyobb menynyiségü kőszén szállítására több rendbeli ügyletet kötött, azok a társaság által megerősítettek s a szállítás tényleg folyamatba is tétetett (C. a.) Azonban alperes a szállított áruért a kikötött provisiót megtagadván, és pedig különösen a márcziu?, aprii, május hónapokra esendőt, miután a januári járandóságot már előbb külön keresettel beperelte. — Es az A. okmány 6-ik pontjában teljesítés helyéül Budapest köttetett ki. Tárgyaláskor alperes — miután a megjelenésre | csak 30 nap adatott, neki pedig mint bécsi üzletnek 45 | nap jár — 15 napi halasztást kért; s egyszersmind kij fogásolta az illetőséget; mert tagadja, hogy felperes kereskedő, hogy közvetítéssel iparszerüleg foglalkoznék, s hogy a kereseti üzlet alperes üzletkörébe tartoznék. 2. Mert az elj. rend 5. 6. §§-ban kijelölt ügyletek azon tszékhez tartoznak, melynél a czég bejegyezve van — alperes pedig Bpesten nincs bejegyezve, itt nem is székel. 3. Tagadja, hogy az A. egyezmény köztük jogérvényesen jött volna létre; mert társulata a 2. sz. czég kivonat 1. p. szerint csak 2 igazg. tanácsos aláirása s a ,Victoria Actienges.' stb. feliratú czimbélyeg rányomata által kötelezhető. Az A. pedig egészen más aláírással van ellátva, mely a társulatot átalában, de különösen a kereseti ügyleteknél nem kötelezi. Végre tagadja, hogy a szerződés Bpesten lenne teljesítendő; egyszersmind az A. eredetijének lételét is tagadja, mert azt felperes fel nem mutatta. A bpesti keresk: tszék f. év aug. 24. — 69863. sz. a. az illetőségi kifogást elvetette, s ujabb perfelvételi határnapul aug. 3l-két tűzte ki; „tekintve, hogy alperes kereskedő, s hogy egyébbként is a kereseti ügylet a ker. törv. 259. §. b. p. s utolsó kikezdése szerint alperest illetőleg keresk. ügyletet képez;" „tekintve továbbá, hogy alperes által kiállított A. okmány 1. p. szerint az alp. társulat magyarországi főképviselőségének székhelye Budapest, s hogy a fizetési kötelezettség teljesítésének helyéül az A. okmány 6. p. értelmében Budapest köttetett, ki ;* „tekintve végre, hogy a felperesi okiratok valódiságának megállapítása s a kötelezettség fen — vagy fen nem állásának elbírálása az ügy érdemére tartozik — a birói tárgyi s helyi illetőség (260. §. 259. §. b. p. Elj. rend. 5. §. 2. p. 8. §. perr. 33. s. 35. §§.) megállapítandó volt" — (ref. Hegedűs.) Ugyanazon felperes hason ügyletből kifolyólag f. év július 7. szinte a bpesti keres, tszék előtt 541 frt 36 kr. fizetésére adott be keresetlevelet — mint a mely összeg provisió fejében neki alperes társulat által június hóra lett volsa kifizetendő. A bpesti keresk. tszék f. év aug. 24. kelt végzésével itt is elvetette az illetőségi kifogást; és pedig a tárgyi illetőségre vonatkozót, mert az A. okirat szerint őt alperes társaság felperes képviselőjének kirendelvén, keresk ügyletek közvetítésével, dij meghatározása mellett eladási ügyletek eszközlésével megbízta; vagy is őt a keresk. meghatalmazottat megillető hatáskörrel ruházta fel. — A kereskedők s keresk. meghatalmazottak közötti ezen viszonyból származott keresetek pedig, miiven a jelen kereset is, az elj. rend. 6. §. 8. p. szerint a keresk. bíróság illetősége alá tartoznak. — A kereset alapját képező okirat valódisága s tartalma, ugy bizonyító ereje e. emelt kifogások pedig az ügy érdemére tartoznak. — A helyi illetőség e. kifogás sem állhat meg, mert pénzbeli követelések a hitelező lakhelyén fizetendők (ker. 324. §.) — mert az A. okmány 6. p. szerint arra Bpest köttetett ki. A perr. 35. §. szinte igy rendelkezik; s alperes azáltal, hogy itt magát be nem jegyeztette, nem szerzett jogot arra, hogy magát a belföldi bíróság illetősége alól kivonhassa (ref. Nagy Ödön.) Alperes részéről a birói illetőséget raegállapitó végzés ellen mindkét ügyben semm. panasz használtatott. A Semmitőszék mindkettőt elvetette;