Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 80. szám

321 „mert a perbeli felek mint kereskedők közt folya- | matba tett ezen pernek alapjául szolgáló kereset oly ok- | iraton alapszik, — mely a keresk. törv. 259. s 260. §§. szerint kereskedelmi ügylet létrejöttét tanúsítja, és a kereskedelmi biróság tárgyi illetőségét megállapitja; s a melyben az, hogy eme okiratot a társaság nevében tliegel ki Í9 állitotta, — határozott tagadásba nem vétetett ; — ily körülmények közt, tekintetbe vételével annak hogy: „a) az, váljon az A. alatti okirat az alperesi társulatot is kötelező érvénynyel, az erre jogosított egyén által lett-e kiállítva — és így a helybeli fizetés kikötése is érvényes-e? — az ügy érdemének részét képezi; és hogy nb) a pénzbeli követelések a keres. törv. 324. §. értelmében a hitelező lakhelyén fizetendők, — azáltal pedig, hogy alperes társaság, melynek üzleti köre 2. sz. szerint ez országra is kiterjed, — magát itt be nem jegyeztette — a keres, eljárási rend. 8. §. szerint különben sem nyert jogot arra, hogy magát a belföldi biróság illetősége alól kivonhassa „ezeknél fogva a keres, biróság tárgyi s helybeli illetőségét az eljár. rend. 5. §. 2, pontja s a 8. §-sza, ugy a perr. 33. 35. §§-hoz képest egyelőre megállapítani kellett." (18/7. okt 10. - 20449. — és 21317. sz. a.) A könyvkereskedő elhaltával, kereskedői üzlete, kiadói üzletével együtt másra átruháztatván, a kiadói vállalattal járó kötelezettségek is — nevezetesen az irói dijakra vonatkozólag — utóbbira szálnak át. Milassin Vilmos bpesti ügyvéd — Wodjá ner Fülöp könyvkereskedő s könyvkiadó e. 400 frt fizetésére a bpesti váltó keresk. tszéknél keresetet indított f év aug. 5-kén — előadván, mikép Riedl Szende egyetemi nyelvtanár, neki 1240 frttal adósa levén, a köztük létrejött birói egyesség (A ) alapján még 1873. évben Riedl összes ingóságaira s ezek közt azon irói dijára is — 4' 0 ftra — mely a Lampel Róbert által tőle megvett, .Német olvasókönyv' 4-ik kiadásaért járandott, kielégítési végrehajtást vezetett s foganatosíttatott, 16*2883. sz. végzéssel Lampel R. utasitatván, hogy a 4-ik kiadás megjelentével a 400 frt irói dij Milassinnak fizetessék. (B.) Lampel Róbert ezt egy tanú jelenlétében C. szerint el is ismerte ésmegigérte a kifizetést. O azonban 1874-ben elhalt és azon év aug. 10. könyvkiadói s kereskedési üzlete minden jogaival s kötelezettségeivel adásvétel utján Wodjáner Fülöpre száltát ki a fent érintett munkát 1876. évben saját nyomdájában, a régi czég alatt ki is adta 4-ik kiadásban. (D. a.) Alperes kifogásolja az illetőséget. A bpesti kir. váltó tszék mint keresk. biróság f. év sept. 3. kelt végzésével birói illetőségét megáll apitotta ; „tekintve, hogy alperes bejegyzett kereskedő (könyvnyomdász és könyvkiadó) s hogy a kiadói üzletekkel való foglalkozás üzlete folytatásához tartozik; tekintve továbbá, hogy a kereset alapjául szolgáló kiadói ügylet a keres, törv. 259. §. 5. p. szerint kereskedelmi ügyletet képez; a kereseti követelés fenn — vagy nem állásának kérdése pedig az ügy érdemére tartozik — a birói illetőség a ker. tör. 259. §. 5. p. 260. §. a. p. s a ker. eljár. rend. 5. §. 2. p. alapján megállapítandó volt." Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert alperes beismeri, hogy Riedl Szende s Lampel Róbert közt kiadói ügylet jött létre; — az ügyiratokból pedig kitűnik, hogy az előbbinek jogai felperesre s utób binak kötelezettségei a kiadói ügylettel együtt alperesre átszállottak, és hogy a szerző irodalmi munkája kiadatott ;« „miből következik, hogy a kereset alapját ama kiadói ügylet, illetőleg az ebből folyó, az irodalmi munkálat szerzőjének járó követelés megtérítése képezi „a biróság tehát ezen, az alperest illetőleg kereskedelmi ügylet tekintetéből birói illetőségét kellően indokolt végzése által — az elj. rend. 8. §. 2. p. értelmében helyeseu állapította meg." (1877. okt. 10. — 20453. sz. a.) A kereskedelmi illetőség kellő időben kifogásoltatván, a biróság semmiségei követ eh ha mint keresk. biróság azon kérdést végzésileg nem dönti el, hanem felperest itéletileg keresetétől elmozdítja azon alapon, mintha a peres ügy a keresk. (örvény elbírálása alá nem tartoznék. Gold Adolf bpesti kereskedő — Weisz János baranyamegyei Villány községben lakó kereskedő e. még 1876. decz. 13 — 458 frt 57 kr. fizetésére a pécsi tszék mint keresk. biróság előtt pert indított; mert buza szállitásra neki kölcsön vett zsákokat adott át, s miután a szállitási ügylet kölcsönös egyezéssel megszüntetett — ő sem azokat vissza nem szolgáltatta, sem a kölcsön dijat meg nem fizette. Perfelvételére felperes meg nem jelenvén, alperes kérte őt mint konok perlekedőt elutasitatni — fentartván jogát az illetőségi kifogás érvényesítésére; — a tárgyalás elhalasztatott, mi két izben ismételtetett. Az utóbbin, midőn felperes is megjelent, alperes illetőségi kifogást emelt mi ellen felperes védekezett s egyszersmind az ügy érdemébe bocsátkozott. A pécsi ts cék f. június 4. — 3471 S',. a. Ítéletet hozott, melyben felperest keresetétől elmozditotta s 18 frt pertköltségben marasztalta következő indokolással : minthogy azon keresk. ügylet, melyből a kötelezettség származott még 1873-ban s igy a ker. törvény létezése előtt köttetett, de ugyanazon időben a tőzsde biróság ítélete szerint az meg is szűnt, az abból származott követelésre nézve a tszék mint keresk. biróság illetékesnek nem találtatott. Felperes semm. panas za folytán — A Semmitőszék a tszék ítéletét megsemmisitette (297. §. 1. p.); „mert alperes a keres, eljárási rend. 11. §. értelmében első tárgyaláskor a biró illetéktelensége miatt kifogást tett; ennek folytán tartozott volna az eljáró biróság azon §. 2-ik kikezdésében foglalt rendelkezés hasonlatosságánál fogva, a 27. §-hoz képestannak kitételével, hogy mint keresk. biróság határozott, az illetékesség kérdését végzés által eldönteni;" „midőn tehát e helyett felperest ítélet által keresetétől azon indokból mozdította el, mert nézete szerint jelen ügy a keresk. törvény szerint el nem bírálható, — egyszersmind magát illetéktelennek mondotta ki — alaki törvénysértést követett el." (1877. okt. 10. —15170. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A végrehajtás bányakönyvbe iktatott bányarészre, s ezután járó nyereményre intéztetvén, annak mint bányászati tárgy80*