Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 80. szám
Budapest, 1877. kedd, október 23. 80. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: közjegyzői okirat színleges pontja. — Keresk. döntvény. — Semmit, döntv. Jogeset. A közjegyzői okirat létele ki nem zárja annak bizonyithatásál, hogy kivüle, de tartalmára vonatkozólag előzetesen bi zonyos szóbeli megállapodás jött létre, — különösen azon irányban, mikép a szóbeli megállapodás szerint a közjegyzői okirat bizonyos pontja csak színleges. Brüll Sámuel — Stern Jakab s Guttman Albert e. 25,000 frt fizetésére a n.-váradi tsz éknél 1876. évben pert indított — melynek letárgyalása után. A törvényszék 1876. sept. 12. — 14087, sz. a. ítéletével felperest keresetével elutasította azon esetre, ha Stern J. fő esküt tesz arra: „hogy a zomlini pusztai haszonbérlet eladási jogügyletéből folyólag ö s társa Guttman felperes részére a 2. sz. közjegyzői okiratban foglalt 72,400 frt vételáron felül, felperes egyébb adóságai törlesztésére a kereseti 25,00^ frt fizetésére is külön szóbelileg magukat nem kötelezték" — következő indokokból: „A kenset azon alapon lett megindítva, hogy a felperes által ha-zonbérelt zomlini pusztai bérletet 1875. sept. 22. alperesek 97,400 frtért átvévén, a 72,000 frt felperesi váltó ádóság átvállalása mellett s a bérlemény átvétele után, felperesnek készpénzben még 25,000 frt lefizetésére, mely a vételárat kiegészíti, alperesek magukat szóval kötelezték." „Tekintve, hogy a bérlet átruházásáról szerkesztett 2. sz. közjegyzői okmány a 72,400 fr* átvállalt összeget és feltételeket anélkül tartalmazz-., hogy a 25,000 ftról említés tétetnék, azon körülmény volt megbírálandó miszerint a közjegyzői okmányon kívül álló követelés valójában létezik-e, s hogy annak fizetésére alperesek kötelezhetők-e ?" „Figyelembe véve a kihallgatott kifogástalan tanú Mautner vallomását, mely szerint jelenlétében jött létre peres felek közt azon megállapodás, hogy alperesek az általuk aláirt váltók 72,000 frtnyi kielégítésén felül, felperes egyébb adóságai törlesztésére 25,000 frt fizetését szóval kötelezték, s hogy jelenlétében peres felek mint rokonok abban állapodtak meg, hogy nagyobb költség kímélésére a közjegyzői okmányban csak a zomlini haszonbérlet összegét fogják kitenni; figyelembe véve továbbá Márkus L. azon vallomását, hogy Stern s Guttman azon nap előtti estén, melyen peres felek közt a pusztai ingóságok átadása felett készített közjegyzői ok mány létesült, tehát 1875. sept. 21-kén, vagy ís az átvállaló szerződés megállapítása idején, nála megjelentek s Brüll most felperes s közöttük létrejött haszonbérleti ügyletet részletesen elbeszélvén, neki elmondották, hogy Brüll Sámuelnek az általuk nem kévéseit 72,000 fton felül létező adóságai törlesztéséhez ketten még 25,000 frttal fognak járulni „ezen tanuzmányok által bebizonyitottr r.k veendő, hogy peres felek közt oly szóbeli szerződés j9tt létre a bérlemény átvállalásakor, mely minőségénél 8 a fenforgó körülményeknél fogva a bérlemény átvállalásáról készített és 72,400 frt átvállalási összegről szóló közjegyzői okmánytól egészen elvontan bírálandó meg, s mely a 25,000 frtnak felperes részére szóvali kötelezését igazolja." „Minthogy azonban alperesek a zomlini bérletnek 97,000 frt értékbeni átvállalását tagadják s a közjegyzői okmányba foglalt 72.40J ftot állítják a vételár valódi összegének, — a kereseti 25,000 frt készpénz fizetés iránti kötelezettségüket pedig tagadják: a döntő ténykörülményre nézve felperes által kinált nemleges fő eskü alpereseknek a tekiptetben, hogy ök a 25,000 frt lefizetésére magokat nem kötelezték, — a perr. 230. 232. §§. szerint odaitélenő volt" stb. A bpesti kir. tábla 1877. april 16. — 1162. sz. a. az első bir. ítéletet a per érdemében megváltoztatta s felperest feltétlenül elutasította — következő indokolással: „Felpereá maga is állítja, hogy a szóbeli egyesség, mely szerint alperesek az ő részére a kereseti 25,000 frt fizetését is kötelezték, az ügyletről felvett közjegyzői okirat felvétele előtt történt. Felperes ennélfogva a szóbeli egyességnek a közjegyzői okiratban fel nem vett részét, mint külön álló mellék szerződést nem érvényesítheti ; minthogy erre nézve valamely fentartás a közjegyzői okiratban nem foglaltatik. Különben pedig midőn a szerződésről írásbeli okmány vétetik fel, az okmány kiállítása előtti szóbeli megállapodások, melyek az írásbeli okmány tartalmával nem hangzanak össze, vagy toldalékot képeznek — tekintetbe nem vehetők." „A Mautner V. által a kereseti 25,000 frtnak a közjegyzői okiratban történt fel nem említése okára nézve tett vallomás, mely a Kaufman tanú vallomásával támogattatik, — felperes javára nem volt értékesíthető; mert habár azon tanú bizonyítja is, hogy a 25,000 frt költség kímélés szempontjából nem jött be a közjegyzői okiratba, és ez arra mutat, hogy a közjegyzői okiratban foglalt vételár, nem a valódi vételár volt, s így azon okirat e pontra nézve színleges — felperes keresetét nem erre állapította; — a mennyiben pedig Mautner azon vallomása a 25,000 frtnak fel nem említését a közjegyzői okiratban azon okból is történtnek állítja, mert a peres felek mint sógorok egymásiránt bizalommal viseltettek és az arra mutatna, hogy felperes talán alperesek hamis előadásai által megtévesztve egyezett abba, hogy a 25,0 >0 frt az okiratba fel ne vétessék, — ezen tény felperest csak kártérítési keresetre jogosítaná; de különben is Mautner vallomása egyik irányban sem eléggé kimerítő, és határozott." A legf. ítélőszék következő Ítéletet hozott: „Az ügy érdemére nézve mindkét alsó bírósági ité80