Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 77. szám - A bagatell peres ügyek 5. [r.]

Budapest, 1877. péntek, október 12. 77. szám. Tizenkileuczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Tartalom : Bagatell peres ügyek. (Vége.) — Jogeset: Haszonbér csődelőtti nyugtázása. — Keresk. döntvények. X A bagatell peres ügyek, V. Nézetünk szerint a tervezett bagatell biráskodási intézmény teljességgel nem fog azon czélokboz elvezetni, melyek kijelöltettek, — nem fogja t. i. legalsó fokon az igazságszolgáltatást, javítani, könnyíteni, — tehát a nép valódi érdekeit sem előmozdítani. A jövő, a joggyakorlat kétségtelenül igazolni fogja ezen nézetet. Másrészt alig lehet kétség az iránt, miszerint ugyanazon jogérdekeket, a rendes egyes bíróságok korszerű szervezése, s az itteni törvénykezési eljárás észszerű, a sommás eljárás tei más étének megfelelő' szabályozása által, minden bizonynyal, sőt sokkal biztosabban lehetne érvényesíteni. Most nem czélunk tüzetesen foglalkozni annak részletes kifejtésével, hogy mikép kellenék a mostani egyesbirósági rendszert átalakítani, a kielégítőbb jogszolgáltatás elérhetése végett; most csak annak kimutatását tűztük ki feladatunkul, miszerint: a javaslat által megállapított bagatellügyi eljárás téves elhibázott szabályozás, mely az áilanaférfiaink által emlegetett czéloknak távolról sem felelend meg. Mert nemcsak az illetékességi rendszer, a mint előbbi fejtegetéseinkből is látható — helytelen, fen nem tartható kiindulási pontokon alapszik ; hanem maga az eljárás is ugy a mint az a törvényjavaslatban szabályoztatik, a gyors s olcsó igazságszolgáltatás kellékeitől messze elesik. A javaslat védői azt állítják: Minthogy a jelenlegi perrend hosszadalmassága a fő baj, — ezen, bármely közegre legyen is az eljárás bizva, azonnal segitve lesz, m i h e 1 y e s t a perrendtartás mellőztetik a bagatell ügyekben.*) Pártolják tehát a javaslatot, mert az a perrendtartást félreveti, és igy a hoszszadalmasságnak véget vetend. Hogy a perrendtartás , kivált ah"gy az most a jelenben gyakoroltatik, a hosszadalmasságnak és sok más egyébb bajnak is forrása, ez kétséget nem szenved; ezt nem a mostani, legújabb soi disant codificátoraink fedezték fel; az már évek előtt lőn kimutatva. — Ebből azonban nem az következik, hogy experimentátiót csináljunk ismét egy uj bagatell organismussal és bíráskodással; hanem az, hogy a perrendet gyökeresen kiigazítsuk, s ha lehet minél előbb egészen uj perrendet alkossunk, Mert ha oly rosz a perrend, mért hagynók azt meg egészben, s változtatnók át csak a bagatellügyi törvénykezés számára? Miért bírjanak az 50 frt értékig terjedő ügyek külön reformra kiváltsággal — a többi sommás ügyek felett, melyeket továbbra is megakarnak hagyni a most már annyira elhíresztelt perrend hosszadalmassága alatt senyvedni — Ez azt hisszük igen kézzel fogható ellenmondás. De az egész kiindulási pont is téves s helytelen. Mert csak kissé kell a bagatell javaslatot átvizsgál*) „Hon" sept. 22-ki számának vezérczikke. nunk és látni fogjuk, mikép az eljárás lényege ugyanazon — a minden baj forrásának tartott — perrendtartáson alapszik ; eljárási szabályai jóformán s tulnyomólag ugyanazok, melyeket jelen perrendünkben is bírunk. — Nagyon meglátszik rajta, hogy azok, kik készitették, felette bele élték magokat a perrend működésébe; sehogy sem tudták lerázni magukról annak szellemét, és kirívóbb színeit; bármint tiltakozzanak is ellene. A megyei hatalom hősei által annyira portált bagatell eljárási szabályzat nem egyébb, mint en miniatűré a mostani perrendtartás. A képviselőház okt. 9. ülésében az igazs. minist, tudós államtitkára helyesen emiitette, hogy a törvénykezési formaságok ártalmasak az igazságszolgáltatásra. De nem mondotta meg, ezen szerinte is szükséges formaságok korlátozása, hol szűnik meg a még szükségesebb jogbiztosságra veszélyes lenni, — sem azt, hogy a jogügyek természetének különbözésége tekintetéből, hol ívannak a formaságok s azok korlátozásának határai. «<A joggyakorlat Európa előhaladottab jogállamaiban nem volt képes más határvonalt félállitani, mint azt, Eiely az egyes birósági — sommás, és a törvényszéki — rendes biráskodás között felállítható; a még további elválasztás s különböztetés — sommásabb s legsommásabb — bagatell — eljárásra, csak a német experimentál subtilitá>-oknak lett fentartva — de minden biztos alap s józan indokolás nélkül — bármint védje azt — az igazs államtitkár is. Eztn formaságok azonban a javaslat bagatell eljárásaiban lényegileg ugyanazok — mint a perrendtartás eljárásában. És pedig azok, szorosan az írásbeliség rendszerének elemei, — a mint attól jelen törvénykezési rendszerünk keretében nem is válhattak el. Az — reményijük — egy szakértőt sem fog elámítani, ki egyik tekintélyesb lapunkban felkiáltott: Szóbeliség, közvetlenség! ezek leendnek a békebirói eljárás alapjai, s igy a perrend eltávolításával segitve leend legalsó törvénykezésünk bajain. A bagatell javaslatban ugyanis semmivel sem tétetik több a közvetlenség valósítására, mint jelenlegi perrendünkben. A legújabb — már 4-ik — törvényjavaslatban is (27. §.) csak az áll, hogy: felperes szóval vagy irásba foglalva terjesztheti elő panaszát" — és perrendtartásunk is azt rendeli (114. §.) hogy : „sommás eljárásban rendes keresetlevél nem kívántatik; a követelő fél keresetét szóval is előadhatja." A mint csakugyan ezen szabály, az európai sommás eljárások mindenikében is feltalálható — a nélkül, hogy abban s azáltal a közvetlenség rendszere létesitettnek tekintetnék. — Még annak daczára is, mikép a 4-ik javaslat a 3G. §-ban fennen hirdeti: hogy a tárgyalás szóbeli, közvetlen, s nyilvános a minek a közvetlenséget ér77