Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 77. szám - A bagatell peres ügyek 5. [r.]

308 vényesitő szabályok nélkül semmi értelme;és a mely ok- | ból jelen perrendünk sommás eljárása sem valósitotta — | mint naponta láthatjuk — a közvetlenséget — habár annak 101. §-sza szintén azt mondotta ki: hogy a tárgyalás szóbeli s nyilvános; mi szabatosabb forruulá ás is a mostaninál, mert a szóbeliség s közvetlenség ugyanegyet jelentenek. Az eljárási szabályok azonban mint a perrendben, ugy a bagatell javaslatban is az Írásbeliség kifolyásai; és pedig szintén bő alkalmat nyújtva a hosszadalmasságra, mint a huzavona visszaélésekre is. — Ennek igazolására csak néhány főbb szabályai idézése is elegendő lesz. A kereset tetszés szerint Írásban beadható (4-ik javaslat 27. §.) Az idézés írásbeli — a mostani perrend szabályai szerint. Az idézési határidő tartama nincs kijelölve — csak lehetőleg rövid határnap kívántatik (23. §.) mi a jelen gyakorlatunk tanúságaként temérdek visszaélésre vezethet. A személyes megjelenés nem kötelező, joguk lesz a feleknek korlát nélkül meghalmazottat használni (32. 33. §§.) mihez még a bírónak igen tág discretionarius rendelkezhetése is járul. Az egész tárgyalás menete az írásbeli perrend keretében mozog. A tárgyalási jegyzőkönyv a perrend szabályait követi, mint ez, ugy a javaslat is azt követelvén, hogy: a kinyomozott vagy kideritett tényállást röviden tartalmazza, a bizonyítékokra való utalással (perr. 117. § 4-ik javas. 51. §.) Hogy ezen rövidség mivé alakulhat — mutatják jelenlegi sommás jköny veink ; [a javaslat szövegezése ugyanazon eredményre vezethet. A bizonyítási rendszer egészen az írásbeliségen s a jelen perrenden alapszik. Eszközei szinte a : beismerés, okiratok, tanuzás, szemle, szakértők, és az eskü. — Utóbbi a községi biráskodásnál kizáratott — minek helyessége iránt alapos kételyek lehetnek; miután köznépünknél az okiratolás nem igen fordulhat elő — titkolódzó természeténél fogva pedig tanukat nem szeret használni Megtartotta azon régi jogelvet is, miszerint: két tanú egyező vallomása teljes bizonyítékot nyújt. (46. §.) És az eskü alkalmazhatásának, mely oly bűnösen grassál társalmi életünkben szinte igen tág kaput nyit, megengedvén azt az okmányok ellenében is, és mindig a döntő körülményekre, más bizonyítékok hiányában. (50. §.) Még azzal sem közeledik a mai reformokkor és a közvetlenség szelleméhez, hogy szabaddá tenné a feleknek, biroi engedély nélkül a kérdéseknek egymáshozi intézhetését (jav. 37. §.) — vagy megengedné, hogy a felek tanúikhoz és szakértőkhöz viszonosan szabadon intézhetnének kérdéseket, s nem csak azokat melyek a 4-ik javaslat 49. §. szerint: az eljáró biró által megállapitattak, vagy a felek indítványai alapján s a feleletekből kifolyólag a biró által szükségeseknek találtattak (3. pont.) A hosszadalmasságot, a perrendszerü idézési, bizonyítási s végrehajtási eljáráson kivül tetemesen előmozditandja az elhalasztások tág engedélyezése is, nevezetesen a felek viszonos beleegyezése mellett, s a bíróság önkénye folytán, midőn elhalaszthatja az ügyet tóbb más eseteken kivül akkor is mindig, ha a bizonyítást a tárgyalási napon felvehetőnek nem találja. A gyorsabb jog szolgáltatásra lényegesen egyedül egy reformot nyújt, midőn a községi biráskodás körén túl a f e 1 eb b e z é s t kizárja (56. §.) Azonban midőn ezáltal a gyorsaságnak használ — kérdés: nem sokkal többet fog-e ártani az alaposságnak, a valódi jog hü érvényesítésének ? Nekünk legalább, je1 len körülményeinkben az iránt s főleg oly terjedelemben, | nagy kételyeink vannak. Mellőzve azt, mikép századok gyakorlata folytán, a felebbezési jog legcsekélyebb pénzösszegig is igen megszokottá vált s jó formán a nép jogérzékébe ment át, minek rögtöni megingatása nem igen lehet tanácsos; — e mellett kétségtelen, mikép 50 frt érték nálunk nem csekély vagyont képvisel, mindenesetre sokkal nagyobbat, mint a nyugot európai államokban. — Ily vagyont nálunk rögtön egyszeri felebbezéstől is megfosztani — alig szolgálhatand a jogbiztosság előmozdítására. Ehhez járul még, mikép a járásbirákon kivül, a bagatell vagy békebirói biráskodás gyönge erőkre, kevéssé szakképzettekre, a joggyakorlatban járatlanokra lesz ruházva. — Hogyan lehessen ily egyének Ítéleteiben anynyira megbízni, hogy a további felülvizsgálat szükségesnek, kívánatosnak ne találtasáék? A megnyugvás itt annál csekélyebb lehetend, minthogy a javaslat minden törekvése oda irányult, hogy az ügyvédek közbejárása 1 e h e t e 11 e n i t e s s é k — a mi egyedül ellensúlyozhatná a bagatell birák gyöngeségét és tapasztalanságát. Es még sem zárja ki másrészről a hoszadalmasság minden eszközeit. Mert az igazolásnak halasztó hatálylyal, s a perújításnak helyt ád; az igény pereknek igen tág kaput nyit; és asemm. panaszokat nem zárja ki. A semmiségi panaszok alkalmazását mind az ügy érdembeni eljárásnál nagyon könnyíti, — mind a végrehajtás folyamában, a végrehaj tatónak éppen ugy mint a í végréhajtást szenvedőnek számos esetben lehetővé teszi •— halasztó hatálylyal is. Képzelhető, mennyire felfogják ezt használni ba gatell ügyekben is, a per huzavonására; főkép miután a felülvizsgáló biróság a felterjesztőtől felvilágosítást is kérhet, sőt a feleket a semm. panasz körülményei felett újra meg is hallgatathatja (56 — 59. §§.) Megemlítendő még, mikép a mint az illetékesség közegei nagy tarkaságot fognak feltüntetni : ugy az eljárás is különböző és sokféle leend. A községi biráskodás külön, és a többi bagatell ügyek is külön eljárás alá esnek. S mivel némely közegekben a községi s bagatellügyi biráskodás öszpontosul ; ugyanegy biróság előtt két féle eljárás jön alkalmazásba. — A járásbíróságok legorsszabbul járnak, szaporodni fog hatáskörük egy ujjal, a bagatell eljárással, s igy e fórumon : bagatell, sommás, váltó, kereskedelmi, s néha telekkönyvi eljárás is fog összejönni. — Hogy ez is zavarólag hat.s a törvénykezést nehezíti, kétséget nem szenvedhet* Es ez leend alsó forumunkon a törvénykezés képlete, melyben előre láthatólag a most túlsúlyra emelt járásbirákkal valódi verseny futtatást fognak űzni a szolgabirák, békebirák s a többi városi s községi bagatell birák, — hogy a népet magokhoz édesgessék, s bíráskodásra peres ügyeket nyerhessenek. Mit fog tehát nyerni az igazságügy? Csak azt,hogy a megyei hatalom emelésére bizonyos közegek aíkotatnak; miáltal a birói közelség előmozdittatik, — de csak is az alapos igazságszolgáltatás rovására. Mert ezen biráskodás gyönge, nem szakképzett egyénekre lesz bizva,*) kik átalában a vitás kérdések alapos *) Főleg miután az okt. 9-ki ülésben, előbb a m i n i s t e r e 1nök s azután Somsics indítványára elfogadtatott, hcv minden vizsga nélkül pusztán jogiskolát végzettek is lehetnek békebirák.