Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 75. szám - A bagatell peres ügyek 3. [r.]

300 séggel is birnak, — ily alárendelt, szebb jövő nélküli s | nagyon szűken javadalmazott pályára nem fogják el- | szánni magokat, De azzal sem ámítsuk magunkat,mintha ily 20—50 ftos ügyek mind oly egyszerű viszonyokon alapulnának, melyek elbírálására szakképzettség nélkül a természetes józan ész is elegendő lenne. Judicaturánk adatai tanúsítják, rnikép számos 10 — 30 ftos ügyeink voltak már, melyekben mind a három fórum máskép itélt, vagy a legfelsőbb törvényszék mindkét alsó biróság Ítéletét megváltoztatta. Annáliukább, mert azon eljárási szabályok, melyeket a határozati javaslat alapjául elfogadott központi bizottság javaslata is tartalmaz, éppen nem olyanok, melyek mellett a tiszta józan ész elégséges lehetne a biráskodás gyakorlatára. — Es pedig már terjedelménél fogva is; midőn majd 100. §-ból álló törvény fog a képzettség legalsó fokán álló bagatell birák elébe állitatni, melyet nem egy könnyen fognak betanulni. — De még inkább az eljárási szabályok természeténél fogva melyek a jelen perrend irányelvein alapszanak s azért egyszerűeknek, könnyen alkalmazhatóknak távolról sem tekinthetők. Nevezetesen a perrendből átvett bizonyítási eljárás nehézségeivel hogyan fognak bagatell biráink megküzdhetni, midőn azt oly hosszas gyakorlat után reudes szakbiráink mind máig sem értik s tudják correct alkalmazni. — A köz s magán okiratok közti különbségek ; az eskü megitélhetés feltételei; a kereskedői üzleti könyvek vezetésének megbirálhatása; szakértők kikérdezése stb. stb nem oly könnyű dolgok melyeket az egyszerű müveit- | ségü s képzettr-égü közigazgatási hivatalnokok kellően j végezhetnének. — Ugyanily nehézségekkel fog járni a j tényállás kipuhatolása, az egybefoglalt követelések elkülönítése, az ügyre vonatkozó kérdések feltétele, a tárgyalási jegyzőkönyvvezetése, melynek más egyebek közt tartalmaznia kell a kideritétt tényállást, a lényeges bizonyítékokra való utalással. — Előre láthatni, mennyi zavar, és hiba fog ezen működéseknél keletkezni, a minden joggyakorlat nélküli bagatell birák kezei közt. És a midőn előre láthatólag ily gyönge hiányos, kellő alaposság nélküli lesz a járásbíróságon kívüli bagatell biráskodás — az innen keletkező jogbiztosság megtámadása még azzal fog tetéztetni, hogy ítéletei ellen a felebbezés kizárva leend. Ez felette veszélyes experimentatió leend, meggondolva főkép azt, hogy nálunk az 50 írt érték nem valami csekélység — a melyet tehát lent a képzettség hiányában s fent a felebbezés kizárásával — minden biztosíték nélkül hagyni a jogszolgáltatásban — teljességgel nem lehet kimenthető. És e mellett a czélzott törvénykezési gyorsaság sem leend biztosítva, és pe iig a határidők határozatlansága s különbféle halasztások alkalmazásán kivül, különesen két intézmény következtében, melyek egyike az ügyeknek a községi biráskodás befejezése után a járásbíróság előtti újra megkezdhetése; másika pedig a ^emm. panaszoknak nagv terjedelemben való megengedése. — Hogy utóbbi mily mérvben fog felhasználtathatni a húzavonára — tudjuk a tapasztalatból. Már ezekből is kivehető, mikép bagatell bíróságaink körében, a közelség képzelt előnyeinek, az alapos, kielégi tő igazságszolgáltatás sokkal magasb igényei minden bizonynyal feláldoztatni fognak. Kereskedelem jo^i döntvények. Azon keresetek irányában, melyek a váltó törv. 90. §-ból folynak ki a birói illetékesség, illetőleg hatáskör tekintetében, a köztörvényi bíróságok illetőségét s hatáskörét szabályozó perrendtartás, illetve a keresk. eljárás szabályai mérvadók. Az ,1. O e s t e r r. J u t e s p i n e r e í e t W e b e r e i{ bej. czég — Waldman Lipót bpesti bej. kereskedő e. 2400 frt iránt a bp esti váltó tszék mint keresk. biróság előtt f. év aug. 2. pert indított, — előadván, mikep alperes 1876. augustustól sept. végéig 4100 frt értékű árukat rendelt és vett át, melyek fejében felperes részére két 1017 ftos váltót fogadott el, egyet pedig 2400 írtról Reinitz L. bpesti lakosra intézvényezettet kibocsátott; a két első váltóját be is váltotta, — Reinitz azonban már 1875-ben teljesen fizetés képtelen levén — a 2400 ftot ki nem fizette; ennek folytán fel- s alperes közt a fizetési időkre nézve alkudozások keletkezvén, ez alatt a váltó lejárt s felperes azt meg nem ovatolta; mit tudva alperes a kifizetését megtagadta. — Ennek folytán perli azt most a köztörvényi, illetve a keresk. biróság előtt, nv'után a tartó ás áru vételi tehát keresk. ügyletből származik. Alperes kifogásolja a keresk. illetőséget. A bpesti keresk. tszék f. év sept. 3. — 74829. sz. •légzésével illetőségét megállapította; tekintve, hogy alperes bejegyzett kereskedő, és hogy a keresk. törv. 2G4. §. értelmében a kereskedő által kiállított mindennemű kötelezvény a keresk. üzlet folytatásához tartozónak tekintendő, — a mennyiben ellenkezője magából az okiratból ki nem tűnik; tekintve továbbá, hogy a kereskedő mindazon ügyletei, melyek keres, üzlete folytatásához tartoznak, a ker. törv. 260. §. szerint keresk. ügyleteknek tekintendők; azt pedig, hogy a kereseti váltó alapjául szolgált ügylet az üzlete folytatásához nem tartozott volna, alperes szemben a törvényes elővélelemmel s alperes tagadásával, mivel sem bizonyította. Alperes semm. panaszszal élt, melyben azt fejtegeti; hogy elvi jelentőségű kérdésül szolgál: váljon a váltó törv. 90. §-ból kifolyó keresetek vonhatók e keres, biróság illetősége alá vagy sem ? s e részben a végzés azon megkülönböztetése : hogy a váltó keresk. ügyletből s/.ármazik-e vagy sem — mi az ügy érdeméhez tartozik — helyt nem foghat, miután a váltónak a 90. §-ban kimondott köztörvény utjáni perlése, teljesen független a váltó alapjául szolgált ügylet természetétől. A Semmit ő szék azt elvetette ; „mert a panaszban felhívott váltó törv. 90. §-sza egyedül a váltó kibocsátója vagy elfogadójának váltói kötelezettsége megszűnése után, a váltó birtokos irányában, köztörvény szerinti kötelezettségének mely esetben való fenmaradását mondja ki; de az ily kereset iránti illetékesség, illetve hatáskör tekintetében, — mint a váltó i törvény keretjébe nem tartozó kérdés iránt rendelkezést nem tartalmaz, hanem e részlten a köztörvényi bíróságok illetőségét és hatáskörét s abályozó perrend, — és illetve a keresk. eljárás szabályai mérvadók; és pedig ahhoz képest a mint a kérdéses váltó alapját képező jogügylet kereskedelmi vagy köz magán ügyletet képez;" ..a tszék tehát — tekintve, hogy azon jogügylet melyből a kereseti követelés származtatik, a neheztelt végzésben felhozott törvényes okoknál fogva, kétségtelenül ker. ügyletet képez, s hogy a már alperes kereskedői minőségénél fogva is annak tekintendő (26). 261. §§.