Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 72. szám - Törvényjavasalat a perrend módositása iránt

288 mikép ily lényeges rendszer átalakításokat novelláris uton megkísérelni nem lehet más, mint a legveszélyesebb experimentátió ? És ily változtatások, uj alakitások összeegyeztethetők-e magával a novelláris törvényalkotás természetével '? A felelet iránt, melyet ezekre egy komoly szakférfiú adhat, — nem foroghat fenn semmi kétség. Kereskedelem jogi döntvény. A legf. Itélöszéktöl. A bizományos csak a megbízás értelmében létrejött bizományi ügylettel szoros összefüggésben levő kiadásaira igényelhet elsőbbségi zálogjogot; de nem jogosított egy harmadik terhére, ki a tulajdonos megbízónak adott előlegek folytán a neki ál is adott árukra zálogjogot nyert s azokat elárusilás végett a bizo mányoshoz küldötte, — oly kiadásokat tenni számításba, melyek az áruk átvétele előtt a megbízó ellen már léteztek, — vagy azon harmadik megrövidítésével a megbízónak előlegekel adni. Wiegenfeld J ános mitroviczi bej. kereskedő]— Kunosi Nándor bpesti bej. termény bizományos e. 6000 frt iránt a bpesti váltótszék mint keres k. bírósághoz f. év jan. 24. rendes keresetlevelet adott be; melyben előadja, mikép Herzog Adolf szinte, mitroviczi kereskedő a neki készpénzbeli kölcsön, illetve előlegül adott 11,500 frt fedezetéül s biztosítására A. sajátkezüleg irt nyilatkozata, ugy B. C. levelei szerint 1876. évben több száz hordó és zsák szerb szilvát s 14 csomag birkabőrt adott át oly kikötéssel, hogy azon zálogárukat felperes eladathassa s magát abból első sorban kielégitcthesse. Ennek folytán fentebbi tartozások kiegyenlítése végett felperes a zálogba adott árukat Pestre Kunosihoz küldötte bizományba elárusitás végett, azt minden megbízó levelében értesítvén fentebbi jogviszonyáról Herzog irányában, a mit Kunosi N. csakugyan tudomásul is vett D. E. levelei tanúságaként. De hogy azon árukat Kunosi csakugyan nem Herzogtól, hanem felperestől kapta s vette át, — D. E. levelein kívül az F. G. H. feladási bárczák is bizonyítják. Mindamellett 5503 frt tisztázása után Kunosi Nándor a még megmaradt árukat maga részére bíróilag elárvereztette (K. árverési jkönyv.) azon ürügy alatt különösen, hogy ő is adott Herzognak előlegeket s azokért fedezve nincsen, s hogy azon árukat biztosítékul magától Herzogtól kapta volna. Abpestikeresk. tszék f. év april 11. — 31378. sz. a. felperest keresetétől elmozditotta s 30 ftra mérsékelt perköltségben elmarasztalta. „Mert az eldöntendő kérdés itt az: érkeztek-e felperestol mint feladótól alpereshez czimezve a kereseti zálogtárgyak? Minden más a felek által felhozottakuak csak akkor lenne jelentősége, ha azon kérdés: hogy a felperes által, illetőleg neve alatt r.lperesnek küldött tárgyak (bizományi) eladás végett kü!detíek-e alpereshez — vitás lehetne. Miután azonban a valódiságra nézve nem kifogásolt A — H. és K. okiratok tartalmából, melyet az alperesi 2 — 9. sz. alattiak mi részben sem erőtlenitenek meg — kiderül az, hogy a mely tárgyak felperes neve alatt, tehát felperes által küldettek alperesnek, — — azok csak is bizományi eladás végett küldethettek, — miután tehát bizonyos, hogy alperes a zálogtárgyak eladásából befolyt vételárt megbizójának a zálogos követelés erejéig átadni tartozott s ezen vételárt egy 3-ik személy elleni követelés fejében visszatartani jogosítva nem volt; — világos hogy a perdöntő kérdés csak a fentebbi lehet." „Alperes tagadása ellenében felperes okmányával csak annyit képes bizonyítani, hogy az F. G. H. feladási vevények szerint az ezekben foglalt tárgyakat csakugyan ő küldötte alperesnek eladásul, — s hogy a keresetben felsorolt s K. árverési jkönyv s érint eladott többi tárgyak is felperes által, az ő neve alatt — küldettek volna, mivel sincs bizonyítva ; sőt az A. tartalmának a B. C veli összehasonlításából az következtethető, hogy épen egyik jelentékeny szállitmánv nem felperes neve alatt, hanem Herzog Adolfé alatt küldetett alpereshez, a ki mint fel — ugy alperestől is veit. fel ezen árukra előlegeket." „A K. tartalmából kiderül, hogy az F. Gr. H. alatti árukért összesen 5410 fit 18 kr. folyt be;" „tekintve, hogy a D. alattiban foglalt puszta „tudomásul vételnek" a fentebbieknél s a felek s Herzog közt fenforgó viszonynál fogva mi jelentőséget sem lehet tulajdonítani" — „tekintve, hogy alperes az eladásnak fogan itositására — már a kereset szerint is — feljogosítottnak tekintendő, mert a megbizás teljesítésében járt el, s mert hogy a megbízás, az adott utasítás ellenére járt volna el — felperes nem is állította;" „tekintve végül, hogy felperes saját beismeréseként alperestől már 5500 ftot kapott — mindezeknél fogva felperes a perben igazolt követelése erejéig, sót ezentúl is már kielégítve levén, őt a 6000 frt igazolatlan követelésével elutasítani kellett." A bpesti kir. tábla f. év május 16. — 2604sz. a az e. b. Ítéletet helybenhagyta következő indo. kokból. „Felperes keresetét arra állapítja, hogy alperes az ő bizományosa volt s így a bizományi árukat felperes értesítése nélkül eladni s azok vételárából Herzog A. elleni követelését előzetesen levonni jogosítva nem vo't. Ezen állítását azonban alperes tagadása ellenében be nem bizonyította; mert felperes az összes árukra nézve beismeri, hogy azok Herzog tulajdonát képezték s ez neki csak az adott kölcsön erejéig engedett zálogjogot, — ugy azt is, hogy ezen jogviszonyról alperest is értesítette s igy alperes az árukat mint Herzog A. tulajdonát vette bizo mányba; mert az 1-ső tétel alatti 372 zsák szilva, a 4-ik a. birkabőrök s 5-ik a. 10 hordó szilva a becsatolt okmányok s különösen az A. E, 3. sz. s 4. sz. alattiak szerint nem felperes, hanem Herzog által lettek alperesnek eladás végett bizományba küldve; továbbá mert a 2-ik tétel alatti 519 zsák 3 ik a. 18 hordó és 6. alatti 5 hordó szilva az F. G. H. szerint felperes nevére szóló feladási vevények mellett lettek ugyan alperesnek elküldve; azonban az E. levélből s főkép 2. 3. 4. mellékletekből világosan kiderül, hogy ezeket felperes nem mint saját bizományi áruját küldötte alperesnek, hanem csak az azokra Herzog Adolfnak adott kölcsön összegét adta tudtul alperesnek, őt ezen összeg visszatartására, illetve kifizetésére felszóllitván s 5. szerint tudtára adván, hogy az adott kölcsönt felmondja." „E;ek szerint tehái alperes Herzog bizományosának levén tekintendő, a ker. törv. 379. §. szerint jogosítva volt magát a bizományra forditott költség s d;jai tekintetében (melyeket egyébbiránt felperes még akkor is elismerni tartoznék, ha ö lett volna a bizományba adó) — ugy szinte Herzog A. elleni követelése tekintetében a bizományi áruk elárverezése által kielégíteni, s felperes