Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 72. szám - Törvényjavasalat a perrend módositása iránt

Budapest, 1877. kedd, sept. 25. 72. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Perrend javaslat. — Keresk. döntvény. — Semmit, döntv. A jtilius — septensS>eri előfizetési idő­szak e napokban lejárvan, tisztelettel felkérjük évnegyedes előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Nagy köszönettel vennők, ha lapunk támoga­tói hatás- és ismeretségi körükben eföíizetöink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány téljes példánynyal szolgálhatunk.' — %z előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 írt., egész évre 8 frt. Törvényjavasi.it a perrend módosítása iránt. /. Azt hisszük ugyan, mikép komolyan szó sem le­het arról, hogy ezen javaslat a törvényhozó tesiület elébe vitessék s tárgyalás alapjául szolgálhasson; elég nagy merészségnek tekintethetvén már az is, hogy ily mü, mely a nyelvezet s tc-chnica szempontjából is min­den kritikán alóli, nemcsak nyilvánosságra hozatott,, hanem még — egv részben legalább jogász tekintélyek­ből álló enquette tanácskozása tárgyává is tétetett. Mindamellett azon újításokat, melyek abban mind reform eszmék szerepelnek, megvitatás nélkül nem hagy­hatjuk. A javaslat fogalmazványa, szerkezete, oeconomiája oly primitív a c< dih'catió terén, mikép a felülvizsgálat s kritikai javítás, kiigazitás lehetőségét is jó formán ki­zárja. Itt tehát csak teljes átdolgozás, minden részletekre kiterjedő átalakítás jöhetne szóba: minek létesítése vala­mely egyes szak erőre bizható, de enquette tanácskozás tárgyává tehető nem lett volna. És az eléggé szomorú jelenség, hogy még legújabb codificátiónknál sem haladtunk továbbá. Korunk egyik legnagyobb jogtudósa szerint: „TechnischeUnvollkomraeiiheit ist Unvoll­kommenheit des ganzen Rechts." — Nagyon természetesen. — Ily tökéletlenségek képesek a törvény­hozások legnemesebb czél ait meghiusitani, a legszebb reformok hasznait megsemmisíteni,a legüdvősb törvénye­ket kijádzani. És nálunk, a jogérvényesítés kiszámithatlan kárára, a codificatiónális munkálatoknál mindenre inkább gon­dolnak, mint a törvény alkotás ezen nélkülözhetlennek te­kinthető tökélyének elérésére. Az utolsó évtized alatt szekér számra alkottunk tör­vényeket s javaslatokat; és még sem sajátítottuk el azon nagy szükségü kelléket, mely szerint szabatos, világos, ellenmondás nélküli s kétértelműségeket kizáró törvé­nyeket készítettünk volna. A hosszadalmasság különösen igen jellemzi ugy az eddigi muukálatokat, mint a jelenlegit is — azon hossza­dalmasság, mely a törvényekben határozottság s világos­ságnak legnagyobb ellensége lehet. Ugy mutatkozik, mintha codificatoraink inkább arra törekednének, hogy minél töbet, mintsem minél jobbat teremtsenek ;j talán nagyobb mérvben vezetetve és ösztönöztetve a munka dí­jazás hasznai, mint a szellemi érdekek által, melyek egy tökéletesb, a nép jóllétének előmozdítására szolgálható tör­vény előállításának dicsőségében rejlenek. — Es csak­ugyan mutathatnánk fel több példát arra, mikép az illető codificatornak legfőbb törekvése az volt, hogy minél vas­tagabb volumen előállításával minél nagyobb dijazásra tehessen szert. Hogy a hosszadalmasság, szószaj.oritások, ismétlé­sek mily nagy mérvet, öltöttek a jelen javaslatban — később talán néhány példával illustrálni fogjuk. — Most közelebbi s fő feladatunkhoz térünk át, mely abban áll. hogy előtüntessük s vizsgálat tárgyává tegyük ezen javaslat alap kiindulási pontjait, — ha szabad monda­nunk — irányelveit, melyekben t. i öszpontosulnak a codificator reform eszméi, azon főbb újítások, melyek által érvényben levő perrendünk javítását, tökéletesbité­sét elérni törekszik. — És ezen reform szabályok következők. 1. Az egye sbi rák — járásbíróságok — hatás­köre 500 frtig terjesztetik. 2. Az önálló semmi tő szék eltörültetik. S. Önálló senim. panaszok használata kizá­ratik. 4. A perorvoslati rendszer átalakittatik — az a'aki sérelmek uj rendezésével. 5. A végrehajthatóság, tekintet nélkül a fe­lebbezésre, k i t e r je s z te ti k, nevezetesen 20J frtig s értékig. 6. A judicatura egyöntetűségének előállítására ple­numok rendeztetnek mind a Curián, mind a kir. tábláknál. Ezek azon alapeszmék s indítványok, melyeken sarkallik perrendtartásunknak a novelláris javaslat által tervezett reformja. Mindenki láthatja azokból, mikép itt nem kevesebb czéloztatik, mint törvénykezési rendszerünknek jó for­mán gyökeres átalakiása, a mostani jogszerve/etnek fel­forgatása, és egészen uj intézmények általi helyettesítése. Az eljárás rendszerének természete nem változtat­tatik meg, a közvetlenség behozatala meg sem kisérelte­tik, marad továbra is az Írásbeliség uralkodó rendszer­nek, — de ennek keretén belül gyökeres, az egész jelen­leg létező rendszerünket befolyásoló újítások javasoltat­nak. — Ezek létesítésével törvénykezésünk uj a'akot nyerne; igazságszolgáltatásunk, úgyszólván, egészen más irányt venne. Es mindez csak ugy per excerpta — novelláris co­dificatió utján eszközöltetnék. Kérdjük: van-e szakértő ki ily codificat'onális eljá­rást helyeselhetne? Nem kell-e mindenkinek be.átni, 72

Next

/
Thumbnails
Contents