Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 71. szám - Végrehajtási árverés alkalmával elkövetett vesztegetés

285 „Indokok: „Az eldöntés tárgyát jelen esetben | az képezi: váljon a kir. törvényszékek jogositvák-e. a | részvénytársaságoknak hozzájuk beterjesztett közgyűlési jkönyveit s a/.ok mellékleteit hivatalból megvizsgálni, és a mennyire azokból a keres. törv. 1. R. X. cz. VII. fejezete szabályainak súlya alá eső cselekvények vagy mulasztások jelenségei merülnek fel, azok tekintetében panasz bevárása nélkül, hivatalból is intézkedni?" „A keres, törvény fenidézett fejezetében foglalt büntető határozatok által, kétségtelenül nemcsak a részvényesek, de áltáljában a közönség — illetve a közhitel érdekeinek megvédése czéloztatott; — ebből pedig természetszerűleg folyik a kir. tszékeknek azon joga, hogy a részvénytársaságoknak hoz/.ájuk beterjesztett jkönyveit 8 mellékleteit megvizsgálják, s a mennyire azokból az idézett büntető határozatok súlya alá eső cselekvény vagy mulasztás nyomaira akadnak, — az érintett fejezet ben foglalt szabályokat panasz bevárása nélkül hivatalból alkalmazhatják." „A törvénynek ugyan ily értelmezésén alapszik a keres, ügyekben követendő eljárás iránti rendelet 51. §-sza, mely a biróságok kötelességévé teszi eljárni, bármily uton jutottak a keresk. törv. 218. 219. "221. §§. súlya alá eső cselekvények vagy mulasztások hivatalos tudomására." Ezeknél fogva stb. stb. (1877. sept. 12. — 627. sz. a) A Semmitöszékiöl. Valamely ló, mint el nem tartható dolog elárverezéséről levén szó, az árverési kérvény következtében, a felek meghallgatása eszközlendö, s e nélkül az árverés el nem rendelhető. Az első bíróság melyhez a keresetlevél nem mint kereskedelmihez adatott be, szintén mint köztörvényi birósag hozván Ítéletet, a kereskedelmi illetőség nem forog fenn, habár a bíróság végzésében egész átalánosságban a kereskedelmi törvény s eljárásra hivatkozott is. Fischer Miksa bpesti lókereskedő — Dinu Branko pészaki lakos e. bizonyos lóra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelenítése s a 240 írt vételár viszszafizetése iránt a temesvárijbiróság előtt sommás keresetet indított, melyre nézve előadja mikép alperestől A. lólevél mellett 1876. márczius 18-kán Temesvárott 240 frtért egy lovat vett, mely azonban butacsirában szenved, mely betegség a lóvétel megsemmisítésére alapos okul szolgál. Megjegyeztetik mikép alperes a marasztalási 24J frt összeget bírói kézbe feltétlenül letette s felperest átvételére feltétlenül kérte utr.sitatni, a nélkül, hogy a ló viszazavétele iránt intézkedett volna. A jbiróság 187Ő. június 28. hozott ítéletével a vételszerződést megsemmisítette s alperest a ló visszavétele mellett a 240 frt vételár fizetésében elmarasztalta. A bpesti ki r. tábla 1876. nov. 21. kelt ítélettel az első bíróságit helybenhagyta; mert az eladott lónak a bpesti állatorvosi intézetben volt lóval való azonossága, utóbbi intézet bizonyítványában s a lólevélben foglaló leírás folytán kétségtelenné van téve; az állatorvosi tanintézet C. alatti okiratával pedig bizonyittatik, hogy a kérdéses ló 1876. márczius 31-kén csírába szenvedőnek találtatott, s ezen az adásvételt a törvényes gyakorlat szerint megsemmisiiő betegség az ügyletnek 1876. márcz. 18-kán történt megkötésétől 30 nap lejárta előtt jelentkezett; mi mellett azon alperesi kifogás, hogy a ló el| adáskor és előzőleg egészséges lett volna figyelembe nem 1 vétethetett; valamint az sem mintha alperes jótállást nem vállalt volna, mert nem bi onyitotta, hogy felperes kifejezetten elengedte volna a szavatosságot s ily megegyezéssel köttetett volna meg az adásvétel. Ezen itélet jogerőre emelkedvén — felperes a kérdéses ló nyilvános elárverezte tését kérelmezte. A temesvári jbiróság f. év május 3. — 9142. sz. a. helyt adott a kérelemnek — végzésében kimondván: mikép 1875. évi 37. (keres, törv.) t. czikkben foglalt kereskedelmi törvény, ugy a kérvényhez mellékelt B. tanúsítvány s az első bírósági ugy azt helybenhagyó kir. táblai itélet alapján felperesnek joga van az elárverezés érvényesítéséhez — rni elrendeltetik s foganatosítására a bpesti VI ker. jbiróság megkerestetik. Ezen végzés e. alperes setnm. panaszt adott be, a temesvári jbiróság mint kereskedelmi bírósághoz — ámbár a kereset ahhoz csak mint köztörvényi bírósághoz adatott be s az itélet is általa ily minőségben s nem mint keresk. bizóság által hozatott Mindamellett a semm. panaszban az állíttatik, hogy a járásbíróság mint kereskedelmi bíróság hozta a neheztelt végzést, melyet azért neheztel, mert az Ítéletek szerint tartozott volna felperes a vételár megtérítése mellett a lovat visszaadni és pedig Temesvárott, mert az adásvétel itt keletkezett; és mert az ügylet vásáron létesülvén nem tudhatta, hogy a vevő kereskedő-e vagy sem, más ép ugy megvehette volna; miért is ezen ügylet a keresk. törv. 258. 259. §§. foglalt keresk. ügyletek közzé nem tartozik s azon törvény itt nem alkalmazható; továbbá mert a járásbíróság nem mint kereskedelmi kerestetett meg, ítéletét is nem mint ilyen hozta — tehát jelenleg sem járhat el mint kereskedelmi, s mint ilyen nem hozhatta árverési végzését ugyanazon ügyben. De ha mint kereskedelmi illetékes lenne is, az árverést még sem rendelheté el, mert jelen esetben a keres. törv. egyik §-sza sem alkalmazható s az elárverezésre semmi ok sem forog fenn, miután felperes a lovat az ítéletek szerint visszaszállítani köteleztetett. A Semmitőszék a semm. panasznak helyt adván a neheztelt végzést (297. §. 1. p.) megsemmisítette, s az eljáró j bíróságot mint köztörvényi bíróságot utasította, hogy az árverési kérvény folytán a feleket jkönyvileg hallgassa meg s ennek előre bocsátásával hozzon uj szabályszerű határozatot; „mert el nem tartható dolog elárverezéséről levén azó, a felperes által beadott árverési kérvény folytán a perr. 343. §. útmutatásához képest a felek meghallgatása vált szükségessé ; s miután a neheztelt végzés ezen intézkedés előrebocsátása nélkül hozatott : azt megsemmisíteni s a jbiróságot szabályszerű eljárásra és pedig mint köztörvényi bíróságot utasítani kellett;" „mert az első bíróság jelen ügyben nem mint kereskedelmi, hanem mint köztörvényi bíróság hozott Ítéletet, a mint ezt annak indokaiban ki is fejezte, s e tekintetben azon körülmény sem változtat, hogy a neheztelt végzésben egész átalánosságban a keresk. törvény s eljárásra történik hivatkozás." (1877. sept. 12. — 13181. sz. a.) Nem igazoltatván, hogy alperes kereskedő, vagy hogy ai eladott terményt továbbadási szándokkal mástól vásárolta, a termény szállítás kereskedelmi ügyletnek nem tekintethetik. Székler Mór dunaföldvári lakos — Hu nyár M i h á 1 y u. ottani lakos e. 24 frt árkülönbözet niegté71*