Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 71. szám - Végrehajtási árverés alkalmával elkövetett vesztegetés

284 így constatáltatva lévén a bűnösség, egyik örökös, és | jelzálogos hitelező az esetet megtorlás végett feljelentette J a dévai kir. ügyészségnél s a vizsgálat alatt a vádlottak mindegyike a vesztegetés tényét beismerte. Ennek folytán a kir. ügyész részéről emelt vád alapján tett indítványához képest P. J. mint vesztegető és vevő ellen a dévai kir. törvényszék által a vád határoz at 1877. márcz. 14-én 56.r). sz. a. kimondatott. Vádlott felebbezése folytán azonban ezen határozat a marosvásárhelyi kir. tábla által 1877. május 15. — 1929. szamu határozattal feloldatott; a a feloldás indokai következők: „A P. J. és vádlott társai beismerésével be van ugyan győzve, hogy a H.-féle jószágnak Ocson 1874. jul. 7. tartott második árverésen P. J. A. F.-nek, és B. F.-nek külön külön 50^ és 500 í'tot igért (nem igért, de kötvéuyileg kötelezett) hogy az árveréstől elálljanak, — P. A.-nak pedig azon évi termést oda engedte; tekintve azonban stb. — hogy P. J. azt vallja, hogy az ígéretet csak azért tette, hogy a hosszura nyúlt árverés valahára befej esztessék stb. hiányzik annál fogva a vesztegetés és csalás bűnének tárgyi tényálladéka, miért is az első birói határozat feloldásával P. J. ellen a további eljárás felhagyandó volt/' így előre ezen határozathoz nem irunk kommentárt ; bevárjuk miként fog határozni a Curia mint legf. ítélőszék, — H hová felfolyamodás utján f. évi 6273. szám alatt legfelsőbb eldöntés végett beérkezett. A t. szerkesztőség engedelmével az eredményt, saját véleményem kíséretében közölni fogom. Szerény i Ede. Kereskedelem jogi döntvények. A legf. Itélőszéktól. A törvényszékek jogosítva vannak a részvénytársaságoknak hozzájuk beterjesztett közgyűlési jegyzőkönyveiket s azok mellék eiéit hivatalból vizsgálat alá venni, és a közhitel érdekeinek megóvása czéljából, panasz bevárása nélkül is, hivatalból intézkedni, ha azokból a keresk. törvényben foglalt büntetőjogi határozatok súlya alá eső cselekvény vagy mulasztás nyomaira akadnak. A „Zólyomi takarékpénztár Beszterczebányán" — czimü részvénytársaság az 1877. évi márczius 15-ki közgyűlésénekjkönyvét,azilletékes beszterczebányai törvényszéknek, mint kereskedelmi bíróságnak bemutatta — vagyoni kimutatásának megvizsgálása végett. A tszék mint keresk. bíróság f. év april 28. — 2314. sz. a. következő határozatot hozott: „A nevezett részvénytársaság részéről beterjesztett s az 1876. évről összeállított vagyon kimutatás bíróilag megvizsgáltatván, az törvényellenes felállításánál fogva jóvá nem hagyatik s ezen mérleg összeállításánál résztvett igazgatósági — nem különben azt felülvizsgált felügyelő bizottsági tagok, — névszerint Ráner S., Nicolai E., Pausner J., Eisert E. S., Tilles B, Würsching R., Móri E., Martinovics F., Nóvák N., Eisert A. s Palesch K. a keres. törv. 199. 218. 220. §§. szerint fejenkint 50 — 50 frt pénzbírságban elmarasztatnak; egyúttal utasitatnak, hogy a törvényen alapuló ujabb vagyon kimutatást az azt jóváhagyó közgyűlési jkönyvvel 45 nap alatt és pedig a közgyűlés után haladéktalanul annyival inkább terjesszék be, mivel ellenesetben szigorúbb pénzbírsággal fognának fenyitetni;" „mert 1. „Az 1876. évről szóló mérlegnek .Vagyonkimutatásában az ,ingatlanok- rovatában az intézeti ház a mostani értéknek meg nem felelő 86,436 fttal lett felvéve ;•• „2. Ugyanazon rovat „kétes követelések" czime alatt HZ 1875-ki mérlegben 23,76 ) frt lett kitüntetve; ezen követelésre a takarékpénztár által bemutatott főkönyvének 6ft-ik lapja szerint 1876. év folyamán 1829 frt 82 kr. folyt be — 4697 frt 18 kr. pedig a főkönyv tanúsága s az előterjesztésben tett igazgatói beismerés szerint 1876. évben mint behajthatatlan lejegyeztetett, s igy a fenmaradó 17,233 frt követelés az 1876-ki mérlegnek „Vagyon" rovatában teljes értéke szerint leszállitatlanul vétetett fel, a mennyiben a 4697 frt 18 kr. összeg mint behajthatatlannak való kitüntetése által a kétes követelés egyátalán le nem szállitatott; miután a törvény értelmében a behajthatatlan követelés, mint ilyen, amúgy is külön tétel alatt lejegyzendő ;* „tekintettel már most a keresk. törv. 19 ). §. 5. pontjában előirt azon intézkedésre, mely szerint a kétes követelések valószínű értékük szerint veendők fel, — az intézeti igazgatóság s felügyelő bizottság tagjai törvényellenesen jártak el akkor, midőn a kétes követeléseket teljes értékükben vették fel a mérlegbe, — illetőleg az ily törvénytelenül összeállított mérleget felülvizsgálati záradékkal ellátták; s ebből folyólag, enyhitő körülményül felvéve azt, hogy a nevezett részvénytársaság eljárásában eddigelé szabálytalanság nem tapasztaltatott — a mérleg összeállításánál részvett tagokat stb. stb." Ezen határozat e. az igazgatóság tagjai s más érdekeltek f. év május 8. felfolyamodással éltek. A kir. tábla f. év május 29. — 2800. v. sz. alatt következő végzést hozott: „Az első bíróság végzésének megváltoztatásával, az abban foglalt összes rendelkezések hatály nélkülieknek nyilvánitatnak. Indokok: „A keres, eljárást szabályozó rendelet 31. §. szerint peren kivüli birói eljárás hivatalból csak azon esetekben inditathatik, melyekben azt a keresk. törvény rendeli; egyébb esetekben pedig csak az arra jogosított fél kérelmére. — Minthogy pedig a keresk. törvényben (21. 41 110. stb. §§.) meghatározott azon esetek közzé, melyekben a biróságnak hivatalból kell eljárni, a törvény 180. §. értelmében bemutatott közgyűlési jkönyvnek a végbőli átvizsgálása, hogy alapszabály — vagy törvényellenes határozatot nem tartalmaz-e? nem tartozik, — de nem is tartozhatik ; miután az oly határozat ellen minden részvényest kereseti jog illeti; minthogy végre a közgyűlési jkönyvnek, s annak kiegészítő részét képező egyébb okmányoknak bemutatása csak is azon czélból történik, hogy azok az okmánytárba elhelyeztetvén, ott bárki által is megtekintethessenek ;" „mindezeknél fogva az 1-só bíróság végzését, a menynyiben a közgyűlési határozat, illetőleg az az által jóváhagyott mérleg felett hivatalból intézkedett, megváltoztatni, ez iránybani rendelkezéseit stb. nyilvánítani kellett." Ez ellen a beszterczebányai kir. ügyészség felfolyamodott. A legf. ítélőszék következő végzést hozott : „A kir. tábla neheztelt végzése feloldatik s ugyanaz az első bírósági végzés érdembeni felülvizsgálatára utasittatik."