Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 65. szám - A hagyatéki eljárás közegei

262 Megjegyzendő felvilágosi ásul mikép a kérdéses ingatlanok szőlők voltak, de azok már nem léteznek, kipusztítanak s 4 hild területükön egy téglagyár telep állíttatott fel. Időközben felperes árverésért folyamodott, melyet aj bíróság 15167. végzésével elrendelni tőnek nem talált — miután a becslési eljárás jóvá nem hagyatott; s miután azon 6. telekk. jószágtest csak külön külön bocsátható árverés alá. Végrehajtató mindkét végzés ellen intézett se mm. panaszára — A Semmitöszék az előbbi 14608. sz. végzés ellen emelt sernrn. panaszt elvetette ; „mert habár a fenforgó esetben a külön telekjkben felvett és jogilag külön álló telekk. jószágtestek, — tekintettel arra, hagy azok a becslési jkönyv szerint, a telekjkben kitüntetett minőségüket elvesztették, és jelenleg tényleg egy értékes beépitményekk< 1 ellátott, természeténél fogva fel sem osztható téglagyár telepet képeznek, — más módon mint együttesen árverés alá nem bocsáthatók: miután még is az ó budai 11 >8. számú telekjk. C. lapja ezerint az egyes -4- a'atii részletek nem egyformán vannak terhelve, s ennélfogva a vételár felosztása alkalmával a foganatosított becslés alapján, melyből sem az egyes binokrészek telkeinek értéke, sem az azokon levő felülépitmények mely részleteken való létezése s becsértéke ki nem vehető, — azon arány, mely a vételárból az egyes részletekre esnék, megközelítőleg sem határozható meg, — s eszerint a becslés nem szabályszerűen eszközöltetett. — az eljáró birófág ennélfogva nem követett el semmiséget, midőn a kiküldött által beterjesztett becslési eljárást jóvá nem hagyta." „Tekintve azonban, hogy a feuforgó bonyolódott jogviszonyok s a telekkönyvi állással ellenkező tényleges állapot folytán az eljáró bíróság feladata lett volna, kiküldöttjének, a becslés mikénti foganatosítása iránt határozott utasítást adni. a mit azonban mellőzött, — meghagyatik ugyanannak, hogy a fent ki lejtett elvekhez képest bir. végrehajtóját az ujabbi becslésnek akkénti foganatosítására utasítsa, miszerint minden egyes telekkönyvi részlet térmértéke s az arra eső becsérték, — ugy szinte a felülépetményeknek mely telken vagy telkeken való létezése s azok külön becsértéke a szakértők által határoztassék meg ugy, hogy tisztán legyen kivehető: mit ér mindenik egyes telek, és micsoda felülépitmények állanak azon?4" „A mi továbbá az árverési kérvényre hozott 15167, sz. végzést illeti, — ez tekintettel arra, hogy az árverés a lefoglalt ingókra is kéretett elrendeltetni, s arra nézve, hogy e kérelem mtgtagadtassék, törvényes ok fen nem forog, — részben megsemmisíttetik s a jbiróság utasittatik, hogy a lefoglalt ingóságok elárverése végett a perr. 464. s 402. §§. szabályai megtartása mellett, egy bir. végrehajttó küldjön ki." ..az ingatlanok árverését megtagadó része e. panasz miután az a jelen határozat folytán tárgynélkülivé vált — felülvizsgálat tárgyát nem is képezhette." (1877. aug. 9. _ 1330". sz. a. Hivoíalbóli semmiségei képez, ha az első s felső bíróságok oly perben hoznak ítéletet, melyben a tulajdonképeni felperesek | megnevezve nincsenek. Markasoli Vilmos mint Weinreich József kiskorú örökösei gyámja — Lamberger Károly s Klein Júlia e. 44 frt 50 kr. iránt az egri jbiróság előtt pert indított. Az egri jbi róság 1875. decz. 30. hozott Ítéletével alpereseket elmarasztalta. A bpesti kir. tábla 187t\ april 27-kén 13947. sz. a. az első bírósági Ítéletet helybenhagyta. A legfőbb ítélőszék azonban 1876. sept. 14kén hivatalbóli semmiség alapján a semmitősz ékhez áttette, mert felperesi örökösök nincsenek megne vezve. A Semmitöszék mindkét ahó birósági Ítéletet hivatalból megsemmisítette (2U7. §. 1.); „mert felperes az általa képviselt kiskorúakat a perr. 64, s 65. §§. ellenére sem a keresetlevélben, sem az eljá rás folyamában nem nevezet meg; az eljárt alsó biroságok eszerint az idézett pont alá eső stmmisége t követtek el az által, hogy ezen hiány pótlása nélkül oly perben ítéltek, melyben a tulajdonképeni felperesek megnevezve nincsenek. (1876. decz. 27. - 17647. sz. a.) A telek- s földbér fizetésére irányzott keresetek az illető ingatlan területének bíróságához tartoznak. Tomcsányi Károly mint Bartfa város polgármestere — ifj Schedel István bpesti lakos e. 278 frt 83 kr. mint Bartfán létező telek utánni földbér hátralék fizeté! sére a bartfai jbiróság előtt sommás pert tett folyamatba. Alperes kifogásoltaaz illetékességet, mert Bpesten lakván, az itteni mint személyes bírósága lehet csak illetékesA jbiróság f. év jan. 16.— 184. sz. vég zésév e 1 magát illetéktelennek mondotta ki; mert a keresetben is az foglaltatik, hogy alperes Bpesten lakik s igy reá nézve a perr. 30. §. alapján személyi keresetekben ] csak lakhelyének birósága lehet illetékes. Felperes semm. panaszára — A Semmitöszék a neheztelt végzést megsernmij sitette ( 297. §. 5. j>.); „mert a követelésbe vett telek s földbér a dohig természeténél fogva ott levén teljesítendő, a hol az ezzel terhelt ingatlan fekszik; erre való tekintettel az eljáró bíróság az illetőségi szabályukat nem helyesen alkalmazta, midőn magát alperes kifogása folytán illetéktelennek mondotta ki." (1877. aug. 1. — 13695. sz. a.) Pesti ügyvédi kamarából: Hortoványi József ügyvéd Székes-Fehérvárról Pestre átköltözvén — a kamara lajstromába felvétetett. (Lakik : Zöldfa-utcza. 39. sz.) Semmitüszéki tanácsok aug. 28-tól. I. Tanács. Elnök : Lipovniczky Vilmos. Birák: Manoilovics, Beke, Pápay, Osvald, Lehoczky. Lacza. II. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birok: Szloboda Fer ncz, Láday. Barta, Gallu, Oberschall, Gsoók, Sánta. Bejelentetett összesen: 217 — ezekből 1 sajtóügyi, 6 kereskedelmi. 2 a Curia 4 a kir. tablók e. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTYÁK. Megjelen e lap heteukint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁXDOR-nál ország-út 39. sz.