Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 4. szám

14 a kereseti fekvöségek D. szerint az örökhagyó hagyaté- | kát képezték; de tekintve másrészt azt is, hogy nevezett | örökhagyó összes hagyatéka mint néhai atyja Sztolisita György után öröklött birtok, ez utóbbinak még 1856. év april 15 kén kelt 9. sz. a. csatolt, felperesek által valódiságára nézve kifogás alá nem vett végrendelete 5. pontja értelmében, alperes özvegyi jogával terhelve van, mely jogot alperes a férje most említett Sztolisits György halála óta szakadatlanul ez ideig gyakorolván, — ennek megszüntetésére vagy csak megszorítására is felperesek nem j o g o s i t v á k ; Ugyanazért az első bír. ítélet megtámadott részében megváltoztatandó levén, — felpereseknek néhai Sztolisits József után megnyílt oldalági örökségi jogukat biróilag is elismerni s ennek alapján alperest annak tűrésére, hogy felperesek tulajdonjoga a kereseti ingatlan hagyatékra — alperes özvegyi joga fentartásával! — bekebelezi essék — kötelezni stb. kellett." „Elutasítandó volt alperes viszonkeresetével, hogy j kö/.szerzeményi jogczimen a hagyatékban létező' 5 hold 854 Q ölből 3 holdra tulajdonjoga megállapitassék sfelperesek 275 frt adóság fizetésére köteleztessenek í mert , a 9. sz. végrendelet szerint alperesnek még 1856-ben elhalt férje Sztolisits György a birtokában volt összes i vagyonról 8 így az összesszerzeményröl is rendelkezvén s alperes részére csupán az özvegyi jogot biztosítván ; S miután alperes ezen intézkedésbe megnyugodott, — en- > nek ellenében, ha mindjárt igazolva volna is, hogy ama szerzemény bár mily részben is benfoglaltatik a kereseti hagyatékbau, — a vitatott közszerszeményi jog érvényesítésének most már helyt adni nem lehet." „A hagyaték terheinek törlesztése az illető örökö- [ söket egyetemlegesen terhelvén, a kért arány megállapi- j tásának alapja nincs; mert végre a hagyatéki adóságok ü kifizetését az örökösöktől követelni nem az alperes ha- j nem az illető hitelezők jogositvák." Felperesek felebbezvén — A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét felebbe- j zett részében indokainál fogva helybenhagyta." (1876. nov. 3. — 9519. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A nyomda üzlet tulajdonosa s valamely lap tulajdonos s kiadója közt a lop kiállítása, nyomtatása s többszörösitése iránt létrejött szerződés mindkét félre nézve kereskedelmi ügyletet képezvén,, — arra a kereskedelmi illetőség megállapítandó, tekintet nélkül, hogy alperes laptulajdonos kereskedő-e vagy sem? Magyar Lila s Ilona temesvári bej. czég mint a volt , Magyar testvérek' czég jogutódai s engedményesei képviselve Lamberg Imre temesvári ügyvéd által — Uhrman Mária férj. Heimné mint a T e m e s v a r e r Zeitung politikai napilap kiadója s tulajdonosnője e. Vogel J. képviseletében — 500 frt kötbér s 2782 frt elmaradt haszon összesen 3282 frt fizetésére a temesvári tszék mint keres k. bíróság előtt 1876. jul. 8-kán keresetet támasztott, előadván mikép jogelődjével mint nyomda tulajdonossal 1875. april 29-kén A. a. szerződésre lépett az iránt, hogy hírlapja 1875. jul, 1-től két évig nyomdájában fog kiállitatni. — hetenkénti felszámolandó fizetés mellett; alperes azonban a 2 év letelte előtt B. szerint tudtul adta, hogy már 1876. jul. 1-től megszűnik a lapot nála nyomatni, mit C. szerint meg is tett — daczára D a. figyelmeztetésének a következményekre. Az A. szerződés 4 ik pontjában annak megszegője 500 frt kötbér fizetésére köteleztetett; a keresk. törv. 273. § ként pedig szerződés szegésnél az okozott kár s elmaradt nyereség is megtérítendő. Ks ily ügyek a ker. eljárás 6, 7. §§. szerint keresk. bíróság elébe tartoznak. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással él. mert ő nem bejegyzett kereskedő s a kereseti ügylet mint nem kereskedelmi üzletviszonyból keletkezett a keresk. illetőséghez nem tartozik. A keresk. törvényszék 1876. nov. 13. — — 15547. 87 a. ítéletet hozott, melyben határozott az illetőségi kérdésben is, azt megállapítván s alperest az 500 frt kötbérben, ennek kamataiban s az elmaradt nyereségből pedig 2282 frtban elmarasztalta. Az illetőségét a ker. törv. 259. §. 5-ik bekezdése alapján állapította meg. Az elmarad nyereség akkép számitatik, miszerint alperes még 298 napig tartozott volna lapját felperesnél nyomatni; egy szám nyomtatásért pedig 20 frt, köteleztetett; igy az 5960 frt nyomtatási díjból a nyomtatási költséget 3178 irtot levonván, nyereségül fenmarad 2782 forint —mi azonban 2282 frtra volt leszállítandó, miután a ker. törv. 273. §. értelmében a kártérítési összegbe a kötbér beszámítandó. Alperes sem in. panaszt adott be, melyet főkép arra alapitotta, hogy sem felperesnek nyomdai — sem alperes hírlapkiadói üzlete a kis ipar üzlet körét nem haladja, tehát ügyletük kereskedelminek nem vehető ; és alperes nem is bejegyzett kereskedő, de kereskedőnek nem is tekintethetik mert kereskedelemmel nem foglalkozik. A Semmit ö szék azt elvetette; „mert a keresethez A. alatt beügyelt — alperes mint hírlap tulajdonos és kiadó, ugy a ,Magyar testvérek' czég alatti nyomda üzlet tulajdonosa s jelenlegi felperesek jogelődje közt a ,Temesv. Zeitung' czimü napilap kiállítása nyomtatása és többszörösitése iránt létrejött s felperes mint jelenlegi nyomdatulajdonos és bejegyzett czég által alperes laptulajdonos és kiadó ellen érvényesítetni kivánt szerződós, ugy fel — mint alperesre nézve kétségtelenül keresk. ügyletet képez; és pedig felperest illetőleg, eltekintve czégének bejegyzésétől a ker. törv. 259 §. 5 pnál fogva, mennyiben a kérdéses nyomdai ügylet már a kiterjedésénél fogva a kis ipar körét túlhaladja, — alperes irányában pedig nemcsak a most felhivott §. első bekezdése, de mint a keres. törv. VIII. czime alá eső ügylet az 515. §. értelmében is — „mely felett bíráskodni az eljár. szab. 5. §. 2. p. szerint, és pedig arra való tekintet nélkül, váljon alperes bejegyzett, vagy egyátalán kereskedő-e? a tszék mint keresk. bíróság hatásköréhez tartozik." „Miről a tszék az eljár. szab. 11 §-szára való utalással oly megjegyzéssel értesitetik, hogy abbeli eljárása, hogy az illetőségi kifogást nem külön az ügy érdemétől s végzés alakjában, hanem azzal együttesen itéletileg döntötte el, — a felhivott §-ban jelzett eljárásnak meg nem felel." (187G. decz. 29. — 22322. sz. a.) A perrend 35. §-sza kereskedelmi ügyekre is kiterjedvén, s az ellenfél nem tagadván, hogy a kereseti áruvétel szerződés bizonyos vásáron jött létre, ezen hely bírósága külön kikötés nélkül is, illetékesnek tekintendő.