Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 4. szám

15 A szürszabó állal feldolgozás végeit leli ször áru vásár- | lás kereskedelmi ügyletnek tekintendő. \ Ripka József sz-fehérvári lakos — Kereszté ny János budai lakos e. 18 frt iránt a sz.-fehérvári jbiróság előtt 1876. aug. 28-kán szóval keresetet terjesztett elő, minthogy tőle a fehérvári vásáron 4 mázsa lószört vásárolt 4 frt 50 krjával, mely árut alperes mind e napig át nem adta. Tárgyaláskor alperes az illetőséget kifogásolja, mert a kereseti ügylet a ker. törv. 258. §. 1. p. szerint kereskedelmi; és mert az ügylet teljesítés helyéül | Sz.-Fehérvár ki nem köttetett; ezek szerint csak alperes lakhelye határozhatja meg az illetékességet. • j A jbiróság illetőségét leszállította; mert a kereseti ügylet kereskedelmi, miután felperes mint szűr- ; szabó a szörárut alperestől mint szőrkereskedőtől, szűrre | feldogozás s igy továbbadási szándokból vásárolta; és mert az ügylet teljesítés helye kikötve nem levén, a ker. törv. 322. §. szerint azt csak azon hely képviselheti, hol a szerződés kötésekor a kötelezett fél telepe vagy lakása volt. Felperes semm. panaszszal élvén — A Semraitőszék annak helyt adván a neheztelt végzést perr. 297. §. 5. p. alapján megsemmisítette; „mert habár a kereset alapját képező jogügylet a ker. törv. 258. §. 1. p. szerint kereskedelmi jogügylet; 1 mind azon által tekintve, hogy a perr. 35. §-sza a keresk. eljár. rend. 1. §. 2-ik kikezdése s 5. 8. §§. szerint kereskedelmi ügyekre is alkalmazandó, és tekintve, hogy al- | peres sem vonja kétségbe, hogy a szerződés Sz.-Fehér- t várott jött létre; az eljáró biróság a perr. 35. §. 1. p. értelmében fenforgó ügyre illetékes." (1876. decz. 29. — \ 20073. sz. a.) A keresk. eljárási rendelet 16. §-ban kijelölt megjelenési határidő meg nem tartatván, az illető fél a tárgyalás elhalasz- j tását kérheti, minek megtörténte nem igazoltatván, azon határ- \ idő meg nem tartása miatt emelt semm. panasz bírói figyelembe nem vehető. \ Fényes László földbirtokos katasteri igazgató I s debreczeni lakos — Löwenberg Jakab debre- j czeni bej kereskedő e. 578 frt 3 kr. iráut a debreczeni } tszék mint keresk. birósághoz 1676. sept. 26. rendes keresetet adott be — 150 mázsa rozs vételára iránt, \ melyet az átvett terményért kifizetni elmulasztotta. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással élt. A törvényszék 1876. okt. 12. — 16916. sz. végzésével illetőségét megállapította ; mert alperes nem tagadta, hogy a kereseti ügylet, az áru-vétel tényleg létrejött; beismerte azt is, hogy bejegyzett kereskedő; ennélfogva a kereset elbírálása a ker. törv. 358. 260. §§• az elí" rend. 5. §. 2. p. szerint a tszék mint keresk. bíróság hatásköréhez tartozik. Alperes seaim. panaszt adott be; mert felperes nem igazolta, hogy az állítólagos kereskedelmi ügylet, mely a jelen eljárás tárgyát képezhetné, csakugyan létezik; mi nélkül még tárgyalási határidő sem lett volna kitűzendő. — De sérelmes azért is, mert figyelmen kívül hagyta azon kifogását, hogy az idéző végzés vétele s a megjelenési határnap közt a törvényes 8 napi határidő meg nem tartatott. A Sem mit ősz ék azt elvetete; „mert a kereseti összeg mely a felperes által az alperes mint bej. kereskedő részére állítólag szállított rozs után járó vételár fejében követelésbe vétetik, oly ügyletből származtatik mely a ker. törv. 258. §. 1. p. s 260. §. első kikezdése értelmében keresk. ügyletnek jeleztetik;" „mert a kereset ezen minőségénél fogva az eljáró tszék, mint keresk. biróságnak illetősége a keresk. eljárási rend. 5. §. 2. pontján alapulván, — az e tekintetbeni panasz alap nélküli." „A tárgyalási illetőleg megjelenési határnap meg nem tartása miatt emelt panasz figyelembe nem vétethetett; mert a felhívott rendelet 16. §. végbekezdéséből kifolyólag, az ezen §-ban meghatározott idő meg nem tartása esetében az illető fél a tárgyalás elhalasztását kérheti, és a panaszló azt, hogy ily kérelemmel élt volna, nem is állítja.0 (1876. decz. 29. — 19892. sz. a.) A perrend 111. §-sza alkalmazást nem nyerhet, ha alperes törvényszerűen idézettnek nem igazoltatott. Schwarcz Simon árokszállási fakereskedö — Hollánder Salamon szinte fakereskedö e. Pribilinán — 24 frt 59 kr. iránt 1876. sep. 4-kén a jászberényi jbiróság mint keresk. birósághoz sommás keresetlevelet adott be — azon alapon mert a tóle vásárolt 382 m. építő fát, mi 2 vaggon terhet sem adott, 3 vaggonba rakatta, mi viszonos megállapodásként 63 frt szállítási árkülönbözetet tett ki, melynek megtérítésére A. szerint magát kötelezte, melyből azonban a kassaoderbergi vasút igazgatóság B. szerint 38 frtot visszatéritett s igy alperes még 24 frt 59 kr. fizetésére köteleztetik. A tárgyalásra alperes meg nem jelenvén — 1876. sep. 23. kelt itéiettel a perr. 111. §. alapján elmarasztatott. Ez ellen semmiségi panaszszal élvén — A Sem mitószék megsemmisítette; „tekintve, hogy ezen ügyre hatályos s a keresk. eljárási rend. 28. §. ellenére alperes az idéző végzés átadása helyén lévő üzletében fel nem kerestetett, — vagy a lakása ajtaján történt kifüggesztésről üzletbelijei, de sőt a perr. 265. §. szerint háznépe sem értesíttetett; és igy már maga ezen szempontból törvényszerűen idézettnek nem igazoltatván — a perr. 111. §. alkalmazásával a keresetben el sem marasztaltathatott." (1876. decz. 29. - 20697. sz. a.) Senimitöszéki döntvény. (Wodjáner c. Csávolszky.) A lap tulajdonos s kiadó közti jogviizályban zárlat alkalmazásának a lap példányaira, szerelvényeire, postán érkezett elöf. pénzeire — helye nem lehet. — A tulajdoni s kiadói jogok összeütközésénél, a tulajdoni mint eminensebb jog a kiadói felett elsőbbséggel bir. Az ,E gye tért és' politikai napilap kiadási joga Csávolszky Lajos s társai (Oláh Gyula és Szederkényi) által 1875. márcz. 27 kén kötött szerződéssel (A.) Wodjáner Fülöp pesti nyomdatulajdonosra ruháztatott és pedig 5-ik pontja szerint három havi felmondással — 1878. évi april 1-jéig — mit utóbb nevezett B. szerint legújabb időkig háboritlanul gyakorolt. Azonban Csávolszky ezen időt be nem várva 1876. deczember havában C. levelében a szerződést már 1877. jan. 1-jére 4*