Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 64. szám

256 Semmitöszeki döntvények. | Annak kimondása, hogy az eskü le nem tettnek vehető-e ' vagy sem, nem <n eskü kivételére megkeresett birósáy, hanem az eljáró biró h J lásköréhez tartozik. Gr. Károlyi Ede — Kún testvérek czég s társa e. a bpesti I—III. ker. jbiróság előtt igénypert indított, melynek érdemleges eldöntésénél felperesnek főeskü lett oda ítélve, melynek kivételére a VIII- X. ker. jbiróság kerestetett meg. Az erre kitűzött napon azonban egyik fél sem jelenvén meg — A j bíróság — VIII—X. kerületi — f. év május 26. kelt végzésével, miután gr. Károlyi Ede az eskütételre meg nem jelent, azt le nem tettnek mondotta ki. Felperes semm. panaszszal élvén — A Semmit ó'szék a fentebbi végzést kiemelt részében megsemmisítette (297. §. 1. p.) s a jbiróságot utasította, hogy az ügyiratokat további intézkedés s határozatbozattal végett a megkereső perbírósághoz tegye át. „mert tekintve, hogy annak inegbirálása és kimondása: váljon a perr. 239. §-ban érintett jogi következmény beállottnak, illetve az eskü le nem tettnek vehető e vagy sem ? a perben eljáró s nem az eskü kivételére megkeresett, bíróság hatásköréhez tartozik." (1877. aug. i. — 13831. sz. a.) Elhárithatlan akadályt képez, ha a perbe idézett községi biró a peri elvételi napon, adóügyben a közigazgatási hatóság előtt megjelenni köteleztetett; mely alapon az igazolásnak — rendes perben is helyadandó. Imbronye A v r a m — K u s t é 1 y községe e. 602 frt fizetésére a fehértemplomi tszék előtt rendes pert indított, melyben alperes községet képviselő' biró a perfelvételre meg nem jelent, s ennek folytán igazolással élt. A tszék f. év april 30. — 3070 sz. végzésével az igazolásnak helyt nem adott, mivel alperes a kereset átvételétől a pertelvétel napjáig nem volt akadályozva ügyvédet megbízni a perfelvttelére. Az sem vétethetett figyelembe, hogy az idézési végzés tartalma meg nem magyaráztatott, mert ez csak az irni olvasni nem tudóknál kötelező, mi a községi bírói ól nem áll, ki t. i. irni olvasni tud. Igazolással élő alperes községi biró semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette s az igazolásnak helyt adott; „mert igazolást kérő alperes az igazolási kérelemhez csatolt hivatalos bizonyitváuynyal kellően bizonyította, hogy mint községi biró, a kitűzött perfelvételi napon, adó ügyben a közig, szolgabíró elé rendelve s ez okból a megjelenésben gátolva volt;" „ezen elhárithatlan akadálynál fogva tehát a kért igazolásnak a perr, 306. §. szerint hely adandó." (1877. aug. 1. — 130S0. sz. a.) A községi közgyámok, mint a községek árvatárának első vonalban szamndus terhe alatti kezelői, azt a magát az árvatart érdeklő peres ügyekben törvényszerűen képviselhetik. A sz.-tamási községi Arvatár képviselve Alexievits Sztefán községi közgyám által — Stimin Jócza s társai e. 79 frt 83 kr. fizetésére az ó-becsei jbiróság előtt sommás pert indított, melyben hozott ítélet felebbeztetett. | A kir. tábla a jbiró eljárásában hívatalbóli sem| miséget észlelt, mert a községi közgyámok az árvatárak• nak bíróság előtti képviseltetésére jogosítva nincsenek, tahát jelen ügy azzal letárgyalható nem volt (297. § 15- p.) A Semmitőszék itt nem találta a 304. §-szt alkalmazhatónak ; „tekintve, hogy a közgyámok rendszerint az illető községek árvatárának számadás s felelőség terhe alatti kezelésére első vonalban hivatvák; következve az általuk kezelt községi árvatárt magát érdeklő peres ügyekben törvényszerűen képviselhetik." (1876. dec/. 7. — 18985. sz. a.) A körjegyzőnek mint hiteles kézbisitő közegnek hivatalálós jelentése szerint alperesnek az idéző végzés kellő időben kézbesitetvén, ennek ellenében azon körülmény, hogy az alpe res állal Önhalalmilag visszatartott vétbizonyiloány általa csak a tárgyalás napján adatott vissza, az elkésés mellett bizonyítékul nem szolgálhat. Liptay Ágostonná — Gsillagi József e. 14531 frt iránt a verebélyi jbiróság előtt pert indított, — melyben a perfelvételre alperes meg nem jelenvén f. év okt 9. kelt ítélettel a perr. 111. §. értelmében elmarasztatott. Ez ellen semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert az óhaji közjegyzőnek mint a/. 1875. X. t. cz. 1. §. által kijelölt hiteles kézbesítő közegnek a f. év okt. kelt az eljáró jbirósághoz azon hó 9-kén 3587. sz. a. tehát az itélet hozatala élött beérkezett, a perr. 264. §. hasonlatosságánál fogva és a hivatolt törvény 5. §. értelmébeni felelőségnél fogva beküldött hivatalos jelentése szerint, panaszlónak a 2122.sz. idéző végzés okt. 5. kézbesitetvén, neki a megjelenésre szükséges idő a perr. 116. §-nak rendelkezéséhez képest megadatott; s minthogy azon körülmény, miszerint panaszló a hivatolt jelentés szerint a vétbizonyifványt önhatalmilag magánál tartván, azt többszöri sürgető felszóliitás után általa aláírva a kézbesítőnek csak okt. 9-kén adta vissza, — a kézbesitésnek ezen napon történt teljesítésére, a hivatalos jelentés ellenében, bizonyítékul nem szolgálhat; azon egyszerű állitás pedig, hogy a kérdéses végzés nem a körjegyző, hanem okt. 5-kén Hus/.ár István által hagyatott volna a hon nem talált panaszlónál, — továbbá hogy panaszló csak okt. 8-án este érkezvén haza, az idézésről a házbeliek által ekkor nyert értesítést és hogy a vétbizonyitvány szerint a kézbesítés csak okt. 9-kén vagy is a tárgyalás napján eszközöltetett, fentebbiek mellett bírói figyelembe nem vétethetett." (1876. decz. 6. — 20151. sz. a.) A csődperügyelő, mint a csődtömeg védelmére hivatott egyik közeg, a csődtömegnek bíróság előtti , k pviseletére jogosítva van. Diener József ügyvéd mint a Stronigl csőd perügyelője — Stronigl András örökösei e. az eperjesi tszéknél igénypert tett folyamatba. A tszék 1876. nov. 4. hozott ítéletet, mely felebbeztetett. A kir. tábla pedig a 804. §. alapján hivatalból felterjesztette, mivel a pert néma csődtömeg képviseletére jogositott tömeggondnok, hanem a per-