Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 63. szám

Budapest, 1877. péntek, augustu 17. | 63. szám. Tizenkilenczedik évíolyain. \ CSARNOK. Tartalom: Jászkun öröködé?. — Sajtóügyi esetek.— Váltójogi döntv. Kgy régi Jaszkisn örökösödési jogeset. (Folytatás.) Az eljárt kir. törvény.szék az összes 49*/4 pózna -^nt-.ání apai birtokra nézve bírói szemlét és becslést ren­delvén, az 1875. október 5. és 6-án felvett szemle és becs­lési jegyzőkönyv szerint, a n é h ai Szabó Antal atya után maradt 49'/4 pózna után tagositott ösz­s z e s birtok becsértéke (minek felét alperesek már el is tékozolták) 16057 frt 52 krban állapítta­tott meg. Ezekután a karczagi kir. törvényszék 7948/875. sz. a. Ítéletet hozott, mely szerint a kun­szent-mártoni 158. és 1302. számú tjkben foglalt szőllő és erdó'fekvó'ségekben alperesekkel az egyenlő osztályt megállapította, az ugyanottani 158. számú és p. mester­szállási 58. számú tjkönyvekben foglalt szántó és kaszálló fekvőségek tulajdonát ellenben, valamint azoknak időközi jövedelmeit alperes fitestvéreknek itélte; de ugyanazokat felperesek részére a Syg pózna ősi föld redemtionális ára fejében rhenus forintjává! számítva 6 frt 29 krban, a 40u/12 pózna szerzeményi vagyon becsára fejében pedig 8/u arányában 96:JO frt 8 kr. és ennek, valamint 6 frt 29 krnak 1873 július 24-től mint a kereset megindításá­tól járó 6°/0 kamataiban marasztalta. Ezen ítélet indokolása, mely a per alapos átta­nulmányozásáról, és a régibb országos és statutalis örökö­södési törvényekben! készültségről egyiránt tanúskodik, szószerint igy hangzik: „A kun-szent-mártoni 158. számú tjkönyvben A. 2. r. s/. a. ingatlanságra vonatkozólag a közösség meg­szüntetésébe mind fel — mind alperesek beleegyezvén, és miután a keresetlevélhez H. alatt mellékelt végzés szerint ezen ingatlanságra tulajdonosul bejegyzett özv. Szabó Antalné, Tóth Mácsai Magdolna neve törültetni rendel­tetett, a közösség megszüntetésének törvényes akadálya nem levén azt, t. i. a kö/össéget a felek kívánságához képest megszüntetni kellett. A kun-szent-mártoni 1302. sz. tjkben A. -)- 1. 1531. hrsz. ingatlanságra nézve a pe­res felek az egyenlő birtokarányban meggyezvén, az ily módon szinte megállapítandó volt. Ellenben ugyanezen ingatlanságra vonatkozólag a közösség megszüntethető nem volt:" „mert a keresetlevélhez E. a. hit. másolatban mel­lékelt tjkönyvi kivonat szerint ezen ingatlan a peres fe­lek jogelődeiken kívül, még Szabó (Halász) Etelka és Borbálának is tulajdonát képezi, ezek pedig sem a perbe bevonva nem voltak, sem az, hogy a közösség megszün­tetésébe beleegyeztek volna, igazolva nincs; már pedig az önálló telekkönyvi testet képező' ingatlanságra a kö­zösség megszüntetése csak is valamennyi tulajdonos be­leegyezése vagy esetleg perbevonása mellett eszközöl­hető. — A keresetnek a kun-szent-mártoni 158. és a p. mesterszállási 58. számú tjkben álló birtok természetbeni odaítélése és ezen ingatlanok 1872. február 1$2- tői folyó jövedelmeire vonatkozó részével elutasítandó!: voltak fel­peresek ;* „mert az örökösödési jog az apa elhalálozásakor ha­tályban volt törvény és törvényes szokás szerint bírá­landó meg. Miután pedig az, hogy Szabó Antal közös édes apa 1841. évben halt el, valamint, hogy a keresetbe vett ingatlan vagyonok most említett örökhagyótól származ­nak, kétségbe nem vonatott: a Jász-kunok örökösödését szabályozó, örökhagyó halálakor hatályban volt Jász­kun IV. stat. 1. §-a értelmében a leánygyermekek, ha fiúgyermekkel együtt maradtak hátra, örökösödési osz­tályrészül ingatlan vagyont természetben követelni jogo­sultak nem voltak — ezen elvből kifolyólag s tekintetbe vételével annak, hogy az ingatlanság jövedelme a tulajdo­nost illeti: az 18^ 2. óta lefolyt jövedelem sem volt felpere­seknek megítélhető — ellenben a Szabó Antal hagyatéká­bani osztály az ítélet értelmében volt megteendő:" „mert az örökhagyó halálakor hatályban volt Jász­kun kerületi szabályok szerint az ősi vagyonból a leány­gyermekek csak is a megváltási (redemtionális i összeggel elégitettek ki, és ezen váltság póznánkért egy rhenus fo­rint volt, mi a mai pénzérték szerint 1 frt 5 krnak fe­lel meg." „Miután pedig alperesek azt, hogy Szabó Antal örökhagyónak 81/4 pózna ősi földjénél több ma­radt hátra, nem igazolták, az ősi vagyonok mennyisége egyedül a felperesi beismerés alapján volt megállapítható annyival inkább, mert a keresetlevélhez M. alatt mellékelt, Szabó László, Szabó Antal örökha­gyó jogelődjének végrendele szerint az erről örökhagyóra ezen végrendelet alapján háramolt vagyonok részint aquirált javaknak ismertetnék el minden közelebbi meg­határozása nélkül annak, hogy mennyi az ősi és mennyi a szerzeményi vagyon, és igy ősi vagyonnak egyébb bi­zonyíték hiánya miatt mást, illetve többet, mint a meny nyi Szabó Pál redemtortól az örökösödés általános sza­bályai szerint örökhagyóra háramlott, tekinteni nem le­hetett. A mi már a vagyonok ősi természetét illetőleg fel­hozott azon alperesi állítást illeti, hogy Szabó Antal, Szabó László után nem végrendelet, hanem törvényes örökösödés alapján örökösödött, s igy az egész hagyaték ősi vagyonnak lenne tekinthető, bírói figyelembe vehető nem volt: Mert ezen állítást az M. alatti végrendelet tel­jesen megczáfolja, a mennyiben a végrendelet erejére az. hogy benne általános örökös megnevezve legyen, nem ki­váutatik és ezen végrendelet szelleme és helyes értelme­zése világosan azt mutatja, hogy a végrendelkezés a há­rom fiúgyermek javára eszközöltetett; és hogy az való­ban ily értelemben vétetett, igazolja a válaszhoz X. alatt csatolt egyesség levél is." 63

Next

/
Thumbnails
Contents