Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 63. szám
Budapest, 1877. péntek, augustu 17. | 63. szám. Tizenkilenczedik évíolyain. \ CSARNOK. Tartalom: Jászkun öröködé?. — Sajtóügyi esetek.— Váltójogi döntv. Kgy régi Jaszkisn örökösödési jogeset. (Folytatás.) Az eljárt kir. törvény.szék az összes 49*/4 pózna -^nt-.ání apai birtokra nézve bírói szemlét és becslést rendelvén, az 1875. október 5. és 6-án felvett szemle és becslési jegyzőkönyv szerint, a n é h ai Szabó Antal atya után maradt 49'/4 pózna után tagositott öszs z e s birtok becsértéke (minek felét alperesek már el is tékozolták) 16057 frt 52 krban állapíttatott meg. Ezekután a karczagi kir. törvényszék 7948/875. sz. a. Ítéletet hozott, mely szerint a kunszent-mártoni 158. és 1302. számú tjkben foglalt szőllő és erdó'fekvó'ségekben alperesekkel az egyenlő osztályt megállapította, az ugyanottani 158. számú és p. mesterszállási 58. számú tjkönyvekben foglalt szántó és kaszálló fekvőségek tulajdonát ellenben, valamint azoknak időközi jövedelmeit alperes fitestvéreknek itélte; de ugyanazokat felperesek részére a Syg pózna ősi föld redemtionális ára fejében rhenus forintjává! számítva 6 frt 29 krban, a 40u/12 pózna szerzeményi vagyon becsára fejében pedig 8/u arányában 96:JO frt 8 kr. és ennek, valamint 6 frt 29 krnak 1873 július 24-től mint a kereset megindításától járó 6°/0 kamataiban marasztalta. Ezen ítélet indokolása, mely a per alapos áttanulmányozásáról, és a régibb országos és statutalis örökösödési törvényekben! készültségről egyiránt tanúskodik, szószerint igy hangzik: „A kun-szent-mártoni 158. számú tjkönyvben A. 2. r. s/. a. ingatlanságra vonatkozólag a közösség megszüntetésébe mind fel — mind alperesek beleegyezvén, és miután a keresetlevélhez H. alatt mellékelt végzés szerint ezen ingatlanságra tulajdonosul bejegyzett özv. Szabó Antalné, Tóth Mácsai Magdolna neve törültetni rendeltetett, a közösség megszüntetésének törvényes akadálya nem levén azt, t. i. a kö/össéget a felek kívánságához képest megszüntetni kellett. A kun-szent-mártoni 1302. sz. tjkben A. -)- 1. 1531. hrsz. ingatlanságra nézve a peres felek az egyenlő birtokarányban meggyezvén, az ily módon szinte megállapítandó volt. Ellenben ugyanezen ingatlanságra vonatkozólag a közösség megszüntethető nem volt:" „mert a keresetlevélhez E. a. hit. másolatban mellékelt tjkönyvi kivonat szerint ezen ingatlan a peres felek jogelődeiken kívül, még Szabó (Halász) Etelka és Borbálának is tulajdonát képezi, ezek pedig sem a perbe bevonva nem voltak, sem az, hogy a közösség megszüntetésébe beleegyeztek volna, igazolva nincs; már pedig az önálló telekkönyvi testet képező' ingatlanságra a közösség megszüntetése csak is valamennyi tulajdonos beleegyezése vagy esetleg perbevonása mellett eszközölhető. — A keresetnek a kun-szent-mártoni 158. és a p. mesterszállási 58. számú tjkben álló birtok természetbeni odaítélése és ezen ingatlanok 1872. február 1$2- tői folyó jövedelmeire vonatkozó részével elutasítandó!: voltak felperesek ;* „mert az örökösödési jog az apa elhalálozásakor hatályban volt törvény és törvényes szokás szerint bírálandó meg. Miután pedig az, hogy Szabó Antal közös édes apa 1841. évben halt el, valamint, hogy a keresetbe vett ingatlan vagyonok most említett örökhagyótól származnak, kétségbe nem vonatott: a Jász-kunok örökösödését szabályozó, örökhagyó halálakor hatályban volt Jászkun IV. stat. 1. §-a értelmében a leánygyermekek, ha fiúgyermekkel együtt maradtak hátra, örökösödési osztályrészül ingatlan vagyont természetben követelni jogosultak nem voltak — ezen elvből kifolyólag s tekintetbe vételével annak, hogy az ingatlanság jövedelme a tulajdonost illeti: az 18^ 2. óta lefolyt jövedelem sem volt felpereseknek megítélhető — ellenben a Szabó Antal hagyatékábani osztály az ítélet értelmében volt megteendő:" „mert az örökhagyó halálakor hatályban volt Jászkun kerületi szabályok szerint az ősi vagyonból a leánygyermekek csak is a megváltási (redemtionális i összeggel elégitettek ki, és ezen váltság póznánkért egy rhenus forint volt, mi a mai pénzérték szerint 1 frt 5 krnak felel meg." „Miután pedig alperesek azt, hogy Szabó Antal örökhagyónak 81/4 pózna ősi földjénél több maradt hátra, nem igazolták, az ősi vagyonok mennyisége egyedül a felperesi beismerés alapján volt megállapítható annyival inkább, mert a keresetlevélhez M. alatt mellékelt, Szabó László, Szabó Antal örökhagyó jogelődjének végrendele szerint az erről örökhagyóra ezen végrendelet alapján háramolt vagyonok részint aquirált javaknak ismertetnék el minden közelebbi meghatározása nélkül annak, hogy mennyi az ősi és mennyi a szerzeményi vagyon, és igy ősi vagyonnak egyébb bizonyíték hiánya miatt mást, illetve többet, mint a meny nyi Szabó Pál redemtortól az örökösödés általános szabályai szerint örökhagyóra háramlott, tekinteni nem lehetett. A mi már a vagyonok ősi természetét illetőleg felhozott azon alperesi állítást illeti, hogy Szabó Antal, Szabó László után nem végrendelet, hanem törvényes örökösödés alapján örökösödött, s igy az egész hagyaték ősi vagyonnak lenne tekinthető, bírói figyelembe vehető nem volt: Mert ezen állítást az M. alatti végrendelet teljesen megczáfolja, a mennyiben a végrendelet erejére az. hogy benne általános örökös megnevezve legyen, nem kiváutatik és ezen végrendelet szelleme és helyes értelmezése világosan azt mutatja, hogy a végrendelkezés a három fiúgyermek javára eszközöltetett; és hogy az valóban ily értelemben vétetett, igazolja a válaszhoz X. alatt csatolt egyesség levél is." 63