Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 63. szám

250 A szerzeményi vagyont illetőleg: a felek beismerése | szerint Szabó Antal örökhagyó urán maradt összesen | 49'/4 pózna ingatlan vagyon, az 1875. évi október 5. és 6-án felvett szemle illetőleg becslési jegyzőkönyv szerint j összesen 16037 frt 52 kr. becsértékben; ez összegből le- ! í vonva a 8V4 pózna ősi vagyonra eső 2713 frt 64 krt, j tesz a szerzeményi vagyon összes értéke: 133:23 frt 88 j krt, melyből felperesek 6/ti-eá osztályrésze = 9690 frt 8 kr." „Ezen összeg kifizetésére pedig alperesek kötelezendők voltak: mert az örökhagyó halálakor hatályban volt Jász-kun statútum IV. 1. §-a értelmében a szerzeményi javakból a leányok, ha a szerzés végrendeleti alapján történt, azok valódi becsértéke sze- : rint elégitendők ki. Miután pedig a kielégítés je- | len alkalommal történik, ezen valódi becs más, mint a j jelenlegi, nem is lehet." „A mi végre alpereseknek az e en perrel érvényesi- j tett jog elenyészése illetőleg elévülésére vonatkozó állitá- | sát illeti, az figyelembe vehető nem volt; mert egy részről, az által, hogy felperesek a hagyatéki javakra telek- j jegyzőkönyvi tulajdonosokul vétettek fel, örökösödési igényük érvényesítésére a szükséges intézkedést megtették, igy rájuk vonatkozólag az ősiségi nyilt p. 9'. §-a | nem alkalmazható; más részről pedig az öröklési jog el- • évülését megakadályozta azon körülmény, hogy a köz J édes anya 1872. évben halt el és haláláig a birtok öz- j vegyi jogon kezénél volt." (Folyt, köv.) S a j t o e s k ü d t s z é k í jogesetek. i (A pesti munkások pere.) A köztör vényhatóságilag elkészített esküdtszéki szolgálati j lajstrom felülvizsgálata a sajtóbiróság hatásköréhez nem tar- j tozik. Enni fogva a tárgyalás befejezte s ítélethozatal után i felhozott azon körülmény* hogy az esküdtszék egyik tagja es hüdt bírói képességgel nem birt — az ítélet megsemmisítésére alapul nem szolgálhat. Több vádló, mint bizonyos bizottsáy tagjai, együttesen lépvén fel, nincs alapja azon kérelemnek, hogy az egyik vádló megsértésére vonatkozólag külön kérdés intéztessék az esküdtekhez. Ihrlinger Antal, Franki Leo, Farkas Károly, Kaczander Gyula, Kürschner Jakab, s többi társaik mint a Bpesten megjelenő ,M u n k á s hetikrónika' és az ,Arbeiter Wockenkronik' czimü munkás lapok szerkesztőségi bizottságának tagjai — magán vádlók — Cserni József s Mayer (Külföldi) Jakab ellen a bpesti tszék mint sajtóbiróság előtt sajtó utján — elkövetett sérelem miatt vádat emeltek. A sajtóbiróság f. év július 12. — 15496. sz. a. Ítéletet hozott —következő tartalommal — ajkönyv előadása szerint: „Az esküdtszéki tárgyalás folyamában magán vádlók megbizottja a vádbeli közlemény mindkét szövegéből csak a zárszót kérelmezvén felolvastatni, — a védelem részéről pedig az egész magyar szöveg felolvasása kéretvén — a felek meghallgatása után: a vádbeli közlemény egész magyar szövege s a németből a zárszó felolvasása rendeltetik el." „Magán vádlói megbízott vádját csak Cserni és Külföldi irányában tartván fen, — többiek iránt pedig vádtóli elállását jelentvén be — rendeltetik : hogy Cserni s Külföldi irányában az esküdtszéki eljárás folytattatik, többiek ellenében pedig megszüntettetik." „Magán vádlók a hivatkozott tanuk kihallgattatását s a Külföldi kifogásaira vonatkozó iratok felolvasását — védők pedig a sértő állításoknak a hivatkozott tanuk s mellékelt hírlapi czikkek által teendő igazolását, a vádlók ellen tett bünf. feljelentés beszerzését, es a Schmidt Samu által igazolni kívánt körülményre nézve pedig 2.'/. alatti hirlapi czikkek felolvasását kérelmezvén — határoztatott:" „hogy magán vádlók által Sahmidt kihallgatása — s vádlottak által 2. •/. alatt mellékelt hirlapi czikkek felolvasása iránt tett kérelemnek hely adatik ; ellenben magán vádlók és vádlottak többi kérelmei mellőztetnek; tekintettel arra, hogy az előbbi felolvastatás iránti kérelmek szorosan a bizonyítási eljárás köréhez s az esküdtek által eldöntendő kérdésekre vonatkoznak; és ugyanezen okból elutasittatik magán vádlóknak a kifogásokra vonatkozó periratok felolvasása iránti kérelme, — ugy a többi tanuk kihallgatása is, mely nem vonatkozik az esküdtszék által eldöntendő kérdésekre — hasonlóan vádlottaknak az állítólag vádlók ellen tett bünfeljelentés beszerzése iránti kérelme is hason alapon. — Végül a vádlottak által emelt azon kérelemnek sem adatik hely, hogy a sértő állitások tanuk s a mellékelt hírlapok által igazoltathassanak ; mert magán vádlókat nem tekinti köz megbi/ottakul; és mert vádlók cselekményei, kik csak is bizonyos és személyi czélokra alakult szövetkezet megbízottjainak tekinthetők, csupán magán személyek képviseletében véghezvitt tetteknek tekintendők, s ily tényekre vonatkozó állitások beigazolása iránt, a védelem által emelt kérelem a törvényen nem alapszik." „A magán vádlók által az esküdtekhez intézendő kérdések tekintetéből tett, előterjesztés folytán határoztatott:" WA kérdések elsejébe vádlók nevei után e szavak : „mint a ,Munkács hetikrónika' és ,Arbeiter "Wochenkronik'- czimü lapok szerk. bizottság tagjai" — beiktatandók ; ellenben vádlók azon kérelmének, hogy Franki Leo vádlóra nézve az esküdtekhez külön kérdések intéztessenek — hely nem adatik." Ezek után, kihirdettetett az esküdtek határozata mely: nem bűnösre — szólt. És ennek folytán a sajtóbiróság is felmentette vádlottakat. Magán vádlók sem m pauaszt adtak be — melynek egyik indoka az: hogy az esküdtek közül Légman Isidor fenyítő Ítélet alatt áll s az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett s igy az 1867. máj. 17-ki sajtó rendelet 8. §. szerint esküdtszéki képességgel nem bir. Erre nézve felvilágosításul szolgálhat: mikép Légman az 187 7. évre kisorsolt esküdteknek, a polgármesteri hivatal által a sajtóbirósághoz megküldött lajstromába fel van véve, s mint ezen negyedre kirendelt rendes esküdt hivatott be az elj. szab 13. §-ként a tárgyalásra. — Ezszerint Légman esküdt képessége az illetékes fővárosi thatóság által megállapitva levén — a sajóbiróság a panaszosok által sem az alakítás alkalmával nem kifogásolt, sem a kisorsoláskor vissza nem vetett esküdt ellenében magát arra hivatva nem érezhette, hogy azt nyilatkozatra hívja fel oly tényre vonatkozólag, mely ha való volna is, az esküdt >zéki itélet megsemmisítését nem okozhatja. A senim. panasz má-ik pontja abban áll, hogy