Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 62. szám

247 Első izben Ertl Károly pe3ti ügyvéd önmaga általi | képviseletben — Mezey Mór pesti ügyvéd által képviselt | Siráki E. M. nagykereskedő'e. 11,0 )0 frt fizetésére a bpesti kir. tszék előtt 1874. év jan. 7-kén 1143. sz. a. pert inditott azon alapon, mert Ertl Károly s alperes közt 1869. évben a Magy. átal. kőszénbánya társalat részvényeire (125 dar.) vonatkozólag adásvételi szerződés jött létre1 kötelezvén magát Siráki (A. alatt) hogy a részvényekre már befizetett 11,00' ftot Ertlnek vissza — illetőleg azon összeget neki megfizeti, mihelyt a társulattal kötött szerződés folytán az első részletet megkapja — mely feltétel 1869. novemberben teljesedésbe is ment, mert Siráki 1839. októberben a társulattal az előbbi szerződéstől eltérőleg akkép egyezett ki (B. a.) hogy a vételár hátralék fejében 200 ftos részvényeket elfogad, néhány évi kamat biztosítás kikötésével s igy C. szerint nem csak részlet fizetést kapott, hanem teljesen ki is elégíttetett. — A törvényszék 1875. nov. 30. — 47909. sz. a. ítélettel felperest keresetével mint időelőttivel elutasította s 80 frt perköltségben marasztalta következő indokokból: „Alperes A. okmány szerint arra kötelezte magát, hogy felperestől megvett 125 M. ált. kőszénbánya társulat részévényeért kikötött 11,000 frt vételárt akkor fogja megfizetni, a midőn alperes nevezett társulattal kötött szerződése alapján az első pénz részletet megkapja. Minthogy azonban felperes azt, hogy alperes azon társulattól akár készpénz részletet, akár pedig az alperes részéről B. szerint készpénz helyett elfogadni késznek nyilatkozott 200 frt értékű teljesen befizetett M. ált. kőszénbánya társulati részvényeket kapott volna, alperesi tagadás ellenében mivel sem igazolta; s ekként a 11,000 frt vételár fizetésére alperesileg kikötött határidőnek beáltát ki nem mutatván, felperes elutasitandó" stb. A bpesti kir. tábla 1876. június 12. — 22698. j sz. a. az első bir. Ítéletet helybenhagyta annak indokaiból, s még azért is: „mert a C. alatti nyugta tekintve, hogy annak valódiságát alperes tagadta, felperes pedig azt a perr. 166. §. szerint valónak nem bizonyította — nem igazolja azt, hogy alperes a B. alatt mellékelt okirat alapján kielégitetett, — felperes pedig ezen körülményt egyébként sem bizonyította. A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyta. (1876. nov. 7. — 8014. sz. a.) p]zután Ertl Eároly követelését Hetyey Gyulának engedményezte — s most Hetyey Gyula — inditott pert a Mezey Mór által képviselt Siráki elllen a. 11,0)0 írt megfizetésére a b p es ti váltótszék mint keres k. biróság etőtt. A birói illetőség ellen kifogás emeltetett, mert ugyanaezen keresetet Ertl Károly saját nevében már megindította még 1874. januárban, de mind a 3 fórumon keresetével mint időelőttivel elutasittatott, ugyanazon alapon tehát azt perújítás nélkül nem teheti ismét folyamatba. — Ezen kifogás elvettetett, mert a perujithatásra vonatkozó kifogás az ügy érdeméhez tartozik. Azután az ügyérdembeui tárgyalás is megtartatott. A keresk. tszék f. év april 6. — 28tíb*6. sz. a. Ítéletet hozott, melyben alperest a keresetben elmarasztalta azon esetre, ha felperes jogelődje Ertl Károly személyében fóesküt tesz arra: hogy a B. alatti szerződés létrejöttekor s aláírása előtt Ertl Károly nem nyilatkozatatta ki alperes előtt, hogy ő kész a ^kérdéses 11,000 ftot készpénz helyett a kószéabánya társulat 200 frt névértékű teljesen befizetett részvényeiben elfogadni. Ezen ítélet e. alperes semm. panaszt adott be, melyben ismételi a reijudicatae exceptiót — szerinte perújítás nélkül nem lehetvén jelen pert folytatni. Es a menuyiben e kereset csak is perujitás formájában lenne folytatható, az nem is a keresk tszék, hanem a bpesti kir. tszék előtt lehetne érvényesíthető. A Semmitőszék azt elvetette f. év május 16 kán — (lásd lapunk f. évi 41-ik számát) lényegileg azon okból mert az, hogy jelen kereset az előbbi keresettel mindenekben megegyező, s ugyanazon jogalapra van e fektetve s eszerint a mindhárom biróság által hozott ítéletek folytán, melyekkel felperes jogelődje keresetével időelőttiség szempontjából utasíttatott el, a jelen per tárgya már ítélt dologgá váltnak tekintendő-e? hogy a kérdéses követelés az érintett előbbi pernek megújítása nélkül, ujabb keresettel érvényesíthető, és illetve jelen per folyamatba tehető és Ítéleti leg eldönthető volt-e stb. stb. az ügy érdemi vizsgálatára tartozik. Felebbezés is használtatván — A bpesti kir. tálba 1877. május 2 >. — 2885. sz. a. következő ítéletet hozott: „Az eljáró biróság fentebbi Ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik 8 köteleztetik alperesnek 40 frt 60 kr. perköltséget fizetni" — következő indokokból: „Felperes a bpesti kir. tszék előtt 1874. jan. 7-kéu inditott keresetével mint időelőttivel lett elutasítva; ha tehát a jelen perben azt igazolná, hogy az időelőttiség az anyaperb^li kereset beadása után szűnt meg, — illetőleg azon feltétel vagy határidő, melyhez alperes fizetési kötelezettsége kötve volt 1874. jan. 7-ke után bekövetkezett, — ez esetben az anyaperbeli j ítéletek hatályon kivül helyezésére s igy perújításra sem volna szükség, hanem felperes követelését uj keresettel érvényesíthetné." „Felperes azonban a jelen perben nem a fenti körülményt, hanem épen ellenkezőleg azt akarja igazolni, hogy alperes fizetési kötelezettsége ugyanazon alapon, melyre az anya perbeli kereset fektetve volt 1869. nov. 15-kén — tehát jóval az 1874. jan. 7-kén beadott kereset indítása előtt már fenállott, s igy keresete már 1874. január havában sem volt időelőtti ; „ezt pedig a jelen perben kimondani nem lehet a nélkül, hogy az anya perben hozott épen az ellenkezőt kimondó ítéletek hatályon kivül ne helyeztessenek, — mit pedig csak perujitás utján lehetett volna tenni;" „felperest tehát ez oknál fogva keresetével ezúttal elutasítani kellett." „A legfőbb ítélőszék a kir. tábla Ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyta." (1877. július 18. — 468. sz. a.) Semmi töszéki döntvények. A perrend szerint nincs megengedve, hogy a biróság által kihallgatott tanura nézve akár melyik fél közjegyzői okirattal igazolhassa, hogy a vallomásnak mily értelmet kioán tulajdonitani. HámzákJózsefs neje — KleinMórsneje elleni 36fi0 ftos ügyében az eljáró lőcsei tszék tanú kihallgatást rendelt s eszközlött. Alperesek folyamodtak a tszékhez, hogy a kihallga62*