Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 4. szám

Budapest, 1877. kedd. január 16. 4. szám. Tizenkileuczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogeset. — Kereskedelmi döntv. — Wodjáner — Csávolszki ügy. Jogeset. Az özvegyi jog megállapítandó s az oldalági rokonok annak megszüntetésére, korlátolására, és azzal terhelt ingatlanok birtokba vételére irányzott kérelmükkel elutasitandók, habár az örökhagyó neje az osztrák (örvény uralma alatt jutott is özvegységre. A végrendelet ellenében, melynek az összes szerzeményről lett intézkedésében az özvegy belenyugodott, ez közszerzeményi jogát nem érvényesítheti, még akkor sem, ha azon szerzemények a hagyatékban ben foglaltatnak. Ozv. Kleger szül. Sztolisits Mánda, Grosits szül. Sztolisits Johanna és Sztolisits szül. Sztolisits Mária mint felperesek — özv Sztolisits Györgyné szül. Vukovits Mária alperes e. néhai Sztolisits József után maradt hagyatékból 10 hold 1258 Q öl föld tulajdonjogának megítélésére, illetőleg azon ingatlan hagyatéknak felperesek nevére leendő bekebeleztetése s az elmaradt hasznok s járulékok iránt a zombori tszék eló'tt 1874. aug. 10-kén pert inditottak. A zombori tszék 1875. aug. 15. — 226. sz, a. Ítélettel kötelezte alperest a kereseti birtokot felperesek tulajdonába és 2 hold kivételével, melyekre alperes özvegyi haszonvételi joga fentartatik, birtokába is bocsátatni — a holdankint 24 frt évi haszonbér és 60 frt házbér iránti kérelmével felpereseket elutasítván — követ kező indokokból: „Alperes a per során beismeri, hogy a per tárgyát és elhunyt fia Sztolisits József tulajdonát s hagyatékát képező D. telekk. kivonattal igazolt kereseti (ingatlanoknak birtokában van, állitván hogy ezen ingatlant közösen elhunyt férjével kereste, annak fele vagy is 5 hold 854 • öl közszerzeménynél fogva őt tulajdonul a 3 — 8. sz. okmányok szerint, — a másik fele pedig özvegyi jognál fogva haszonélvezetül, a férje által tett 9. sz. a. végrendelet értelmében illeti: beismeri hogy a hagyatékból felpereseket 7 hold 631 • öl holta után, avagy özvegysége megszűntével, — 3 hold 626 • öl őtet tulajdonul illetvén, — addig tehát mig él, nincsen felpereseknek kereshetőségük, — a miért kéri felpereeekot elmozdi tatni." „Tekintetbe véve hogy ha alperes férje elhunyt Sztolisits György után ingatlan vagyonára kö/.szerzeményi jogát be is igazolta volna ; továbbá tekintve, hogy néhai Sztolisits György hagyatéka immár végleg befejeztetett, az örököseinek átadatván, ezen hagyatékból alperes részéről minden jog fentartása nélkül jutott kereseti ingatlan tulajdonjoga fiára Sztolisits Józsefre bekebeleztetett; a 9. sz. a. végrendelet 5. pontja szerint pedig alperes férje vagyonát csak addig élvezi, mig gyermekei nagykorúságokat el nem érték; miután a hagyatéki iratok és 10. sz. a. keresztlevél szerint Sztolisits József mint nagykorú halt meg — a végrendelet 5. p. szerint csak is 4 holdra tartatott fenn özvegyi haszonélvezeti joga, — a mit két fia tartozna kiadni; eszerint fia József két holdat és Mija szinte annyit; és utóbbi szinte elhalván, annak hagyatékából alperesnek tulajdonul a 14. sz. birtok bizonyítvány szerint jutott földrészek által kielégíttetett — haszonélvezeti jogát a kereseti földekből csak két holdra kellett fentartani „miután továbbá alperes közszerzeményi joga a kereseti ingatlanokra sem igazoltatott be, mert a 3 — 8. okmányokkal szerzett ingatlanok, mint Sztolisits György hagyatéka adattak tulajdonába fiának Sztolisits Józsefnek, melyek annak nevére jogérvényesen be is kebeleztettek ;" „és végre miután Sztolisits József leszármazó örökösök nélkül elhalálozott, az atyjától örökösödés utján reá háromlott s tulajdonába átadott s bekebelezett ingatlan mint hagyatékra az oldalagos örökösök vannak hivatva, és miután alperes felpereseknek örökségi jogát kétségbe nem vonta, sőt beismerte; ezeknél fogva kellett a kereseti ingatlanokat felperesek tulajdonába és birtokába leendő bocsátában alperest marasztalni; „az elvont hasznok meg nem Ítéltettek mert alperes jóhiszemű birtokosnak tekintetett. A perköltségek rokonsági viszonynál fogva lettek kölcsönösen megszüntetve." Alperes felebbezvén — A bpesti kir. tábla 1875. nov. 15. — 48636. sz. a. Ítélettel az első bírósági ítéletet felebbezett részében megváltoztatta s felperesek oldalági öröklési jogukat néhai Sztolisits József után bíróilag elismertnek kimondotta, — alperest kötelezvén tűrni: hogy annak alapján nevezett örökhagyó hagyatékához tartozó ingatlanokra felperesek tulajdonjoga — alperesnő néhai Sztolisits György utáni özvegyi jogának kitüntetése mellett — bekebeleztessék ; miből folyólag felpereseket azon további kérelmükkel, hogy alperes a kérdéses ingatlanoknak birtokba leendő bocsátására szoritassék, elmozdította ; végre alperest a hagyatékból követelt 3 hold és 627 • ölre közszerzemény alapján tulajdonjoga megállapitására s arra, hogy a hagyatéki terhek perlekedők általi viselésének aránya megállapításával — a hagyatéki terhekből felperesek 275 frt 58 kr. adóság fizetésére köteleztessenek — intézett viszonkeresetével szinte elutasította. Indokok: „Felperesek keresetlevelükben néhai fivérük, végrendelet nélkül elhalt Sztolisits József után hátramaradt ingatlanoknak — mint oldalági örököseinek birtokukba leendő bocsátására alperest köteleztetni és ezen örökség alapján tulajdonjogukat azon fekvőségekre bekebeleztetní kérik." „Tekintve egyrészt, hogy alperes a persorán felpereseknek kirekesztő oldalági örökjogát nevezett örökhagyó hagyatékához nyíltan beismerte; tekintve, hogy 4